Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 41. (Székesfehérvár, 2012)
Tanulmányok - Hári Gyula: Létesítménynevek és a régészet
Alba Regia 41. (2012) lap : Piés-lapos néven ismert a helye); nádas, vizenyős terület (V 215.39 * 41). Magyaralmáson az egykori Alsó-malomnál: 1788: ...Lacus Molaris Magyar-Almásiensis inferior, 1857-ben már to fenéki kas%állo földrajzi névvel illetik; a 20. században ismét halastót létesítettek itt, amely csak néhány évtizeddel ezelőtt szűnt meg, a terület ezért az idősebbek között még így ismert (Halastó) (A 300.w). 3. Gazdasági célú létesítmények Itt említhetők meg az állattartáshozfűzpdő létesítmények, amelyek 18. század előtti adataival kevésbé találkozhatunk (de vö. a volt járás területével szomszédos Sárkeresztes határában feküdt Bare birtok 1193-as határjárásában: lovacoPr), nem annyira tartós és állandó voltuk kevésbé támogatta hosszabb időn át helynevekben való előfordulásukat. A Móri járás területén írott forrásokban is csak az újkorban szerepelnek. Más helynévtípusokban (településnevekben, határnevekben) azonban továbbélhetnek; ezek korábbi ilyen építmények nevét is megőrizhették: 1883: Gulyákol (Csu 490.42). Inkább a tanyákhoz kapcsolhatók, elsődleges gazdasági funkciójuk miatt itt lehet tárgyalni a nagyobb állattartó, a település távoli külterületén a kora újkorban kialakult szállásokat. A néprajzi irodalom által a tanya elődjeként értékelt szállás - a földrajzi nevek alapján - nem volt jellemző a vidékre, csupán Bodajkon van egy (Mé%es%állás - Bo l.43), Pusztavámon két nyoma (Stfli-s^állás - Pv \ .44 45, Szarka-szállás - Pv 2.43). Ezek a nevek ma már határrészt jelölnek, de a pusztavámiak kéziratos térképeken épületként is megjelennek, a településrégészet legújabb ágának érdeklődésére számíthatnak.46 A termelő létesítmények közül a bányák, anyagvételi helyek már az újkőkortól kezdve jelezték az emberi tevékenység helyszíneit. Isztimér határában a Tűzköves-árokban kovaköveket bányásztak,47 48 bár a barlangkataszterben Tűzköves-árok tárója48 névvel illetett, mára már megsemmisült mesterséges mélyedés kialakítása a Déli Vasút építésével függ össze (1860-ban). 16-17. századi nyersanyagtermelő bányászat helyeit fogja össze régi földrajzi neveket is felsorakoztatva Nagybánya környékén Balogh Béla és Oszóczki Kálmán,49 Rozsnyó esetében Sulán Béla (más termelő iparágakra is példákat hozva: fémfeldolgozásra [Hámorka], bőriparra [Csertörő], mezőgazdasági iparra [Régiflúder])50 — az utóbbi nevek már más típusú objektumokra értendők. Nagy múltú bányavidékek névkincse a középkorig is visszamehet, jelezheti a bányaművelés kiterjedését: Pierre Ruelle nevezetesen egy belgiumi vallon területen fekvő kőszénmedence akna- és bányaneveit vizsgálta. A 15. és 20. század között keletkezett több mint háromszáz név csaknem háromnegyede a 16- 17. századból való.51 A magyar nyelvterületen az akna-elemű helynevekből sóbányászatra következtethetünk.52 A helyi szükségletek kielégítéséhez kellő nyersanyagok kinyerésére használt anyagvételi helyeket is számtalan kihalt és élő (sokszor más helyfajtát jelölő) helynév mutatja, nem ritka kimerülésük miatt helyük nem minden helyen volt állandó az évszázadok során. Régebbi (18. század előtti) használatra is utalhat Isztimér határában, a Bakonyban az 1825-ben „...Palotaifazekasok föld hordó uttyok” néven említett erdei út mellett a jelenkori gyűjtés során feljegyzett Lazjékazsgödrök (I 216.53) név. A középkorra visszanyúló malomipar elpusztult emlékeit főként a Gaja és a Móri-víz, valamint mellékágaik mentén a „felszínen” csak a történeti források helynevei és a hozzájuk kapcsolódó néhány vízi létesítmény (zúgó, gát) maradványa őrzi a részletesebb térképeken: Fehérvárcsurgó: 1768: Sindeles malom (Csu 384.54), 1794 k.: Csákberény malom (Csu 451.55), 1764: „duae molae Csákváry Malmok nuncupata” (Csu 537.56)/ Kincsesbányán: 1789: az ell égett Szitás Malomnak, 1810: molendino Úrkút (Kb 5.57). A hamu-, mész-, sZfn~ es téglaégetök mind a Bakony, mind a Vértes településeinek gyakori létesítményei. Középkori eredetű mészégető kemence nyomát tartotta fenn a magyaralmási 3’ HÁRI 2002,2. 259 ■“ HÁRI 2002, 2. 238 41JAKUBOVICH-PAIS 1929, 57 42 HÁRI 2002, 2. 124 43 1768: „...in meditullis vallis mézes szállás völgye...” Magyar Országos Levéltár Esterházy család csákvári levéltára P 185, 33. fasc. Nr. 7. 44 1756: „Ingrediendo Diverticulo S fii Szállása nominato...” Fejér Megyei Levéltár Acta iuridica et instrumenta publica, 9. fasc. Nr. 48. 45 1864: „Szarka szállás düllö... Valamikor azpn düllön (még legelő lévén) egy szállás volt, s az akkori pásztor Szarka nevezetű volt...” Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára A Pesty Frigyes-féle országos földrajzinév-gyűjtés kéziratai Fejér vármegye. Föl. Hung. 114/16/1 63. Ondód. 46 vö. KOVÁCS-TOMKA 2003, 412 47 BÁCSKAY-T. BÍRÓ 2003, 118-119 48 Eszterhás L: A környezet- és természetvédelem helyzete Isztimér-Bakonykúti közös községekben. Kézirat, Isztimér, 1980, 53 — Isztimér 170 49 BALOGH-OSZÓCZKI 2001, 65-68 50 SULÁN 1943 si RUELLE 1969 52 vö. KISS 1991 33 HÁRI 2002, 2. 169 54 HÁRI 2002,2. 115 53 HÁRI 2002, 2. 121 56 HÁRI 2002, 2. 128 37 HÁRI 2002, 2. 191 33
