Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 40. (Székesfehérvár, 2011)
Kövecses-Varga Etelka: Szentelmények Esztergom környékén
Alba Regia 40. (2011) többi templomi gyertyát, a parazsat pedig a szertartásoknál használt füstölőbe rakják. Piliscséven ugyanezen a napon szentelik meg a húsvéti gyertyát és a keresztvizet is. Szentgyörgymezőn a szentelt parázsból is vittek haza egy-egy darabkát, s vihar idején azt dobták a tűzbe. A legtöbb községben még ismerik a húsvét vasárnapján történő ételszentelést: kalácsot, főtt tojást és sonkát visznek szenteltetni a tenplomba, s ezeket az ételeket az ünnepi ebédnél fogyasztják el. Szentgyörgymezőn a tormát és a sót is megszenteltették. Néhány helyen azonban, pl. Piliscséven ma már nem gyakorolják ezt a szokást. Piliscsévi adat bizonyítja a megszentelődés egy másik példáját, amikor az Űrnapjára készített sátrakat szétszedve, azok virágait a hívők kis csokrokba szedték, majd a csokrot megszárítva felakasztották a ház falára, „hogy minden rossztól védve legyen”. Augusztus 20-án, Szt. István napján kenyeret és terményeket szenteltettek a katolikus hívők. Epölön a Jézus Szíve mellékoltáron helyezik el a nemzeti színű szalaggal átkötött kenyeret, míg mellette, egy nagy mháskosárban, szeletelt kenyér van, amelyből szentelés után vihetnek a hívek. A kenyéren kívül új termést is (paprika, paradicsom, tök, kukorica) szenteltetnek ekkor. Esztergomban és környékén elterjedt volt Szt. Vendel kultusza. Szinte minden községben állt Szt. Vendel-szobor. Epöl községben egyenesen úgy tartják, hogy' falujuk „Szent Vendel ajándéka”. A már említett péliföldszentkereszti templomban kápolnája is van. Itt tartották az októberi búcsút, amelynek során az állattartó gazdák nyalósót is szenteltettek állataik részére. Hazatérve a megszentelt nyalósót a jászolhoz kötötték. Erre a szokásra azonban már csak a legöregebb bajóti emberek emlékeztek.7 Rövid összefoglalómban néhány Esztergom környéki szentelményre igyekeztem ráirányítani a figyelmet. Adataink többnyire más témájú gyűjtések „melléktermékeként” kerültek feljegyzésre. A különböző szentelményekhez fűződő gazdag gondolatvilág, paraliturgikus, mágikus vonatkozások azonban feltéden igénylik a további gyűjtőmunkát. IRODALOM TISOVSZKI 2002 TISOVSZKI 1987 BÁLINT 1977 PADÁNYI 2000 NÉPRAJZI LEXIKON 3. BÁLINT 1973 Tisovszki Zsuzsanna: Jeles napi szokások Piliscséven. In: 300 év a Pilisben. Tanulmányok Piliscsév múltjából és jelenéből. Piliscsév, 2002, 77. Tisovszki Zsuzsanna: Szentgyörgymezei népszokások. In: Komárom megyei néprajzi filmetek, 2. Tatabánya, 1987, 41-68. Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium. Budapest 1977, II. 17. Padányi Lajos: Nyergesújfalu monográfiája. Nyergesújfalu, 2000 Katarükus rítusok. In: Néprajzi Lexikon, 3. Budapest, 1980, 98—99. Bálint Sándor: Karácsony, húsvét, pünkösd. 1973, 198. 7 Tisovszki Zsuzsanna gyűjtése, 1992. 161 T T
