Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Tanulmányok - Szücsi Frigyes: Avar kori balták, bárdok, szekercék és fokosok. Baltafélék a 6-8. századi Kárpát-medencében
4 A köpütől az élig felül egyenes vonalban felfelé, alul egyenes vonalban lefelé tartó — az x tengellyel hegyesszöget bezáró - penge. Többnyire relatíve hosszú éllel rendelkezik. 4a Az éltől alul és felül egyenes vonalban szűkülő éllapú penge, keskeny nyakkal csatlakozik a köpűhöz. Ez a kialakítás „karcsú” pengét eredményez. 4b Az éltől alul és felül egyenes vonalban szűkülő éllapú penge, alig elkülöníthető vastag nyakkal csatlakozik a köpűhöz. Ez a kialakítás zömök pengét eredményez. 5 A köpűtől az élig — az x tengelyhez képest — lefelé irányuló penge. Leggyakrabban egyenes él társul hozzá. 5a Alul-felül egyaránt lefelé ívelő penge. 5b Az alul-felül lefelé irányuló penge hozzávetőlegesen háromszög alakú. Bárd jellegű pengék formacsoportjai (6., 7., 8. penge-formacsoportok): jellegzetességük, hogy az éllap — az x tengelyhez képest — lefelé mindig, esetenként (T alakú pengéknél) pedig felfelé is szakállszerűen megnyúlt, így jól elkülöníthető a nyaktól. 6 L alakú bárdpenge. Felül a köpűtől az élig felfelé ível a penge. Alul az ívelt nyaktól hirtelen lefelé halad az éllap, majd hozzávetőlegesen derékszögű töréssel egyenes vonalban folytatódik az élig. 6a A széles éllap felső része egyenes (értsd: nem ívelt). Lehet x tengellyel párhuzamos, de tarthat az x tengelyhez képest haránt irányban felfelé is. Széles éllapnak tekintettem, ha az éllap legszélesebb része hosszabb, mint a penge hosszának 30%-a (a nyak tehát rövidebb, mint a penge hosszának 70%-a). 6b A széles éllap felső része ívelt. 6c A keskeny éllap felső része ívelt. Keskeny éllapnak tekintettem, ha az éllap legszélesebb része rövidebb, mint a penge hosszának 30%-a (a nyak tehát hosszabb, mint a penge hosszának 70%-a). 7 Alul csúcsosodó vagy nagymértékben elkeskenyedő L alakú bárdpenge. Felül a köpűtől felfelé, alul lefelé ível a nyak és fokozatosan megy át az éllapba. Az éllap szélső vonalai hegyesszögben csatlakoznak az élbe. 7a A penge az x tengellyel egyirányú. 7b A keskeny éllappal rendelkező penge az x tengelyhez képest lefelé tart. 8 T alakú penge. A köpűből induló hosszú nyak alul lefelé, felül felfelé, hirtelen töréssel megy át az éllapba. 8a Az éllap belső része az y tengellyel párhuzamos egyenest ír le. 8b Az éllap belső része ívelt. 8c Az éllap felső része jelentősen rövidebb, mint az alsó (aszimmetrikus penge): az alsó rész fele akkora vág}' kisebb, mint a felső. 9 Szekerce jellegű T alakú penge.33 Jellegzetessége, hogy az — x tengelyhez képest — alul és felül egyaránt megnyúlt, téglalap formájú éllap szélesebb, mint a rövid nyak. Mivel az éllap hirtelen töréssel megy át a nyakba, ezért jól elkülöníthető. Az élből körülbelül derékszögben indul az éllap, majd hirtelen töréssel beszűkülve csatlakozik a köpűbe vezető rövid nyakhoz. Az különbözteti meg a többi T alakú pengétől (8. penge-formacsoport), hogy' téglalap alakú éllapja szélesebb, mint a rövid ny'ak. Szekerce jellegű penge-formacsoport (10. penge-formacsoport): jellegzetességük, hogy' az éllap — az x tengelyhez képest — felül nem, csak alul megnyúlt és szakállszerűen kiszélesedő. A szekerce jellegű pengéket megkülönbözteti a bárd jellegű pengéktől, hogy éllapjuk általában szélesebb, mint a ny'ak, vagy7 néha hozzávetőlegesen azonos hosszúságú. 10 A domborúan ívelt élű, négyzetes, hangsúlyos éllap általában ívben — ritkán töréssel — megy' át a nyakba. A penge vonalvezetése felül a köpűtől az élig egyenes vagy7 enyhén felfelé ívelő. 10a Hosszú (legalább a penge hosszának felét kitevő) és magas éllap. Utóbbi relatíve nagy élhosszúságot eredményez. Az éllap magassága kb. egyenlő vagy' nagyobb az éllap hosszúságánál. 10b Hosszú (legalább a penge hosszának felét kitevő) és alacsony éllap. Utóbbi relatíve rövidebb élhosszúságot eredményez. Az éllap magassága kisebb, mint az éllap hosszúsága. 10c Rövid (a penge felénél kisebb) és magas éllap (az éllap magassága nagyobb, mint az éllap hosszúsága). Utóbbi relatíve nagy7 élhosszúságot eredmény'ez. Szűcsi Frigyes: Avar kori balták, bárdok, szkénék és fokosok. Baltafélék a 6—8. s%á%adi Kárpát-medencében—Amrensyitüche Streitäxte und Beile. Äxte im 6-8. Jahrhundert aus dem Karpatenbecken - Axes and hammer axes in the Avarperiod. Axes in the 6-8. century in the Carpathian Basin 33 Korábban „szekerce típusú él)ap”-ként határoztam meg ezt a formát. (SZŰCSI 2012, 122.) A késői avar baltafélék kutatása során azonban valószínűbbé vált, hogy7 az egyetlen 9. penge-formacsoportba tartozó, Kerepes-Sóderbánya G sírból származó darab a T alakú bárdok egyedi pengekialakítású példányának tekinthető. Valószínűleg a T alakú bárdok időrendjének megfelelően a közép avar korra keltezhető. 118
