Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 40. (Székesfehérvár, 2011)
Knézy Judit: Jobbágyi és iparos építési gyakorlat Csurgón (1771 - 1810). Adatok a major és a "Csurgói Oskola" építésének történetéhez
Alba Regia 40. (2011) KNÉZY JUDIT JOBBÁGYI ÉS IPAROS ÉPÍTÉSI GYAKORLAT CSURGÓN (1771-1810) ADATOK A MAJOR ÉS A „CSURGÓI OSKOLA” ÉPÍTÉSÉNEK TÖRTÉNETÉHEZ Uradalmi építkezések a csurgói központban és környékén A 18. század második felében a Somogy megyei Csurgó helység a Festetics család egyik, részben önálló birtokegységének központja lett. Ennek működését a keszthelyi uradalmi vezetés sok tekintetben irányította, illetve más majorsági központok munkájával összehangolta.1 E mezőváros lakossága a 18. század elején anyakönyvi és egyéb adatok alapján 5-600 főnél alig lehetett több, de az 1784. évi népszámlálás már 877 főt mutatott ki.2 Az uradalmat 1726-ban vásárolta meg Festetich Kristóf, és nagy lendülettel látott neki az uradalmi központ kialakításához, a majorsági gazdálkodás megszervezéséhez. Éppen ezért is a jobbágyok fellázadtak a „száma nélkül” való robotoltatás miatt Csurgón és Alsókon, melynek majdnem Festetics Kristóf is áldozatául esett.3 A lázadás vérbe fojtása után eleinte szuronyok között töredenül folytatódott a majorsági gazdálkodás további szervezése. A komoly beruházási, gazdaságirányítási munkákat folytatta fia, III. Pál (tevékenysége 1722—82 között), akinek működése idején már gyümölcsöztek elődjének eredményei. Pontosan követte annak célkitűzéseit.4 Az uradalmi központ épületeinek nagyobb arányú kiépítése az 1760-70-es években történt, amikor nemcsak a kastély, a nagyobb gazdasági épületek, pl. istállók, pajták, magtárak, műhelyek, árusítóhelyek épültek meg mérnöki tervek alapján, kőművesek alkalmazásával,5 de a meglévő épületeket is korszerűsítették (kocsmák, pálinkafőzők, mészárszékek, jágerház), s egy idő után fokozottabban figyeltek az uradalomban éves szerződéssel dolgozók lakásainak kiépítésére is. Előbb a tisztek, majd a többi elöljárók, végül a cselédek is újonnan emelt épületekbe kerültek — legalább az uradalmi központban. Csurgón 1770-ben készült el az első hosszú, hatszobás, 3 szabadkéményes konyhás, 12 kamrás cselédház.6 Ezzel szemben pl. a központtól távolabb eső szentmiklósi major teljes épületállományának tervezése csak 1814-ben történt, s ezután valósult meg. A Festeticsek birtokaik megszervezésében elért eredményeikkel felsorakoztak néhány más, a majorsági gazdálkodás kiterjesztésében élenjárt nyugat-dunántúli nagybirtokosok közé a 18. század végén — második felében. Csurgó a Szigetvárról vezető postaút mellett feküdt és vásártartási joga is volt a 18. században.7 Mind a helyi, mind a környékbeli és főként a kanizsai vásárokat jól ki tudta használni az uradalom, de a jobbágyok is. A jobbágyok marhahizlalással, búza, bor és háziipari termékek eladásával jutottak pénzhez. Fából való termékeket az uradalom is vásárolt a helyi specialistáktól (favilla, gereblye, prés stb.). Mindemellett az uradalom épületállományában igen nagy számban akadtak a korábbi faépítkezési, nagyobbrészt paraszti gyakorlatban akkor még általános technikákkal emelt lakó- és gazdasági épületek is. A modernebb építkezési technikákat ismerő iparosok igen későn jelentek meg a csurgói uradalomban. Iparosok szórványosan telepedtek be az uradalomba az 1770-es évektől kezdve külföldről is. Az uradalomnak éves szerződéssel pintérre, bognárra és kovácsra volt szüksége. Viszont az építkezésekhez gyakorlattal rendelkező, képzett építkezési szakembereket is alkalmazni kellett. Ezeket vagy saját távolabbi birtokaikról delegálták ide a helyszínre, mint éves szerződésű alkalmazottaikat, vagy a környékbeli mezővárosokból, illetve uradalmakból rövid idejű megbízásokkal. A 18. század folyamán a hadapródiskolákban, piarista gimnáziumokban a főrangúak, illetve középnemesek gyermekei is tanultak valamelyest építészetet. Egyes földesurak maguk is terveztek épületeket. Festetics György is szerepel egy épületterven, mint „inventor” De az ő birtokain a direkció intézte az építkezéseket, készítette a terveket, 1 KNÉZY 1997,145-169. 2 KOVÁTS 1969, 14,. 33., 35. 3 CSIRE 1907,10-11. 4 SZÁNTÓ 1954, 35. 5 KNÉZY 1986-87, 285-290. 6 MOL T-3.1. téka 39. sz. 1770. 7 SZILI 1987,187-88. 55
