Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 40. (Székesfehérvár, 2011)
Knézy Judit: Jobbágyi és iparos építési gyakorlat Csurgón (1771 - 1810). Adatok a major és a "Csurgói Oskola" építésének történetéhez
Knégy Judit: Jobbágyi és iparos építési gyakorlat Csurgón (1771-1810). Adatok a major és a „Csurgói Oskola” építésének történetébeç A vármegye köznemessége és a belső-somogyi reformâtes egyházmegye gyülekezetei nagyon sok áldozatot vállaltak a gimnázium létrehozásáért. Sárközi Antal, akt 50 évig volt a belső-somogyi református egyházmegye gondnoka, több mint 2000 kötetes könyvtárát adta az iskolának számos értékes levéltári dokumentummal együtt, amelyek a mai ún. nagykönyvtár legértékesebb részét képezik. Az alsoki református lelkész Füredi József nevét az utókor alig emlegette máig.20 A nagykönyvtárban lévő iratokból kiderül, hogy Füredi József szinte mindenütt jelen volt, ahol történt valami, dokumentálta a történéseket, lelkesítette az embereket. Neki köszönhetjük, hogy részletesen megtudhatjuk, mennyi napszámmal és milyen munkákkal járultak hozzá a dél-somogyi református közösségek tagjai az iskola építéséhez. Mintegy 90 dél-belső-somogyi, zselici, Sziget vidéki község lakói teljesítettek mintegy kétezer fuvaros és kézi napszámot az építkezésnél. Ez példádan áldozatvállalás volt abban az időben. Az egyházak pénzt is gyűjtöttek, 438 forintot. A munkák leírásából kiderül, hogy nemcsak szállítást, hordást, cípekedést, de fával kapcsolatos szakmunkákat is végeztek. Készítettek kutat, s hozzá faragták a fa alkatrészeket, szerszámos kamrát állítottak össze szintén fából, nagyobb épületekhez is döntöttek ki fát és megfaragták, részt vettek a gerendák összeállazásánál. Mészégetéshez hordtak vizet, fát, meszesgödröt ástak, meszet oltottak. Mocsaras területről, posványos berekből is termeltek és hordtak ki épületfát. A gimnázium építéséhez igen sok tégla kellett. Egy kimutatás szerint 1795-ben a major épületeihez 83 300 téglát használtak fel, kimaradt még 60 850. Tároltak az iskola helyén 42 300 db-ot, a téglaszínnél 21 000 db-ot. Felhasználtak, és tartoznak a gróf által az iskolának szánt téglából visszatéríteni 39 800 db-ot.21 1796-ban a diákok már birtokba vehették az új épületet. A* új „oskola” és at? Újváros alakulása és a betelepedett iparosok szerepe A diákoknak szállás is kellett, mert a kollégium még nem épült meg. 1796-ban a Berzencén lakó Paulies Jakab „passzus nélküli” kőművessel szerződött Nyitrai Pál tiszttartó, hogy két éven belül diákoknak alkalmas szállást, azaz lakházat épít.22 Divattá vált a kialakuló ún. Oskola utcában, hogy tágasabb épületeket készítenek a letelepedett iparosok földesúri engedéllyel, mint a korábbiak, hogy szállást tudjanak a diákoknak adni. A megépített és bérletnek számító épületekért évi 1 aranyat fizettek, de el is adhatták a házat. A téglát az uraság ingyen bocsátotta rendelkezésre. Emellett azért a földesúr tudatosította, az iparosok nem tekinthetik magukat kiváltságos közösségnek, hanem tudatában kell, legyenek annak, hogy a „többi jobbággyal együtt a földesúr hatalma alatt vannak, azokkal egy testet alkotnak.”23 Festetics hiába akarta letörni az iparosok öntudatosodását, nem tudta megakadályozni a lakosok differenciálódását. Az Oskola utcában többnyire az iparosok házai sorakoztak, az Óvárosban pedig a jobbágyoké. Amint az Oskola utca megtelt házakkal, házhelyeket osztottak a Vadaskerten keresztül a szomszédos Alsók felé. így keletkezett az Újváros, többnyire iparos lakosokkal. Ráadásul az iparosok egy jelentős része nem is volt magyar, hanem német, osztrák, cseh, morva, horvát... Ezeknek az utcáknak a külső arculata, a házak minősége eltért a korábban hagyományos jobbágyházakétól. Ez az építkezés a városiasodás irányába hatott. 1810-ben az iparosok céhhé szerveződtek,24 1824- ben pedig a magyar és a német céh kettévált, az építőiparban dolgozók a külső, azaz német céhbe tartoztak. Mindez szintén a jobbágyoktól való elkülönülés irányába hatott. Milyen hâtça, kertje volt Nagyváthy János professzornak Csurgón? Tanulságos megvizsgálni, hogy a városiasodó Csurgón a híres professzor, Nagyváthy János milyen körülmények között lakott, s milyen javítgatásokkal kellett tökéletesítenie a kapott telkét s a rajta lévő épületeket. Maga is értett az építkezés minden szintű módszereihez, amint 1795-ben írt kéziratos Instrukciójából25 ez kiderül. A mai gimnázium előparkjában volt ez a telek a lakó- és gazdasági épületekkel együtt. Mind kerítésekre, tereprendezésekre, irtásokra, épületjavításokra, de újak emelésére is sor került. Mindezeket részben maga végezte cselédeivel, részben a helyi iparosok segítségét vette igénybe. Külső kertjét árkoltatta, és „eleven sövénnyel” ültették be az árkokat. A kertet „hasogatvánnyal”, azaz keményfából hasogatott, felül fűzfával fonott kerítéssel vették körül a szomszédos molnár kertje felől. Felállítottak egy pajtát, megfaragták a fáját, „kötötték”(azaz összeszerkesztették), kapukat állítottak, a tetejét zsúpolták. Újonnan készült a hidas, a kukoricagóré és a „kolompérverem”. A szekérszínt istállóvá alakítottak át, és alapját téglával rakták körül. A téglát és meszet az uraság adta, a kőművest a professzor fizette. De az istálló teteje 2(1 HORVÁTH 2009, 85-89. 21 „Csurgói Domíniumban a gazdaság és a ref. Iskola részére égetett tégla specifikációja 1795. IV. 29. MOL P 275. IV. 617. cs. Számadások 445. p. 22 MOL P 275. VI. Szerződések 5. b. Egyéb uradalmak b. csurgói uradalom 112. cs. 23 T. MÉREY 1965, 89. 24 SML Testületek IX. 3. Csurgói céhek 25 Nagyváthy 1795 58
