Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 40. (Székesfehérvár, 2011)
Petercsák Tivadar: Cselédek bérezése egy hevesi gazdaságban
Alba Regia 40. (2011) PETERCSÁK TIVADAR CSELÉDEK BÉREZÉSE EGY HEVESI GAZDASÁGBAN laikács László gazdag tudományos munkásságának egyik területe a mezőföldi tanyák néprajzi kutatása. 1998-ban megjelent munkájában1 20. századi adatokat közöl az egyes tanyákon dolgozó cselédekről, szolgákról. Katona Imre összegző tanulmánya2 az átmeneti rétegek között mutatja be az uradalmi és gazdacselédek életét, bérezésének formáit. Dolgozatommal e témához kívánok hozzájárulni egy hevesi gazdaság cselédkönyve adatainak közreadásával. A Hevesi Helytörténeti Gyűjtemény D. 95. 30. 1. sz. alatt őrzi Mihályi Kálmán hevesi gazdaságának cselédkönyvét.3 A kézzel írt dokumentum belső címlapja a „Cseléd Könyv Az 1912 dik évre Mihályi Kálmán Hevesi Lakos Gazdasága” feliratot viseli. A cseléd könyv 1912-től 1928-ig tartalmazza a gazdaságban alkalmazott személyek bérezésének adatait, munkájukra vonatkozó megjegyzéseket. A gazdaságról kevés adat ismert. Valószínűleg volt a családnak egy tanyája a hevesi határban, hiszen az 1909-ben megjelent Heves vármegyei monográfia is említi Mihálji Ferencrytanya néven.4 Ugyanezen a néven található az 1907-es Helynévtárban.5 A Cselédkönyv több lapján téglalap alakú pecsét - „MIHÁLYI KALMAN téglagyára Heves” - utal arra, hogy a Heves déli részén, agyagos területen, a család birtokán, tanyáján működött egy téglaüzem.6 1936-ban Mihályi Béla szerepel a vármegyei összeírásban a 20 holdon felüli birtokosok között.7 A Hevesi Helytörténeti Gyűjtemény őriz egy cséplőgéppel történő cséplést ábrázoló fényképet, amelynek a hátoldalán „1942 Kanyórtag. Mihályi Béla tanyáján” felirat szerepel. Feltételezhető, hogy Mihályi Kálmán leszármazottjáról van szó, mert más Mihályi család nem volt Hevesen.8 A továbbiakban betűhíven, de a mai helyesírás szerint közreadom a cselédfogadással kapcsolatos bejegyzéseket, évenkénti sorrendben, az egyes elemeket vesszővel elválasztva. 1912 Varga János mint ökrész béres megfogadtam az 1912 évre, pénz bére 250 korona és 200 kadrát krumpli föld, ellőtt (előleg) adtam 2 k Marosi Lászlót mint kocsist megfogadtam, bére 240 korona, ellőtt adtam 5 k 1913 Megfogadtam béresnek az 1913 dik évre Bognár Gergelyt, pénz bére 140 korona, 3 mázsa tiszta búza, 2 mázsa rozs búza, 1 szekér szalma, ellöt adtam 5 k Megfogadtam cselédnek az 1913 dik évre Sothi Balázst, pénz bére 80 korona, 3 mázsa búza, 500 kadrát kukorica föld kiadva, 1 kocsi szalma Apátiba szállítva, ellöt adtam 5 k 1915 Megfogadtam cselédnek az 1915 dik évre Bognár Gergelyt Jászapátin, pénz bére 120 k, 5 azaz öt mázsa tiszta búza, 1 mázsa rozs búza, 1 szekér szalma, 1000 kadrát kukorica föld, ellőtt adtam 10 k Megfogadtam cselédnek Birkás Gábort Jászapáti, pénz bére 120 korona 11 hóra, előtt adtam 4 k 1 LUKÁCS 1998 2 KATONA 2000,173-238. 3 A múzeum korábbi ebevezésének megfelelően Hevesi Múzeumi Gyűjtemény D. 95. 30. 1. A dokumentumra Gy. Gömöri Ilona gyűjteményvezető hívta fel a figyelmemet. Segítségét ezúton is köszönöm. 4 BOROVSZKY 1909, 154. 5 Hivatkozik rá Pelle Béláné: PELLK 1980, 113. 6 Gy. Gömöri Ilona gyűjtése. 7 LADÁNYI 1936, 387. 8 Gy. Gömöri Ilona közlése. 61
