Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Tanulmányok - Demeter Zsófia: A Keleti-Bakony Gaja-völgyi községeinek történetlmi együttműködése
Demeter Zsófia: A Keleti-Bakonj Gaja-völgyi községeinek történelmi együttműködése Ekkor, s ezért válhatott végzetessé a magyar lakosság és települései pusztulása, s e népességbeli űrt a terület új urai csak a Rákóczi-szabadságharc után tudták pótolni. A történet törökellenes részének fő szereplője a Zichy család volt. Palotát 1614-ben Zichy Péter hódította vissza a töröktől, így a család adományként birtokolta 1650-től. Háborítaüanul csak 1687-től bírhatták, így a következő évben telepítették le a végvárban szolgáló magyarokat, majd a Rákóczi-szabadságharc után, a 18. század folyamán nagy erőkkel folyt a váruradalom falvainak újratelepítése. Világosan elválasztható azonban a hajdúkiváltsághoz hasonló végváriak és a birtokra telepített jobbágynép jogállása. A régi jogok és kiváltságok évszázados emlegetése a palotaiak és földesuraik között arra utal, hogy a Zichyek birtoklásuk kezdetén is megpróbálták ezeket megnyirbálni. 1698-ban már arra kényszerültek azonban — bizonnyal a letelepedett lakosság megőrzése érdekében —, hogy a régi kiváltságokat elismerjék. A Rákóczi-szabadságharcban elszenvedett újabb pusztítás (1704-ben Heister generális hadai a települést felégették) után az új telepesekkel kötött szerződés a palotaiakat „oppidiánusoknak” nevezve le is írta kiváltságaikat. Szerződésesek voltak, szabad menetelűek, mentesek a dézsmától és a robottól, szabad volt a faizás és a legeltetés számukra, házaikat szabadon adhattákvehették.17 Furcsa átmenetet látunk tehát: a lakók szabad menetelűek, ám önálló bíráskodásuk, igazgatásuk és adókivetésük nem volt. Egyfajta köztes állapot ez a jobbágy státuszú mezővárosi lakos és a szabad városi polgári lét között. Az oppidiánusok a városi jogokért küzdöttek, a földesurak célja pedig jobbágyi státuszba való süllyesztésük volt. Ez a több évtizedes küzdelem 1746-ban a polgárok győzelmeként önálló igazgatást és bíráskodást is tartalmazó szerződésben érte el célját. A palotaiak régi kiváltságaikért 1769-ben fellázadni is hajlandók voltak, ügyüket Mária Terézia királynő rendelete zárta le, amelyben megerősítette a kiváltságos nép szabadságát.18 Palota ezen évszázadban magyar sziget volt a sokféle környező nép között.19 A Zichy János győri várkapitánynak 1650-ben adományozott birtok a palotai várat, a mezővárosi kiváltságait fokozatosan kiépítő és védő települést és 35 falut jelentett. Ez a donáció természetesen már csupán töredéke volt a hatalmas palotai váruradalom területének, hiszen ennek ellátó területe Veszprém, Somogy, Tolna, Fejér és Pest megyékre is kiterjedt.20 Az elnéptelenedett falvak újratelepítése a Zichyek fontos feladata volt, ha birtokukat munkáskézzel akarták ellátni. Súrra 1716 után több évtized alatt katolikus és evangélikus szlovákokat,21 Bakonycsemyére 1724-ben evangélikus szlovákokat,22 Jásdra 1757-ben katolikus szlovákokat23 telepítettek. A telepesek elsősorban a földbirtokos család felföldi birtokairól, Nyitra, Trencsén, Szepes és Liptó megyékből,24 illetve más szlovák telepítésű dunántúli községekből érkeztek.25 A felföldi telepítési hullámmal és a dunántúli eredetű lakossággal is érkeztek református magyarok is.26 A Zichy-birtokok mentén szintén telepített falvakat találunk. Bakonynánára a Zichyek szereztek adományt 1650- ben,27 azonban a spanyol örökösödési háború (1700-1713) után az ebben magát kitüntető Nádasdy Ferenc került birtokba.28 1733-ban református magyarokkal szerződött, akik azonban hamarosan elhagyták a falut, s közülük több család Bakonycsemyére települt át.29 Nána újratelepítése már a német migráció idejére esett: 1743-ban katolikus németekkel szállatták meg.30 Tés lakói a végvári harcok idején a palotai várnak szolgáltak, régi birtokosa, a fehérvári prépost azonban már a 17. században visszakapta. Ereded magyar népességét a 18. században németekkel szaporították, felekezerileg katolikusokkal és evangélikusokkal.31 Szápárt birtokosai (a Szapáry család) Akáról áttelepített evangélikus és katolikus szlovákokkal szállatta meg 1752- ben.32 A többséget adó katolikusok kedvezőbb szaporodása miatt azonban a szakirodalom az egyetien homogén katolikus falunak tartja Szápárt.33 17ILA-KOV ACSICS 1964,390. 18IIA-KOVACSICS 1964, 390; PACSUNÉ FODOR é. n. 36. » PACSUNÉ FODOR 1995, 6; ILA-KOVACSICS 1964, 390-391. 2« ILA-KOV ACSICS 1964, 394. 21 ILA-KOVACSICS 1964, 356-357. 22 ILA-KOVACSICS 1964,107. 25 ILA-KOVACSICS 1964, 206. 24 HEIZINGER 1974,13., 18., 30. 25 HEIZINGER 1974, 30. 26 HEIZINGER 1974, 30. 27 VERESS D. 2002, 57. 28 VERESS D. 2002, 62. 29 VERESS D. 2002, 66. 3" VERESS D. 2002, 68-71. 31 ILA-KOVACSICS 1964, 371. 107
