Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 41. (Székesfehérvár, 2012)
Tanulmányok - Hári Gyula: Létesítménynevek és a régészet
vaskori) halomsírjában. Ezeket a Hunhalmok névvel is illetik (Csu 248.81). Ugyancsak sírhalmokról kapta nevét ugyanitt a Várhegytől délre eső szántóterület: Halmok (Csu 368.82). A nagyrévi kultúrában szerepet játszó kunhalom elnevezéseit vizsgálta Rácz Miklós. Az írott forrásokból megállapította, hogy a ma Zsidó-halomként ismert mesterséges emelkedést a középkorban egy helybeli birtokos után Or Miklós dombjának nevezték.83 Hári Gyula: Utesítménynevek és a régészet (Adalékok és tipológia a\ egykori Móri járás helyneveinek tükrében) — Establishment Names and Archeology (Remarks and Typology in the Mirror of the Place Names of the Former Mór District) 8. Határvonalak, mezsgyék, határpontok, határjelek Jellegzetes funkciójuk tisztán a határ jelzése, illetve a határ megnevezése maga (Hármashatár). Ezek a tiszta esetek három körbe csoportosulnak: határdombok, határfák (általában kereszttel, táblával megjelölve — ilyenkor tilalomfák is egyben), sírok, erőszakos halál helyei. A többi határon előforduló jelenség más helyen is ugyanakkora valószínűséggel jelenik meg. Magyaralmás és Zámoly határának egy pontján valószínűleg a két település közt feküdt elpusztult középkori Kér falu (később Burgyán) egy szilárd épületének (talán templomának?) alkotórészét - amely akár éppen ott lehetett, mindenesetre a közelben volt — alkalmazták határkő gyanánt: 1722: „...egy kű rakásra... Almas es Zámoly köpött...”, 1722: „egy Keo rakasra, mellyen való Farragot keo Hatar; Keö halom” (A sz. n.84). Ettől a területtől nem lehetett távol az a hely, ahol a magyaralmásiak szerint a burgyányiak épületei voltak: szántáskor a gőzekék köveket forgattak ki a földből, és egy bolthajtásos épület fölött dobogtak az állatok patái.85 A települések pusztásodása többek véleménye szerint az egykori településnevet tartalmazó ún. névbokrok erősödését vonja maga után.86 9. Egyéb létesítmények Ezek méltán ébreszthetik fel a régészet kíváncsiságát. A védelmi létesítmények között első helyen a várakat, erődöket lehet megemlíteni: például a fehérvárcsurgói kunhalmok népének földvárait, az egyelőre megfej tetlen nevet viselő Árpád-kori kisvárnak tartott Csiklinfg), Csiklész várát (I 205.87) az Isztimérhez tartozó Mellárpuszta határában, a már kutatott, az országos történelem részletét képező Csóka, Csókakő várát (Csó 138.88). Benkő Loránd Anonymus két Borona helynevéből kiindulva, táji tagozódásukat, etimológiájukat vizsgálva az ezekből levezethető mai Baranya neveinket szláv névadással létrejött helyneveknek gondolja. Magyarázata szerint ’mesterségesen állított akadály, védőmű’ jelentésben a magyar gyepűvédelemben használt létesítmények helynévi emlékei.89 A történeti források és a helynevek földvár elemeinek helyes értelmezéséről már volt szó. A Gánt (Kőhányás) területére eső Csáki-vár (Ko 2.) etimológiájáról Kiss Lajos azt állapítja meg, hogy feltehetően a Vértesben található Oroszlánköt (ez a Csákok címerállatára utalhat) azt követően kezdték el később Csáki-várként emlegetni, hogy az eredeti Oroszlánkő név a közelében fekvő Cset falura, a mai Oroszlányra vonódott át.90 Külön csoportot alkotnak a tornyok, bástyák, a várak és falak részei. Fekete Péter példaképpen Eger városkapuinak elnevezéseihez fűződőén tárt fel számos, történeti forrásokból összegyűjtött adalékot.91 Sáncok és árkok. Méri István röviden áttekintette az árkokkal kapcsolatos okleveles adatok régészeti vonatkozásait, a felmerülő problémákat, amelyek azonban nyelvi-névtani szempontból sem mellékesek. Az árkok hol köznévi, hol tulajdonnévi megjelölése az írott forrásokban különféle latin kifejezésekkel, a magyar árok vagy barázda köznevekkel történhet. Azt mindenesetre nehéz elkülöníteni minden esetben, hogy természetes vagy ember alkotta árkokról van-e szó a forrásokban; melyiknek mi a pontos szerepe (elhatárolás, védelem), a különböző alakok (egyenes, tört árok, a kihányt földdel együtt értendő sáncárok stb.) milyen kifejezésekkel párosulhatnak, és ez hogy jelenhet meg a magyar kifejezésekben és a helynevekben. Az árkok nagyobb hányadában Méri vízelvezető, -gyűjtő és közvetve vagy közvedenül az állattartással összefüggő funkciót tételez fel.92 93 A legismertebb ilyen védelmi létesítmény Magyarországon valószínűleg a Csörs%-árok vagy Ördög-árok.9} Talán ilyen szerepe volt a csókakői vár közelében húzódó használatos laponyag földrajzi köznévvel foglalkozik, melyet a mesterséges módon kialakult, halomnak nevezett kiemelkedések egy változatának tekint, s régészeti lelőhelyekkel, honfoglalás előtti temetkezésekkel kapcsol össze (TORMA 2008). « HÁRI 2002, 2.104 “ HÁRI 2002,2.114 83 RÁCZ 2004, 345 84 HÁRI 2002,2. 241 83 HÁRI 2002,2. 231 86 vö. PÁSZTOR 2008, 221., HOFFMANN 1984-1985 87 HÁRI 2002,2.168 88 HÁRI 2002,2. 66-67 89 BENKŐ 1998 90 KISS 1989 91 FEKETE 2000 92 MÉRI 1962, 216-217 93 KISS 1988,1. 345
