Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 40. (Székesfehérvár, 2011)
G. Szabó Zoltán: Forradalmak emlékezete egy mezőföldi községben, Abán
G. Szabó Zoltán: Forradalmak emlékezete egy mező földi községben, Abán kedvező visszhangra talált, s így Plohn József helybéli fotográfus több mint 150 veteránról készített fényképet. A megörökített honvédek között két esetben találkozunk még nemzetőr karszalaggal, illetve három esetben kokárdának tűnő szalag fedezhető fel.25 Csoportképek is születtek a századforduló alkalmával, ahol 1848-as öreghonvédek csoportját látjuk. Jómagam a keszthelyi honvédek csoportképét ismerem, ahol szinte mindegyik kokárdával feldíszítve feszít a képen. Az első világháború időszakából származik a következő példánk. Bevonuló mosonmagyaróvári katonákat láthatunk a képeken, akik a bevonulásuk napján délelőtt és délután is meglátogatták a helyi fényképész műtermét. Kokárda, karszalag bőven látható a bevonuló honvédek öltözetén, amit valószínűleg leányok adhattak a bevonuló katonáknak. Egyes fényképeken, az 1918-as polgári forradalom budapesti eseményeinek fényképein is megfigyelhetők a nemzetiszínű karszalagok. A nemzetiszínű szalag ellenben a két világháború között, talán a felfokozott nemzeti identitáskeresés miatt, az akkori női öltözet díszítőelemévé vált, hiszen az ún. „magyar ruha” szegélyein a díszt jelentette a nemzetiszínű szalag. Aba községben is szép számmal gyűjthetők olyan fényképek, amelyeken ilyen ruhában láthatók a leányok. Ab a község 1956-os hagyomárryaibóP6 A kokárdával kapcsolatban térjünk vissza az abai ’56-os eseményekhez. A forradalom első napjai a községben viszonylagos nyugalommal teltek, az iskolában tanítottak, a mezőkön dolgoztak. A rádióból érkező hírekre egyre zaklatottabbá váltak ez emberek, a tantestület a napi munka után együtt maradt, és a tanári szobában tárgyalták meg az érkező híreket.27 A község kommunista pártalapszervezetének csúcstitkára, Lévai András28 is ellátogatott ezekre a megbeszélésekre, és a faluban a későbbi események irányítása is erről a helyről történt. A kommunista vezető félelme kitapintható volt, és a visszaemlékezések alapján „nagyon barátian, megértőén” viselkedett. Ezeknek az összejöveteleknek az lett az eredménye, hogy október 27-én reggel 9 órakor a forradalommal szimpatizálók egy tüntetést szerveztek, a tantestület vezetésével. Ferenczy János iskolaigazgató — akit szigorú majd egy éves börtönbüntetésre ítéltek a forradalom leverése után — fehér sifon anyagot saját kezűleg festett nemzetiszínűre, mivel akkortájt a nemzetiszínű szalag hiánycikknek számított. Ebből a festett anyagból készítettek kokárdát a felvonulók számára. Egy nagyobb gombra húzták rá a megfestett anyagot.29 A felvonulás útvonala és iránya is érdekes: a községházától induló többszáz fős tömeg a Petőfi utca - Kossuth utca - Petőfi utca másik fele - Arany János utca - Dózsa utca - Vörösmarty tér - Rákóczi utca - I. világháborús emlékmű útvonalat választotta. Az emlékműnél beszédek és szavalatok hangzottak el. A tüntetők ’48-as dalokat és a Kossuth-nótát énekelték,30 „Rusykik hazai” jelszavakat skandáltak, és a felső tagozat (5—8. osztály) diákjai is a felvonulással tartottak. Az első sorban a falu elöljárói (például Lévai András), valamint elsősorban baloldali érzelmű,31 de a Kommunista Pártba már át nem lépő köztiszteletben álló, éltesebb korú egyének haladtak, akik úgymond „védelmezték” a kommunista vezetőket.32 A visszaemlékezések szerint Lévai „nagyon erősen kapaszkodott” ezekbe az emberekbe.33 Egyes helyszíneken (Községháza, Szövetkezet bejárata, Katonai temető) Juhász Feri verte le az ötágú vörös csillagokat. Az első világháborús emlékmű előtt (a falusiak ezt 1848-as emlékműnek is hitték és használták a szoboralak katonai öltözete miatt) Bor Lajos Dutka Ákos A magyar című versét, Arany Lajos a Nemzeti dal-t, és Wágner Anna tanárnő (aki korábban apácaként zárdában tanított) Ismét magyar lett a magyar... című Petőfi-költeményt szavalta 25 A fotográfus kb. 1600 üveglemezt tartalmazó ládája a Tornyai János Múzeumban található. Ezt a ládát vizsgáltuk át Roboz László fotóművész kollégámmal, és a képekről másolatokat készítettünk. 26 A korábbi megjelent munkákat alapul véve: TANKA 1972; LUKÁCS 1978,1984; G. SZABÓ 1994, 2009. 27 Abán „ '56-os tantestületnek ” nevezték, nevezik az akkori tanítói, tanárt kart. Tagjai: Antal Dezsőné Tág Anna, Arany Sándomé Szili Katalin, Balogh Edit, Blaskó István, Bor Józsefhé Vasi Jolán, Buday Margit, Buday Endréné Mányoki Erzsébet, Ferenczi János, Hámori Ferenc, Máté Gyula, Röthler Györgyné Szántó Irma, Surányi László, Surányi Lászlóné Szűcs Anna, Stróbl Margit, Szabó Zoltánná Törő Mária, Tanka János, Újságh Lászlóné Bérándi Éva, Wágner Anna. 28 TANKA 1996, 31.: ,Jígy voltfüggetlen párttitkárnak’’ ómxi verse szemlélteti az október végi eseményeket. 29 A forradalom leverését követően ezt a kokárdát fekete szalaggal kötötték át. 30 Külön köszönöm a hiteles adatokat özv. Szabó Zoltánnénak, aki a tantestület tagja volt, és részt vett az eseményeken. 31 Például Törő István hentes és mészáros, vállalkozó, aki köztudottan már a háború előtt is tagja volt a Szociáldemokrata Pártnak, és a tsz szervezésénél is először Ot találták meg az agitátorok, mert az emberek azt mondták, „ha a Törő belép, akkor ők is”. Többen a Kommunista Pártba beolvasztott Nemzeti Parasztpártban politizáltak az 1940-es évek második felében, de a Kommunista Pártnak már nem lettek tagjai. 32 Állítólag a csizmaszárakba néhány helyen láttak késeket bedugva, de a tömeg lényegében fegyvertelen volt. TANKA 1996, 31. 33 TANKA 1996, 31.: A volt párttitkár szót kért a 1918-as emlékműnél, de a tömeg belefojtotta a szót, sőt a vörös nyakkendőjét is levetették. „Es a "ajban vörösnyakkendőd selymére vágott: vegye le, vagy ezgel akasztjuk rögtön! / Eltüntetted és elnémultál. ” 96 —
