Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 40. (Székesfehérvár, 2011)

S. Lackovits Emőke: Szent Luca és Luca napja a bakonyi, valamint a Balaton-felvidéki közösségekben

Alba Regia 40. (2011) figyelemre méltó a szlovák Luca-asszony, amellyel szoros rokonságot mutatnak a magyar Luca-napi alakoskodók.131 Ezeknek a démonikus lényeknek mind a fénnyel, mind a halottkultusszal kapcsolatuk van, de termékenységvarázslás is kötődik hozzájuk. Személyükben több télközepi démonikus nőalak fedezhető fel, így a németek Márton-napi asszonya (Martiniweibel), Holle anyó, a cseh Perchta és maga a boszorkányos Luca is.132 Ujváry Zoltán Kuret Niko nyomán arra mutatott rá, hogy ezek a démonikus nőalakkal összekapcsolódott szokások a 8. században jelentek meg Európában, döntően a bajor és a szláv etnikum találkozási pontjában, megőrizve antik hagyományokat, amelyek azután a középkorban Luca alakjával kapcsolódtak össze. A magyar nyelvterületen hajdanán meglévő alakoskodások részben ezeknek átvétele, részben pedig önálló fejlődésen átment párhuzama.133 Végezetül annyit megjegyzésre érdemesnek tartok, hogy bár német nyelvterületen rendkívül gazdag Luca-napi szokásokat írtak le, a Fejér megyei német közösségekben Gelencsér József és Lukács László is hasonlóan gazdag szokásanyagra bukkant, mindezekkel ellentétben a Veszprém megyei német közösségek Luca-napi szokásai más szokásokkal, szokásegyüttesekkel ellentétben színteleneknek, sőt elenyésző számúaknak és különösen szegényeknek mondhatók. Egyelőre ennek még nem tudjuk az okát, csupán csak feltevéseink vannak, a tényleges okok megállapítása úgy véljük, további kutatást igényel.134 IRODALOM BARABÁS 1998 BÁLINT 1977 BÁLINT 1968 BÍRÓ 1996 BODNÁR 1997 CSÁSZI 2005 DIÓS 2009 DIÓSZEGI 1958-1998 DÖMÖTÖR 1961 DÖMÖTÖR 1979 DÖMÖTÖR 1987 ERDÉSZ 1974 FEITHNÉ KREIN 2008 GELENCSÉR-LUKÁCS 1991 GÖNCZI 1914 GULYÁS-SZABÓ 1989 GYŐRFFY-VISKI 1941 HÁLA 1991 HORVÁTH 1996 JÓKAI 2001 Barabás László: Forog a% esztendő kereke. (Marosvásárhely, 1998.) Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium, I. (Budapest, 1977.) Bálint Sándor: A szegedi nép. (Budapest, 1968.) Bíró Mária: Lucina és Szent Lucia. Az antik születési istennő továbbélése a néphitben. In: Ősök, táltosok, szentek. Tanulmányok a honfoglaláskor és Arpád-korfolklórjából, (szerk.: Pócs Éva és Voigt Vilmos) 153—174. Bodnár Mónika: A népszokások tárgyai. In: Borsod-Abaúj-Zemplén megye népművészete, (szerk.: Fügedi Márta - Viga Gyula) (Miskolc, 1996.) 461- 482. Császi Irén: A népszokások tárgyai. In: Heves megye népművészete, (szerk.: Petercsák Tivadar - Veres Gábor) (Eger, 2005.) 467-512. Diós István: Szentek élete II. (Budapest, 2009.) Diószegi Vilmos: A sámánhit emlékei a magyar népi műveltségben. (Budapest, 1958—1998.) Reprint. Dömötör Tekla: Kretzenbacher Leopold: Santa Lucia und die Lutzelfrau. In: Ethnographia, 1961. (LXXY) 474-476. Dömötör Tekla: Naptári ünnepek népi színjátszás. (Budapest, 1979.) Dömötör Sándor: Őrség. (Szombathely, 1987.) Erdész Sándor: Nyírség. (Budapest, 1974.) Feithné Krein Rita: Az egyházi év ünnepnapjai. In: Bánd története, II. (szerk.: Mádl Antal) 189-248. Gelencsér József - Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. Fejér megye néprajza, III. (Székesfehérvár, 1991.) Gönczi Ferenc: Göcsej s kapcsolatosan Hetes vidékének és népének összevontabb ismertetése. (Kaposvár, 1914.) Gulyás Éva - Szabó László: Jeles napok. In: Palócok, IV. Rítus és folklór. (szerk.: Bakó Ferenc) (Eger, 1989.) 303^460. Győrffy István - Viski Károly: A magyarság néprajza, II. (Budapest, 1941.) Hála József: A kőbányászok és kőfaragók védőszentjeiről és templomi zászlóiról In: A Duna-menti népek hagyományos műveltsége (szerk.: Halász Péter) (Budapest, 1991.) 563-573. Horváth Sándor: Népszokások, vallásos élet. In: Vas megye népművészete. (szerk.: Gráük Imre) (Szombathely, 1996.) 267—309. Jókai Mária: András-naptólfarsangigNyitra vidékén. (2001.) AB-ART Kiadó. »1 UJVÁRY 1983, 34-38. m UJVÁRY 1983, 41. és DÖMÖTÖR 1961, 474. >33 UJVÁRY 1983, 42-43. >3t Itt mondok köszönetét minden kedves adatszolgáltatómnak, tisztelettel emlékezve az elhunytakra. Külön köszönettel tartozom férjemnek, dr. Sonnevcnd Imrének a gót betűs német szakirodalom lefordításáért! 243 !

Next

/
Oldalképek
Tartalom