Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 40. (Székesfehérvár, 2011)
Kríza Ilidikó: A reneszánsz ébresztése. Regiomontanus tanítása a 19. századi ponyván
Kn\a Ildikó: A reneszánsz ébresztése. Regiomontanus tanításai a 19. századi ponyván Pávák ha igen kiáltanak, esőt éremnek. Harkály ha igen kolto& esőt, záporesőt éreg. ” Az esőjelző lehet bolha, légy, disznó, juh, marha és sok más állat, de az emberi fájdalom is. Az előrejelzés további módozata a két karácsony közti 12 nap alapján tapasztalt megfigyelések, amelyek az év 12 hónapjára vonatkoznak. Sőt, ha karácsony napja a hét bármely napjára esik, meghatározza a következő évre várható időjárást, természeti csapást, háború közeledtét, járványt, vagy más rendkívüli történést. Praktikus tanítást jelent az árnyékóra, a nap állásából meghatározható időpont a kézre vetett árnyék segítségével, amit Heltai óta egymáshoz nagyon hasonló metszetekkel tettek érthetővé a csízió készítői álló vagy fekvő helyzetben. Hasonlóképpen praktikus tanácsként értelmezhető Heltai kalendánumának nagy fejezete "A louaknac orvossága’’, ami Bagó Mártonnál hasonló részletességgel szerepel ,A lovak betegségeiről való orvosságok” cím alatt, mintha mit sem változott volna az állatorvoslás négyszáz év alatt. A csízió versei kis helyet, szerepet kapnak, 144 oldalon 12 négysoros vers csupán árnyalja a hónapokra vonatkozó tudnivalókat.23 Bagó Márton a Heltai-féle kalendáriumból egyetlen naptárverset sem vett át, csak az incipitmutatóban van hasonlóság: Pl. „vess búzát Egedii, árpát zabot Benedicti. ” Az eltérő verseléshez például hozom januárt: „E hóban a füstben aszaltatom, Jól eszem s iszom és vígan lakom, Semmi véremet most nem bocsátom, Mert nem egészséges bizonnyal tudom. ” A Heltai-féle kiadásban szintén az adott hónapra jellemző életvitelre utalnak a sorok: „Vígan lakicBoldog aszpzpny hava böpengeuel Vígan tarttya az o Vendéget io borával Eer vágás vigasság legyenec most szép lakodalmac Istenedet s magadat io llehet ne feleicz ” A 12 hónap tizenkét naptárversét összevetve észrevehetjük a két kalendárium közti különbséget és gondolati hasonlóságot. E téren nincs szó olyan egyezésről, ami a csillagászati leírásban, gyógyító tanácsokban megfigyelhető. Az illusztrációk tekintetében szintén lényeges a különbség. Heltainál változatos képanyagot találhatunk,24 minden hónaphoz három-négy fametszetet társított a nyomda. A képek az időszakra jellemző munkákat ábrázolják. A Regiomontanus nürnbergi naptárában megjelent képeket Hans Sebald Beham készítette. Ezeket vette át a Heltai nyomda. A paraszti ruházatok, háttérben látható falusi életképek távol állnak a kora újkori erdélyi falusi élettől. Bagó Márton illusztrációi nem vethetők össze Heltai naptárképeivel. O ugyanazt az állatövi jegyet háromszor is felhasználta. Bagó például, januárnál a vízöntő jegyét nyomtatta, Heltainál egyetlen hónapnál van legalább három kép. Januárban az első képen asztalnál ülő férfit és nőt látunk, az asztalon tányér és pohár, és a harmadik személy tálcát tart az asztal felé fordulva. A kép jobb felső sarkában találjuk a vízöntő jelét, a kép jobb alsó sarkában tűz mellett, háromlábú alacsony széken ülő férfi mezítelen lábát tartja a tűz közelébe. A következő kép a vízöntő jelét kinagyítva mutatja. Az ugyancsak a januárhoz tartozó harmadik képen a boltíves épületben, ólomüveges ablakhoz közel, a kandalló előtt négylábú támlásszéken ülő férfi látható, aki lábát a tűz felé tartja. A képek a hónapok jellegzetességeit, a szükséges mezőgazdasági munkák végzését és a zodiákus jegyet minden esetben mutatják, a naptárképeknél ismert változatossággal. A paraszti és házi munkák jelenetei, a mezőgazdasági munkák ábrázolása nemcsak a magyar, hanem a más nyelven kiadott naptárak általános jellemzői évszázadokon át, de Bagó kiadványából hiányoznak. A bemutatott csízió jelentősége, hogy tudatosította a Mátyás király udvarában ténykedő Regiomontanus tanításait, felelevenítette a csillagászati eredményeket, és egy leegyszerűsített csillagászati évkönyvet vitt az érdeklődők elé. Az itt felsorolt asztrológiai jelenségekből jósoltak emberek, népek jellemére, sorsára, életére, egészségére, gyerekek születésére. Más kalendáriumok is átvették Regiomontanus rendszerét és a prognosticont, de az előzményekről nem szólnak. Bagó Márton tudatosan fordult a Heltai-féle kiadáshoz, és a kor ízlése, elvárása szerint átalakította, kibővítette. A széles tömegek számára készült, a szaktudományok fejlődését mellőző, idejétmúltnak tekinthető ismeretek így maradtak fenn, pl. az égitestek nagyságára, helyének meghatározására vonatkozóan, illetve a csillagok kedvező és kedvezőtlen együttállásának az emberi tevékenységre, jellemre gyakorolt hatására vonatkozóan, amelyet a jövendőmondók, kártyavetők, álomfejtők a 19. század végéig, sőt esetenként a 20. században is használtak.25 A Mátyás király korától datálható középkori tudás, a megfigyelésekre alapozott megállapítások, a tájékozódást elősegítő gyakorlati ismeretek évszázadokon átívelő fennmaradását bizonyítja a csízió, és a sok évszázados hagyományozódási folyamatot akár napjainkig nyomon lehet követni. 23 A naptárversek műfaji helyéről v.ö.: DUKKON 2005, 87-101. 24 Haiman György hasonmás kiadása és tanulmánya segít az összevetésben. (HAIMAN 1978) 25 A régi tudás 21. századi hasznosítására ad példát Kozák Péter (KOZÁK 2006.) 90
