Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 41. (Székesfehérvár, 2012)
Tanulmányok - Petkes Zsolt: Honfoglalás és kora Árpád-kori soros és templom körüli temetők sírleleteinek katasztere Fejér megyében
Alba Regia 41. (2012) VIII. h. jelképes lovastemetkezés Leletanyag leltári szarna: SzIKM ltsz 61.117.1. Irodalom: KRALOVÁNSZKY 1962e, 75-76.; BÁNKI 1966c, 178.; HATHÁZI 1996a, 228.; HATHÁZI 1996b, 43. Adattár: SzIKM Adattár 5040/88. 50. SÁRSZENTÁGOTA-ÓVODA: 1973. október 10-én a sárszentágotai iskola igazgatója értesítette a székesfehérvári Szent István Király Múzeumot, hogy az iskolától ÉK-re eső területen épülő óvoda alapozási munkái során két Ny—K-i tájolású csontvázas sírt bolygattak meg. A munkások az 1. sír teljes csontanyagát és mellékleteit, valamint a 2. sír alapozási árokba eső részét felszedték, és az iskolába szállították. A bejelentést követően a helyszínre érkezett Csukás Györgyi, a székesfehérvári múzeum régésze, aki több helyi lakostól arról értesült, hogy a most előkerült csontvázaktól 10-15 méterre Ny-ra az 1940-es években silógödrök ásása közben csontvázak kerültek elő, viszont a területtől EK-re épült pedagógusházak építése során nem bolygattak meg újabb vázakat. Az 1973 novemberében végzett leletmentő ásatás során további 19 sír és két verem került feltárásra. Továbbá a DK-i alapozási árok metszetében állatcsontokat figyeltek meg, melyre rábontva egy, feltételezhetően újkori, szarvasmarhaborjú teteme került elő. 1974. március 15-én értesítették a múzeumot az építési munkák folytatásáról, azonban a helyszíni szemle során kiderült, hogy az óvoda épületét az eredeti elképzelésekhez képest 4 méterrel ENy-i irányba eltolták, valamint a DK-i homlokfal elé egy előteret kívántak létrehozni, így az új alapok kiásása során a munkások, saját elmondásuk szerint újabb három, melléklet nélküli csontvázat dúltak szét, melyeknek helyét megközelítően feljegyezték. A leletmentés során további nyolc sírt tártak fel, valamint két verem foltját figyelték meg, melyeket az új alapozási árok ásásakor csaknem teljes egészében szétdúltak. Az 1973-ban és 1974-ben folytatott feltárások során összesen 32 sír került elő, a temetőrészlet használata a 10. század második felére és a 11. század első negyedére helyezhető. Leletek: II. n. vaskések III. d. vascsat IV. f. félhold alakú, állatfejes bronzcsüngő j. hegyesedő végű bronzgyűrű; dudorosan öntött ezüstgyűrű; rovátkolt bronz karikagyűrű; nyitott bronz pántgyűrű; ovális átmetszem, zárt bronz pántgyűrű; félkör átmetszeni, zárt bronz pántgyűrű, stilizált madáralakban végződő fejű ezüstgyűrű m. csepp alakú karika, nyitott bronzkarikák, bronzkarika, pödrött végű bronzkarika, S végű bronzkarikák n. sima karikájú, öntött, nyitott, bronz, kígyófejes karperec; díszített, öntött, bronz, zárt, kígyófejes karperec; kerek átmetszetű, elkeskenyedő végű bronz huzalkarperecek p. egy kettéhajtott szálból csavart bronz huzalnyakperec hurkos-kampós záródással V. 1. tojás VI. S alakúra hajlított kapocs VII. római kisbronz, azonosíthatadan ezüstérme Leletanyag leltári szarna: SzIKM ltsz 97.1.1—19.1. Antropológiai anyag leltári szarna: SzIKM Ant. ltsz 79.6.1—19. Irodalom: CSUKÁS 1974a, 76.; CSUKÁS 1974b, 322.; CSUKÁS 1975a, 100.; CSUKÁS 1975b, 367.; CSUKÁS 1976, 274. Adattár: SzIKM Adattár 940.; SzIKM Adattár 4351/87.; MNM Adattár V. 38/1974.; MNM Adattár XXIII. 245/1976. 51. SÖRÉD-SZŐLŐHEGY: 1948 és 1949 telén, Mór és Csókakő között, a Vértes hegy lábánál húzódó hármas dombgerinc ÉK-i oldalán, Poszd Mihály földjén földmunkák következtében 80-100 sírt pusztítottak el. Az ezt követő leletmentés során Fitz Jenő három sír tárt fel, melyből kettő E-D-i tájolású volt, míg a harmadik sír, amelyből S végű karikák kerültek elő, Ny—K-i irányban feküdt. A temető méretét nem sikerült a kutatás során tisztázni, azt azonban 89
