Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 41. (Székesfehérvár, 2012)
Szemle
Alba Regia 41. (2012) SZEMLE - RUNDSCHAU EMLÉKEZÉS DR. FITZ JENŐRE Megrendültén értesültünk minden múzeumbaráttal együtt a szomorú hírről, hogy dr. Fitz Jenő igazgató úr 2011. november 9-én elhunyt. Megrendítő hír ez, hiszen 2011. február 5-én, 90. születésnapján még a megyei múzeum megszervezőjét, a tudóst, a példaadó, iskolateremtő kutatót, régi kedves munkatársunkat köszöntöttük. Dr. Fitz Jenő 1921-ben született Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetemen végzett. A Klasszika Archeológiái Intézet gyakornoka, majd tanársegéde volt. 1949-ben Székesfehérvárra került a Szent István Király Múzeum igazgatójaként. A megyei múzeumi rendszer kialakításától, 1962-től nyugalomba vonulásáig, 1985-ig állt intézményünk, a megyei múzeumigazgatóság élén. Munkásságát számos más jelentős szakmai kitüntetés mellett 1995-ben Móra Ferenc-díjjal, 1997-ben Széchenyidíjjal, 2001-ben Forster Gyula-díjjal jutalmazták. Helyi megbecsültségét, közéleti és tudományos munkásságának elismerését jelzi 1990-ben a Deák Dénes-díj, 1993-ban a Fejér Megye Díszpolgára, 1994-ben a Székesfehérvár Díszpolgára kitüntető cím, 2008-ban pedig az Erdy János-díj. 2005-ben Magyar Örökség Díjat kapott. A szakmai elismerések nemzetközi jelentőségű ókortudományi munkásságát, számos szaktudományos nemzetközi és országos testületben végzett munkáját ismerték el. Többek között tagja volt a Magyar Régészeti és Művészettörténeú Társulatnak, a Magyar Numizmatikai Társulatnak, az Ókortudományi Társaságnak, a Nemzetközi Görög—Latin Epigráfiai Társaságnak, az Osztrák, illetve a Német Régészeti Intézetnek. Jeles szaklapok, illetve évtizedeken át évkönyvünk, az Alba Regia szerkesztője volt. Az 1960-ban elindított évkönyvnek 22 évfolyama jelent meg Fitz Jenő szerkesztésében. Igen jelentős a múzeumi szervezethez, kiállításokhoz, rendezvényekhez, illetve a népszerűsítő tudományos publikációkhoz kapcsolódó kiadói tevékenysége. Mindezen műfajokban maga járt elöl jó példával, s ugyanakkor az 1955-ben megindított sorozatokkal, az István Király Múzeum Közleményei A, B, C és D sorozattal meg is teremtette mások számára is a publikálási lehetőséget. A második ezredfordulóig Fitz Jenőnek több mint hatszáz különböző publikációja jelent meg: ezek között ismertetések és idegen nyelvű több kötetes művek egyaránt szerepelnek. Kutatásai középpontjában a római birodalom története, közigazgatás-története, a Pannóniában és a többi Duna menti provinciában létrehozott polgári és katonai szervezet felépítésének és működésének tanulmányozása állt. Epigráfiai, numizmatikai és régészeti vizsgálatok eredményeit összegezte. Ebből a szempontból kiemelkedő négy kötetes műve Pannónia római korbeli közigazgatásáról (Die Verwaltung Pannoniens in der Ramenait, 1993—1995.). 1999- ben adták ki Pannónia születése című művét. A Pannonok évs^á^ada című könyvéért 1983-ban Nívódíjat kapott. Három, szakmai és a nemzetközi tudományos kapcsolatok szempontjából elsőrendű fontosságú nemzetközi kongresszust szervezett 1976 és 1992 között Székesfehérváron, azoknak a szakmai konferenciáknak a száma pedig, amelyeken előadóként vett részt, szinte megszámlálhatatlan. Hosszabb külföldi tanulmányútjai Rómába, Princetonba és Heidelbergbe vezettek. Múzeumszervezői életműve Marosi Arnold múzeumalapító munkásságának méltó folytatása. Igazgatósága alatt megyei intézménnyé, területi múzeum és szabadtéri múzeum, valamint kiállító helyek fenntartójává, tudományos kutatóhellyé, nemzetközileg is megbecsült műhellyé vált múzeumunk. Jellemzőek a számok: a múzeumot mintegy 40 ezres műtárgyszámmal vette át, nyugalomba vonulásakor az általunk őrzött műtárgyak száma a másfél millióhoz közelített. Fitz Jenő múzeumigazgatói művéhez nemzetközileg is jelentős kiállítási program fűződik. A régészeti állandó kiállítás megvalósítása kapcsán a kiállítási programot az 1993-ban elnyert UNESCO- és az Európa Tanács által megítélt Év Múzeuma-díj koronázta. Ismertté váltunk ugyanakkor a Csontváry-kiállításról, a gorsiumi Floraliáról, illetve a színházi játékokról is. Sok kellemes nyári zenei alkalmat kínált a Budenz-ház 1965-ös megnyitása után a Tátrai Vonósnégyes hangversenysorozata. Mindezen ügyekben, ahogy' a tudományos munkában is, felesége, Petres Éva munkája nélkülözhetetlen alapot, hátteret jelentett. 201
