Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 40. (Székesfehérvár, 2011)
S. Lackovits Emőke: Szent Luca és Luca napja a bakonyi, valamint a Balaton-felvidéki közösségekben
Alba Regia 40. (2011) szívesen látott volt ilyenkor, mert a ház számára szerencsét jelentett. Egyébként a szokásokkal foglalkozó tanulmányok, tanulmánykötetek igazolják, hogy a Luca-napi tilalmak az egész magyar nyelvterületen ismertek voltak és gyakorolták őket. Erdély-szerte is általános asszonyi dologtiltó napként ismerték Lucát.21 Különösen gazdag és a térségünkkel döntő többségben rokon vonásokat felmutató adatokat hoz Lukács László és Gelencsér József a Fejér megye népszokásait bemutató kötetükben.22 Nagyszámú asszonyi dologtiltást és egyéb tilalmat sorolt fel Penavin Olga a Szerémségből, Bácskából, Muravidékről, Szlavóniából és Baranyából, amelyeknek többsége megegyezik az általunk gyűjtött adatokkal. így a fonás, mosás, varrás, kenyérsütés, szomszédolás, kölcsönkérés tilalmát, de ezen a vidéken tilos volt az esti kint járkálás, a víz kiöntése, a mosakodás, a nevetés és az ablakon való kitekintés is, nehogy tűzvész törjön ki, a víz vérré váljon, sok legyen a bolha, éhínség köszöntsön be, vagy a kacagás karácsonyra ne válhasson sírássá.23 Ezek az asszonyi dologtiltások azonban nem csupán nálunk ismertek, hanem a német néphitből is. Elmondható, hogy német nyelvterületen ugyancsak általános asszonyi dologtiltó időnek tartották Luca napját.24 Tekintettel a tilalom széleskörű meglétére, felvetődik az a kérdés, hogy mennyire volt indokolt ez a tiltás és főként miért kapcsolódott a női munkákhoz. Hiszen ez a nap, mint egy szentnek a névünnepe, önmagában nem mondható kiemelkedőnek. Azonban az ok nem is itt keresendő, ennél feltehetőleg mélyebbek a gyökerek. Ugyanis az asszonyok, lányok munkatilalmát szintén a hajdam, a nőket védelmező antik istennővel, az ő tiszteletével és ünnepnapjával, valamint ünneplésével hozták összefüggésbe.25 Termékenységvaráey lások, mágikus cselekmények: A gonosz, ártó hatalmak erejének megkötésére, a rossz elhárítására végezték Luca napján a különböző termékenység-, bőségvarázsló cselekedeteket, mágikus cselekményeket. Ilyen varázsló cselekedetekben Luca napja a leggazdagabb volt. A cselekmények döntő része a baromfi szaporaságát és termékenységét volt hivatott biztosítani. Maga a tojás is az életnek, a termékenységnek a jelképe. A varázsló szokások egy részét maguk az asszonyok végezték, amikor a disznóölésnél használt perzselőfával megszurkálták, helyi szóhasználat szerint „megkurkálták” a tyúkokat, ludakat, hogy jó tojók legyenek. A Káli-medencében, Balatonhenyén a szomszédból lopták el ilyenkor a pörkölőfát, hogy a vele megpiszkált tyúkok jó tojók legyenek. Szentgálon csak akkor tartották eredményesnek ezt a műveletet, ha kora hajnalban végezte a gazdaasszony. Veszprémvarsányban viszont éjfélkor szurkálták meg az asszonyok a tyúkokat, mondva: „az én tyúkom fele tojjon, másik fele meg kotojjon!” Ugodon, miközben a szénvonóval „megcucálta” a háziasszony a tyúkjait, mondogatta: „Luca, Luca, kitty-kotty, Tojjanak a tiktyok!”26 A Somló környéki falvakban, miközben „megkurkálta” a gazdaasszony a tyúkokat, a következőket mondta: „A mi tikunk tojogáljon, Kendteké meg kotkodáljon! Fele tojjék, fele meg kotoljék!”27 Vaszaron Luca-nap reggelén addig nem engedték ki az ólból a tyúkokat, ameddig meg nem „szuszkálták” őket a piszkafával. Szentkirályszabadján egy idős asszony még az 1980-as évek végén is megkurkálta Luca-nap reggelén a tyúkjait. Pulán régi hordóabroncs között etették meg a baromfit, hogy ne csak jól tojjon, hanem el ne tojjon. Bándon háromszor adtak szekérabroncsban enni a tyúkoknak, hogy egész esztendőre megakadályozzák elkószálásukat. Hasonló, vagy a fentiekkel teljesen megegyező termékenységvarázsló szokásokat mutat be Lukács László Székesfehérvár-Felsővárosból, Csórról, Gárdonyból, Bicskéről, Tordasról, Gyúróról, Sárosdról, Mezőfalváról, Sárszentmiklósról, Vajtárói, Tácról, Enyingről; Gelencsér József pedig a Móri-völgy és a Zámolyi-medence falvaiból, egy csókakői kivétellel, amikor nem asszony, hanem férfi kurkálta meg a tyúkokat. Itt is a disznóperzselésnél használt piszkafával végezték a cselekményt.28 Gyakorolták ezt a tyúkok termékenységét előmozdító varázslást a palóc vidéken, 21 POZSONY 2006, 259.; SZÉKELY 1995, 99. 22 GELENCSÉR-LUKÁCS 1991, 75-77., 254. 23 PENAVIN 1988, 151-152. 2-* SZENDREY 1986, 192.; REISENBKRC-DÜRINGSFEI.D 1898, 434. 25 BÍRÓ 1996, 172. 26 S. LACKOVITS 2000,16. 27 VACZKÓ 2005, 25. 2« GELENCSÉR-LUKÁCS 1991, 77-79., 254-255. 225
