Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 40. (Székesfehérvár, 2011)
Kríza Ilidikó: A reneszánsz ébresztése. Regiomontanus tanítása a 19. századi ponyván
Krímet Ildikó: A reneszánsz ébresztése- Regiomontanus tanításai a 19. százul ponyván csillagászati vonatkozásban méltatta.7 A ponyva összeállítója viszont fontosnak tartotta a kalendárium készítőjeként méltatni, és részletesen ír a szerzőről, nevének eredetéről, tevékenysége fontosnak vélt részleteiről. Bagó Márton az elődökhöz hasonlóan lefordította a humanista szokást követő Regiomontanus nevét, és Királyhegyi Müller Jánosnak nevezi, amit már elődei is használtak.8 9 A szülőhely, Königsberg után nevezte saját magát Johann Müller Regiomontanusnak. A ponyva bevezetője felsorolt néhány tudományos eredményt és hivatkozott az 1472-ben csillagászati táblák alapján készült karakt etológiára. A kor elvárásának megfelelően az öröknaptár címlapja megadja a rövid tartalmi összegzést: ,A csillagok, planéták és égi jelek sat. különféle természetüknek befolyásáról, az emberek négyféle véralkatáról, természetéről és tulajdonságáról; mindenik hónapban micsoda rendtartással éljen az ember mind ételben és italban, mint almásban, fürdésben, tisztulásban s érvágásban. A csízió magyar fordításáról a nyomda tulajdonosa, Bagó Márton úgy tudja, Heltai Gáspár fordította 1575-ben, és az ő nyomdájában jelent meg először.10 A szakirodalom csak az 1592-es megjelenésről tud. Egyetlen, kissé töredékes példányt ismerünk ebből a kiadványból. Az előszó dátuma viszont megmaradt a korábbi verzióból, ami 1590. május 24-én kelt. Ezt a tényt ismerve a kutatók feltételezték, hogy a csízió ifjabb Heltai fordítása lehetett.11 Az újabb kutatások szerint a Heltai nyomdában dolgozott Gáspár Schespurgensts, és az ő nevére utalhat a „Gáspár nyomdász” megjelölés.12 A Heltai nyomdájában megjelent legrégibb csízió 1563-as keltezésű, de kiadták 1580-ban is.13 A nyomdák szabadon használták a korábban megjelent műveket, előzmények feltüntetése nélkül, így a szó szerinti egyezés sem ritka. Nem csak a reformkorban, hanem ezt megelőző időkben is Regiomontanusra hivatkozás nélkül jelentek meg a kalendárium részletei,14 még a híres lőcsei kalendárium is évről évre felhasználta a korábbi csíziókban megjelent leírásokat, jóslásokat.15 Nemcsak a szöveget, a képeket is szabadon átvették, átrajzolták, vagy annak alapján készítettek újabb metszeteket.16 Regiomontanus táblái közül három számos későbbi kiadványban változatlanul megtalálható: A hét napjainak és az égitesteknek korrelációja, az emberi test, és a kéz segítségével meghatározható időpont ábrázolása. Regiomontanus munkájának hagyományozásáról kevés adatunk van, aminek egyik fő oka, hogy aránylag kevés naptár maradt fenn, másik oka, hogy a nevét sem említik. A mai tudásunk szerint az első magyar nyelvű kalendáriumot Benczédi Székely István állította össze 1538-ban.17 Mindössze 15 számozadan levél maradt fenn. Bár Regiomontanus csillagászati táblái ebben az időben éppen Krakkóban lehettek,18 mert Mátyás király halála után odakerült, nincs adat arról, hogy a krónikaíró Székely István a kalendárium összeállításakor találkozott volna a művel. A 16. században készült és fennmaradt csíziókról legteljesebb, átfogó tájékoztatást Borsa Gedeon adta és figyelmeztet a hasonlóságokra, apró különbségekre.19 A nagyszombati öröknaptár (1578-1583 között) ugyanazt a leírást tartalmazza, amit Heltaié. Feltételezhető, hogy a Heltai nyomdájában készült, 1592-es megjelenésű csízió előképe volt az ugyanott 1582-ban megjelentetett kalendárium. Bagó forrásfelhasználását tekintve figyelemre méltó megjegyzések olvashatók a kiadvány értékéről. Bagó Márton úgy tudta, hogy annak idején „egy-egy példány 12 spécies-aranyon is elkelt, és a vevők egymás kezéből is kiszaggatták.”20 A pénz értékének változására több példát hoz. Bagó Márton szerint 1407-ben, amikor Bécsben a Szent István-templom tornyát építették, a fő építőmestert, Pilgram Antalt naponként 5 batka fizetés illette, míg a közönséges kőműves legények 3 batkát kaptak. Akkor 200 (kétszáz) batka ért egy forintot. Két évszázaddal később egy szép ökör ára 12 7 Regiomontanus művének reprint kiadása Osnabrückben jelent meg 1972-ben (Joannis Regiomontani Opera Collectanea). Majd halálának 500. évfordulója alkalmából számos, eredményeit méltató tanulmány készült. A prekopemikánizmus legjelentősebb művelőjének tartották, aki az ókori arab tudósok csillagászati megfigyeléseit ismerve módosította Ptolemaiosz tanait. Az eredményekről szólt: GLASER 1989, 530.; ZÉTÉNYI 1987. 8 Bartalis nyomdájában viszont 1874-ben ugyanazon fordításból készült csízió szerzőjeként Müller János neve olvasható, (MÜLLER 1874) de Bagó Márton Királyhegyinek nevezi. (KIRÁLYHEGYI 1870) 9 Az 1592-es csízió alcíme megegyezik Bagó Márton által megjelentett kiadványéval. ..CISIO. Magyar nyeluen, és az égh iarasánac és czjllagoknac külömb külömb termeszetinec folyásából való Practica Melybőlgyermekeknec ssgiletéseknec természetes, és a Napoknac miuolta meg ismertetnec. Az az MAGYAR PLA-netás könyw. Magyarrá forditatot és tyiolag ki adatot Anno Christi 1592 Esztendőben. " 10 .Magyarra Heltai Gáspár. Kotorván pap fordította 1575-ben. írta Bagó Márton 1870-ben. 11 Szabó T. Attila kutatásai alapján került a köztudatba, hogy a csíziót nem a ponyván olvasható kolozsvári pap, Heltai Gáspár, hanem fia, ifjabb Heltai Gáspár fordította. (Új Magyar Irodalmi Lexikon 2., 790., Bp., 1994) 12 Könyvészeti kutatások alapján Borsa Gedeon hivatkozik Knauz Nándor feltevésére, aki szerint Heltai özvegyének halála után a nyomdai feladatokat Gáspár Schespurgensis (Segesvári Gáspár) végezte. Az ő tevékenységére utalhat a „Gáspár nyomdászé’ kifejezés. (BORSA 1971, 590.; JAKUCS 1965, 205.) 13 Borsa Gedeon adatfeltárása szerint az 1592-es egyetlen megmaradt példány előzménye az 1590-es változat lehet, (BORSA 1971, 562.) de Lestyán Sándor hivatkozik az 1580-as Heltai-féle csízióra, amiről Jankovich Miklós is említést tett. (ld.: POGÁNY 1978, 217.) 14 Regiomontanus kalendáriuma 1474-ben jelent meg Nürnbergben Kalender címen latin és német nyelven. Népszerűségét a sokféle kiadás igazolja. (GROSSING 1989,1131.) 15 A lőcsei kalendárium 1618-tól 120 éven át szinte minden évben megjelent, szövege esetenként szó szerint megegyezik a Heltai-féle csízióban található részekkel. 16 A Bartalits Imre nyomdájában 1866-ban készült Kártyavetők c. ponyva címlapján a Heltai-féle csízió képeivel találkozunk. 17 Calendarivm magiar nielven. Cracau. 1538. Minden hónapra egy-egy vers készült. 18 DOBRZYCKI 1986,15. 19 BORSA 1977, 77-94.; GULYÁS 1929 20 BORSA 1977, 77-94.; GULYÁS 1929 88
