Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Tanulmányok - Szücsi Frigyes: Avar kori balták, bárdok, szekercék és fokosok. Baltafélék a 6-8. századi Kárpát-medencében
A germánok közvetítésével elterjedt fok nélküli L alakú bárdok fokos változatát (L alakú fokosbárdesoport) a Kárpát-medencében az avarok kezdték el használni 650 körül (I. TÁBLA: 9.),129 de nem avar találmányról van szó. Az L alakú fokosbárdok eredetének vizsgálata ismét a római korba vezet minket, a 4. században ugyanis már biztosan használatban voltak. Egy jól keltezhető korai példányra Dieter Quast hívta fel a figyelmet az albániai Zgerdheshből.130 A kora bizánci korban (395—641) továbbra is használták az L alakú fokosbárdokat.131 Nyugaton sem ismeretlenek, a 6. század második felében meroving temetkezésekben előfordultak formai előzményei.132 Az L alakú bárd altípus a 7. századtól kezdve egészen a 9. század elejéig előfordul avar sírok mellékleteként, a legkésőbbiek ugyanis már a 9. század első negyedében kerülhettek a föld alá: Komárom-Hajógyár 142. sír (I. TÁBLA: 14.) és Feobersdotf 81. sír (I. TÁBLA: 8.). A késő avar időszakból valamivel többet (19 db) ismerünk, mint a közép avarból (12 db), de figyelembe kell venni, hogy a késő avar kor kétszer olyan hosszú volt, mint az átmeneti időszak. (8 db L alakú bárd korát a 650 és 800/825 közötti időszakon belül nem lehet pontosabban meghatározni.) Időrendi támpontot jelenthet a hosszú, rombusz alakú köpú (K köpűforma), mert csak a késő avar kor elejétől figyelhető meg L alakú bárdokon {Alsógellér/Holiare 366. sír) (I. TÁBLA: 12.), akárcsak más típusokon. A 7. pengeformával ellátott L alakú bárdok rendkívül ritkán fordulnak elő, mindössze 3 darab van a közép és késő avar korból, míg a kora avar időszakból egyet sem ismerünk. Csak az avar kori fok és nyéltámasz nélküli L alakú bárdok egyes formái jelentek meg a honfoglalás kori magyarság hagyatékában. Pengekialakítását tekintve Dévényújfalu /Devínská Nova Vés 96. sír és Pozsonybesyterce/Záhorská Bystrica 190. sír 8. századi bárdjaihoz hasonló Hajdúböszörmény-Bodaszőlő 4. sír 10. századi bárdja.133 A 10. század első felére keltezhető edelény-borsodi földvárból előkerült bárd pengéjének formája és zömöksége párhuzamba állítható Pozsony beszterceiZáhorská Bystrica 9. sír 8. század eleji szekercéjével és a valószínűleg 9. század eleji morvaszentjánosi/ Moravskj Ján-Malá Piesecná-i szekercével.134 Szentes-Nagyhegy 1. sír honfoglalás kori bárdjának pedig talán a 7. századi po^sonybesztercei/Záhorská bystrica-i 17. sír bárdja a formai előképe, bár mindkét darab töredékessége megnehezíti az összehasonlítást.135 Helytállónak tűnik tehát az a Kovács László által megfogalmazott feltevés, miszerint a 10. századi magyarok a helyi lakosságtól vették át ezt a típust.136 A nyéltámaszos bárdok (C, E, J köpűformák) kis számban (8 db) voltak jelen az avar kori sírokban. A kora avar időszakra csak kettő csákberény-orondpuszfai (262. és 313. sír) bárd (I. TÁBLA: 15—16.) tehető. A közép avar korból nem ismerünk nyéltámaszos bárdot. A zsebeP/sebastovcei (232. sír) és a csataji/cataji (74. sír) (I. TÁBLA: 17—18.) már a késő avar korra datálható. Egy nyéltámaszos bárd (Veszprém-]utas szórvány) kora az avar koron belül (9. ábra/4), öt példány kora (Bakonytamási-Hegytelek 10. sír, 11. sír; Becs/ Wien—XIV. Pentjng-Spohrstrasse; Dévényújfalu 537. sír) pedig a közép és késő avar koron belül nem határozható meg pontosabban. A nyéltámaszos bárdoknak római kori előzményei vannak, ismert pl. Keszthely-Dobogó temető 4. századi részének 84. gyereksírjából,137 illetve a szalacskai I. leletből.138 T alakú bárd altípus: A T alakú bárdok jelenlegi adataink alapján csak a közép avar kor második felében jelentek meg az avarok temetkezéseiben.139 A legkorábbi darabok talán Kerepes-Sóderbánya G. sír140 és Tiszádéra 19. sír141 T alakú bárdjai. A T alakú bárdok előzményei már a késő római kor végének germán temetkezéseiben feltűntek (pl. Bittenbrunn 25. sír),142 majd a Meroving korban is folyamatosan használják őket (pl. a 6. századi thüringek: Stössen 12. sír).143 Úgy tűnik tehát, hogy az L alakú bárdokhoz hasonlóan a T alakú bárdok is késő antik, „római-germán” Szűcsi Frigyes: Avar kori balták, bárdok, szekereik és fokosok. Baltafélék a 6-8. századi Kárpát-medencében-Awarenzeitliche Streitäxte und Beile. Aixte im 6—8. Jahrhundert aus dem Karpatenbecken — Axes and hammer axes in the Avarperiod. Axes in the 6—8. century in the Carpathian Basin 125 Alsógellér/ Holiare 484. sír. 330 A sírból előkerült egy hagymafejes fiubla, és egy kis tojás formájú üvegpohár (Barkóczi 18/19-es formájú), amik a 4. század második felére keltezhetóek. (QUAST 2012, 364., Abb. 12./2.) 131 Pergamonból (4-5. század) és Kuliéból (Albánia) ismerünk L alakú fokosbárdokat. (QUAST 2012, 364., Abb. 12./1., 12./3.) 132 Mannheim-Strassenheimből (HÜBENER 1980, Abb. 30./291.), valamint ismeretlen lelőhelyről. (HÜBENER 1980, Abb. 30./292.) 333 PETKES 2006, 64. 134 PETKES 2006, 64., 66. 135 PETKES 2006, 64. 136 Kovács László VII. típusa. (KOVÁCS 1980—81, 249.) Feltételezését alátámaszthatja a Vörs-Papkert B temető 9. századi csoportjából előkerült L alakú bárd. (KÖLTÖ-SZENTPÉTERI 1996, 55. kép) 337 SÁGI 1981, 50-51., Abb. 33. 338 JÁRDÁNYI-PAULOVICS 1953, XXX. tábla 1. 339 Nem kizárt, hogy már a közép avar kor első felében is számolhatunk T alakú bárdokkal, mert több példány nem keltezhető pontosabban a 650—700 közötti időszakon belül. 340 Török Gyula a Kerepes-sóderbányai T alakú bárdot anyagának jó minősége és megtartása alapján a korai avar vasak csoportjába sorolta. (TÖRÖK 1973a, 124.) 3 43 Kovrig Ilona a dszaderzsi 19. sír korát - a temetőn belül való elhelyezkedése, a lándzsaheg)' formája alapján, továbbá a késői falerák hiányából következtetve - a temető korai fázisára keltezte, ami a közép avar kort, talán annak első felét jelenti. (KOVRIG 1975a, 235.) 342 BOTT 1987, 598., Abb. XV., 13. 343 BOTT 1987, 483., Abb. XII., 6.; SCHMIDT 1961, Abb. 58. 131
