Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 41. (Székesfehérvár, 2012)
Szemle
Alba Regia 41. (2012) felhalmozva”. Az első, még német nyelven megjelenő magyarországi néprajzi folyóiratban (Ethnologische Mitteilungen aus Ungarn IV. 1896,) találjuk Wekerlének egy másik néprajzi írását, a Fejér megyei magyar lakodalmi szokásokról. Wekerléék 1859-ben 68-an kezdték meg gimnáziumi tanulmányaikat. Az osztálylétszám 1864-re, ötödikre 55-re csökkent. Végül 1867-ben 30-an érettségiztek. Negyven év múltán újra olvashatunk erről a híres osztályról a Zalai Mihály igazgató által az 1907—8-as iskolai évről közzétett Értesítőben: „A tanuló évek lemultak a tanítványokról is, meg is öregedtek, de Vajda Ödönt ép úgy szeretik, mint ifjú komkban. Ennek fényes bizonyítéka a múlt évi (1907) julius 4- iki negyven éves iskolatársi találkozó, a midőn Vajda Ödönnek 40 év előtti tanítványai, akik 1867-ben tettek érettségit, Székesfehérvárott összegyűltek és e találkozóra Vajda Ödön zirci apátot, Gebaur Izidor akkor hercegfalvi és Mészáros Amand előszállási plébánosokat is meghívták, hogy volt tanáraik iránt érzett tiszteletüket, szeretetüket és hálájukat kifejezzék, s egymás látásának örülve viszont lássák azt a tanintézetet, amelyhez ifjúságuk boldog emlékei fűződnek. E találkozón tizenketten jelentek meg: Babies János győri egyházmegyei esp. plébános, Babóth Sopron m.; Koller István, Alsórajkon (Zala m.) földbirtokos (a találkozó rendezője); Eovák Ede nyug. aljárásbiró Budapest; Dr. Lóké Mór járásorvos Tapolcza (Zala m.); Perényi Sándor magyar államvasuti főmérnök Budapest; Dr. Pollák József, Devecseri járásorvos; Ramsperger János Szaár, plébános; Rosos István, Murakeresztur, apát-plébános; Dr. Sándotfi Ignác Veszprém városa árvaszéki ülnöke, Veszprém; Schmidt József dr. nyug. államtitkár Budapest; 1Vekerle Sándor dr. miniszterelnök Budapest; Wetvgl Gyula dr. a szabadalmi bíróság elnöke Budapest.” Wekerle Sándor székesfehérvári alma materéhez való ragaszkodásának dokumentuma az a fénykép, amely 40 éves érettségi találkozójukon, 1907-ben készült a gimnázium, illetve a rendház udvarán. (3. kép) Wekerle ekkor második miniszterelnökségét töltötte, melynek során a pénzügyminiszterséget is magához vonta. Pénzügyminiszterként is második ciklusában dolgozott. A jól megkomponált képen az első sorban ülnek az előkelőségek: a ráírt nevek szerint középen Vajda Ödön zirci apát, aki a gimnáziumban Wekerle tanára volt. Balján Wekerle Sándor, jobbján Schmidt József államtitkár. Wekerlétől balra Gebaur Izidor ciszterci tanár, Rosos István veszprémi kanonok, Schmidttől jobbra Pödör fehérvári kanonok, Mészáros Amand ciszterci tanár. Mögöttük két sorban nyolc öregdiák áll, közülük egy papi, hét polgári személy. A fényképen látható tanáraik közül Vajda Ödöntől történelmet, latint, görög nyelvet és irodalmat tanultak. Hatásáról írta Zalai Mihály igazgató az 1907—8-as Értesítőben: „Szaktárgyainak alapos ismerete mellett kitűnő előadó is. A legnagyobb hatást történelmi előadásaival ért el. Hallgatói egész lélekkel csüngtek ajkán az iskola falán belül és kívül egyaránt. Szájhagyományként maradt fenn ugyanis, hogy nyári meleg délutánokon az Iskola és Sas-utca sarkán összeverődött csoportok szinte áhitatos csendben és figyelemmel hallgatták Vajdának - nyitott ablak s csak leeresztett függöny mellett a VIII. osztályban tartott lelkes történelmi előadását. Lélekben felmagasztosulva tértek bizonyára tűzhelyükhöz, alig várva a legközelebbi alkalmat. Amiért az egyszerű szerzetes tanár lelkesedett s amire tanítványait buzdította, teljesült. A nemzet visszaszerezte alkotmányos szabadságát, sőt a magyar alkotmány főőréül, a nemzeti kincsek gyarapítójául, Magyarország kormányelnökéül a bizalom az egykori székesfehérvári tanár székesfehérvári tanítványát Wekerle Sándort szemelte ki. Szerencsés és boldog az a tanár, aki ilyen tanítványt láthat aranymiséje alkalmával!... Tanítványai, mikor keze alól kikerültek, magukkal vitték nemcsak jó emlékét, hanem elveit is: a kötelességteljesítés tudatát és a munka szeretetét.” A negyvenéves érettségi találkozó alkalmából készült fényképen Vajda Ödön már zirci apátként látható. Wekerléék érettségijét követően csak egy tanévet töltött Székesfehérváron: 1868-ban az előszállási ciszterci birtokra helyezték, ahol előbb segéd-jószágkormányzóként majd jószágkormányzóként dolgozott, 1891-től zirci apát. Gebaur Izidor német-, Mészáros Amand magyarnyelv- és irodalomtanárak volt. A fénykép készítése idején Gebaur hercegfalvi- (ma Mezőfalva), Mészáros előszállási ciszterci plébános. Osztálytársukat, a felsőörsi (Zala m.) Rosos Istvánt veszprémi kanonokként tüntetik fel a fényképen. Szolgálati helye Murakeresztur (Zala m.), ahol apátplébános. A gimnázium 1867-es Értesítvénye szerint Wekerle érettségiző osztályából továbbtanulás céljából öten választották a hittudományokat. Közülük a negyven éves érettségi találkozón három papi személy jelent meg: Babies János, Ramsperger János és Rosos István. A fényképen Schmidt József és Mészáros Amand között fekete reverendában ülő pap nem lehet Pödör fehérvári kanonok. Ilyen nevű osztálytársuk nem volt Wekerlééknek, és a Székesfehérvári Egyházmegyében nem volt Pödör kanonok. Nevét, személyét nem tartja számon Forintos Attila adattára a Székesfehérvári Székeskáptalan 1777-2004 közötti tagjai sorában (Székesfehérvár, 2005.). Esetében a fényképre kézzel neveket, rangokat író személy bizonytalanságát jelzi, hogy keresztnevét sem tudta feltüntetni. Székesfehérvári egyházmegyés volt Pödör István rácalmási plébános, alesperes, de ő Wekerlééknél egy generációval idősebb, 1832-ben született, 1859-ben már káplán Ráckevén. Fényképe megtalálható Székesfehérváron a Püspöki és Székeskáptalani Levéltárban őrzött, Koller János apát, adonyi esperesplébános aranymiséje alkalmából 1891-ben készült albumban, nem azonos az 1907-es fotónkon látható arccal. Nem volt fehérvári kanonok, és 1904- ben elhunyt. A fényképen Pödörként feltüntetett személy valószínűleg Babies János győri egyházmegyés, babóti esperesplébános. A második, álló sor bal oldali első személye osztálytársuk, Ramsperger János, szári plébános lehet, aki Budakesziből került a székesfehérvári Ciszterci Gimnáziumba. Jékelfalussy Vince püspök 1871-ben szentelte pappá. 212
