Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 41. (Székesfehérvár, 2012)
Szemle
Alba Regia 41. (2012) A HATVANÉVES GELENCSÉR JÓZSEF KÖSZÖNTÉSE Az Alba Regia XXXVII. kötetében (2008), ahol számba vettem a székesfehérvári ciszterci gimnázium diákjai közül a néprajz területén munkálkodókat, így emlékeztem meg róla: „Velem együtt érettségizett 1969-ben Gelencsér József, aki ugyan jogászként dolgozik, de a néprajzban is jelentős eredményeket ért el. A Fejér megyei népszokások, a katonai hagyományok és a népi jogélet kutatója. Az 1980-as években együtt kutattunk a Káli-medencében, majd több könyvnél szerzőtársam volt. Gyűjtőmunkáját a Magyar Néprajzi Társaság 1985-ben Sebestyén Gyula-emlékéremmel ismerte el.” Hatvanadik születésnapján ennél bővebben ismertetjük munkásságát. Gelencsér József 1951. július 9-én született a Székesfehérvár melletti Sárkeresztesen. A zámolyi szomszédság révén földik, a székesfehérvári József Attila (ma újra Ciszterci Szent István) Gimnáziumban iskolatársak, a néprajzban szerzőtársak, az életben kenyeres pajtások voltunk és vagyunk. Együtt jártunk a Fejér Megyei Levéltárba, Farkas Gábor levéltár-igazgató honismereti szakkörébe, szerepeltünk a múzeumi vetélkedőn, (talán) erősítettük a gimnázium szellemiöttusa-csapatát. Gelencsér József az egyetemi felvételi jelentkezéskor a bölcsészkar és a jogi kar között ingadozott, végül a Pécsi Jogtudományi Egyetem mellett döntött. Friss diplomásként 1975-ben kerültünk vissza Fehérvárra, ő a városházára, én a múzeumhoz. Azonnal bevontuk a múzeumi munkába, másodállásban a Fejér Megyei Múzeumok Igazgatóságának jogtanácsosa lett. Az akkor igen eleven önkéntes néprajzi gyűjtőmozgalomba is bekapcsolódott. Első gyűjtéseit szülőfalujában végezte. Pályamunkáinak sikerét nem csak a gyűjtőpályázat megyei és országos első díjai jelezték évről évre, hanem az is, hogy' feldolgozásai sorra megjelenhettek a múzeum kiadványaiban (A tövisborona készítése és használata Sárkeresztes községben. Néprajzi pályamunkák Fejér megyéből I. Szerk.: Lukács László. Székesfehérvár, 1978. 12—18; Gépi cséplés Sárkeresztesen. Alba Regia XVI. Székesfehérvár, 1978. 345—350; Az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó szokások Sárkeresztesen. Alba Regia XIX. 1981. 187-199. Tejfeldolgozás, tejtermék fogyasztás Sárkeresztesen. Alba Regia XX. 1983. 243—248.). Rendszeresen részt vett, előadást tartott az országos néprajzi gyűjtőtalálkozókon. Eredményes gyűjtőmunkáját a Magyar Néprajzi Társaság 1985-ben, a Székesfehérváron lezajlott gyűjtőtalálkozón, Sebestyén Gyula-emlékéremmel ismerte el. Sárkeresztesi szokásgyűjtése arra indított, hogy vonjam be őt a Fejér megyei népszokások kutatásába, a tervezett szokáskötet megvalósításába. Helyszíni gyűjtését így az egész Móri-völgyre, a Zámolyi-medencére, Székesfehérvár-Palotavárosra, és a Duna menti délszláv településekre terjesztette ki. Kötetünkben ezekről a területekről közölt tanulmányokat (Gelencsér )ózsef — Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. Székesfehérvár, 1991. 638 p.) Népszokáskutatásunkkal párhuzamosan végeztük az 1980-as években lebontott, középkori eredetű városrész, Székesfehérvár-Palotaváros kutatását. A XVIII-XX. században elsősorban földműves-iparos-kereskedő, részben görögkeleti szerb ortodox (rác) lakosságú nyugati külváros lebontása, és helyén egy új városrész felépítése irányította figyelmünket gazdag múltjának, hagyományainak feltárására. Tárgyak, tárgyegyüttesek, régi műhelyfelszerelések felderítésében nagy' szerepet játszott Gelencsér József, aki a városi tanács jogászaként az ingatlanok kisajátítását végezte Palotavárosban. Gelencsér József valamennyi bontásra ítélt házat hivatalból felkeresett, s a bennük található múzeumi érdekű tárgyakra felhívta a muzeológusok figyelmét. A helyszíni néprajzi kutatás eredményességét jelzik Gelencsér Józsefnek az önkéntes néprajzi gyűjtőpályázatra évenként benyújtott, díjazott, palotavárosi témájú pályamunkái (1980: Palotavárosi kertészkedés. Cipész mesterség. 1981: Régi palotavárosi kocsmák és vendéglők. Szitás és drótfonó mesterség. 1982: Jeles napi szokások a Palotavárosban). E feldolgozásai palotavárosi kötetünkben olvashatók (Demeter Zsófia — Gelencsér József — Lukács László: Palotavárosi emlékek. Székesfehérvár-Palotaváros története és néprajza. Székesfehérvár, 1990. 172 p.) A katonai hagyományokat Székesfehérvár katonavárosban kutatta, elsősorban a dualizmus korára és a Horthykorszakra vonatkozóan, a Lánczos Kornél — Szekfű Gyula Alapítvány támogatásával. Két tanulmányt (Katonaélet Székesfehérváron. Honismeret XXVIII. 2000. 3. 65-69; A székesfehérvári katonaélet. Laudatio et salutatio. Tanulmányok Farkas Gábor születésnapjára. Szerk.: Csurgai Horváth József, Demeter Zsófia, Vizi László Tamás. Székesfehérvár, 2004. 169—181.) és számos cikket szentelt a témának (Kenyeres pajtások. Fehérvári Polgár IX. 2003. (május) 26; Mesék takarodó után. Fehérvári Polgár IX. 2003. (június) 23; Az újoncok keserves élete. Fehérvári Polgár X. 2004 (április) 15.). Természetesnek tartjuk, hogy a néprajz iránt érdeklődő jogászként a népi jogélet, jogszokások sem kerülték el figyelmét (Egykori törvényen alapuló népi büntetőszokás, a megégetés. Ethnographia OIL 1992. 251-262, A gyújtogató megégetése. 205
