Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 41. (Székesfehérvár, 2012)

Közlemények - Hubai Gabriella: "És onnét szintén egy-két tanya megalakult." Kisapostag alapítása és a szlovák identitás a falu lakóinak emlékezetében

Érdekes, hogy míg az 1920-as évek első felében született generáció még maga is megtanulta a tót nyelvet, addig az ennél később születettek már csak értették, beszélni pedig egyre kevésbé beszélték: „Hogy szlovákul beszéltek, amikor én még kislány voltam, és átmentem Dunaegyházjra, ott igen, ott szlovákul beszéltek. Meg még a velem korabeli gyerekek is beszéltek a szüleikkel szlovákul, de én nem tudtam. Még az én anyám is állítólag érteni értett, de hogy folyamatosan beszélni szlovákul, azt nem. A nagyszüleim azpk még tudtak. Meg nekem is mind a két oldalon anyám és apám részéről, azok mind a ketten beszéltek szlovákul, de már a szüleim nem annyira. >>29

„Mi a tót nyelvet nem is tudjuk, nem is használjuk. A szüléink se már, a nagymamám tudott. ”29 30

Az 1920—1930-as években élő tót nyelv sem volt már azonban tiszta szlovák nyelv: „A szlovákok [tótok] úgy beszélnek tótul-magyarul, nem szlovákul. Amit nem tud szlovákul, azt már mondja magyarul. Se így se úgy. ”31

„Éltekintve attól, hogy ez a szjávság amelyik a Felvidékről települt ide, hozott magával valamilyen szókincset, ez nem bővült új szláv szavakkal, hanem magyarral egészült ki. Hogyha valamit nem tudtak elmondani szlovákul, akkor beletették a megfelelő magyar szót. [...] Amolyan fele magyar, fele tótnak mondták. Az új fogalmakra magyar szavakat használtak. ”32 33

A második világháború idején nemcsak a falu szlovák származású lakosai, hanem a katolikus magyarság is hasznát vette annak a kevéske tudásnak, amit a tót nyelvből elsajátított: „Egy tatai barátom volt, nagyon jó haverok voltunk, kőműves volt a szakmája. Mondja a századosunk, bogi itt elszállásolunk. Elzavartak bennünket. A másik faluban sem. A harmadik faluban azt mondja: Berlinig megyünk, Berlinig ezt fogjuk kapni, hogy nincs szállás. Mindenki menjen, ahova tud. Holnap reggel 6 órakor a templomnál találkozunk. Mondom ennek a gyereknek: gyere, egy kicsit tudok tótul. Tanultam udvarlás közben: enni, szeretni. ”3}

Csakúgy, mint a felekezeti megkülönböztetés, a nyelvi elkülönülés is a II. világháború utáni években bomlott fel a faluban.

Bár Kisapostag sosem volt kimondottan szlovák falu, a legidősebb korosztály máig őrzi az eredeti falualapító lakosság szlovák származásának tudatát. A település szlovák jellege, ennek megfelelően, már az 1900-as évek első felében sem a hagyományokban, reprezentatív szokásokban fejeződött ki, hanem elsősorban a nyelv és az evangélikus vallás megőrzésében, valamint az anyatelepüléssel való intenzív kapcsolattartásban. Hogy a települést alapító dunaegyházi származású családok már valóban elmagyarosodott szlovákok lehettek a falu megalapításának idején, azt elmagyarosodott nevük mellett mi sem bizonyítja jobban, hogy elszakadva az anyatelepülésüktől, eredeti környezetük közösségi kontrolljának megszűnésével, néhány évtized alatt a tót nyelvet elhagyták, Dunaegyházával való kapcsolatuk pedig egyre lazábbá vált, mígnem szinte teljesen megszűnt. Az eredeti lakosság „szlovákságának” emlékét ma már talán csak evangélikus vallásuk és a falu emlékezete őrzi, míg a korábbi különbségek: „Elmosódtak, ezek a különbségek, fél ember élete elmosta ezt, itt a háború, meg sok minden, elmosta eyt a különbséget. ”34

Hubai Gabriella: „És onnét szintén egy-két tanya itten megalakult. Kisapostag alapítása és a szlovák identitás a falu lakóinak

emlékezetében. ”

Adatközlők:

Fabó Tiborné szül. Varga Ilona (1938, Kisapostag)

Köles Lajosné szül. Chalupka Erzsébet (1930, Kisapostag) Suska József (?, Kisapostag)

Suska Józsefné szül. Takáts Erzsébet (1947, Kisapostag) Szurma József (1930, Kisapostag)

Szurma Józsefné szül. Varga Mária (1934, Kisapostag) Tóth János (1920, Kisapostag)

Váczi Pálné Erzsébet (1926, Baracs)

IRODALOM

FARKAS 1989 KSH 2001

Farkas Gábor: Kisapostag. Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. Községtörténeti tanulmányok. 1989, 78—105.

Népszámlálás 2001. 6. Területi adatok. 6. 7. Fejér megye II. Budapest, Központi Statisztikai Hivatal

29 Suska Józsefné szül. Takáts Erzsébet (1947, Kisapostag)

30 Szurma Józsefné szül. Varga Mária (1934, Kisapostag)

31 Suska József (?, Kisapostag)

32 Fabó Tiborné szül. Varga Ilona (1938, Kisapostag)

33 Tóth János (1920, Kisapostag)

34 Tóth János (1920, Kisapostag)

198