Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 40. (Székesfehérvár, 2011)
Horváth József: Végrendeleti adalékok a 17. századi győri vallásos társulatok (kongregációk) történetéhez
Alba Regia 40. (2011) Ugyancsak a jezsuitáknál működött a testálok által röviden csak „Maria de Victoria” néven emlegetett német kongregáció, melyet Győrött Piszker Olivér kutatásai szerint 1666-ban alapítottak;63 ezzel szemben első előfordulását egy 1655-ben kelt végrendeletben sikerült fellelnem: Petrus Farety olasz kőműves hagy a kongregáció számára 12 forintot.64 Érdekesség, hogy a kongregáció — melynek teljes neve „Sodalitas Immaculatae semper Virginis Deiparae Mariae de Victoria” volt — következő említése is egy olasz kőműves, Antonius Forrety végrendeletében fordul elő: 1668-ban egy forintot hagy „Ad congregationem B. Virginis de Uictoria”.65 Ezt azért tartom érdekesnek, mert a Tissinger János rektorsága alatt megalakult társulatot Piszker Olivér a német nyelvű katolikusok kongregációjának mondja.66 A 17. század végén viszont már német végrendelkezők által említtetik leginkább: 1698-ban pl. Andreas Kramarisch tesz e kongregáció javára hagyományt.67 A 17. század második felében már bizonyosan működött a győri jezsuitáknál a Deákok Kongregációja is. Első végrendeleti említését 1653-ból találtam: a testamentumában tucatnyi kegyes hagyományt tevő Magnouich János győri kanonok hagy „ag Geöri Deákok Congregatioiara” 15 forintot.68 Hogy a következő évtizedekben a lakosság szélesebb körében is ismertté vált, azt további nekik szánt hagyományok bizonyítják: 1680-ban pl. Hubinai Miklós hagy számukra 10 forintot, 1686-ban a Csupor Demeter házastársaként testáló Mosa Judittól kaptak öt forintot, míg 1697- ben Baranyay Mihály tesz „a\ Györy Pater jesuvitáknal Lévő Déak Congregation” 15 forint értékű hagyományt - az ugyanitt működő „Boldog Asgvny Magyar Congregatiojara” szánt 25 forint, a ferencesek Szent Ferenc Kongregációjának juttatott 10 forint, és további kegyes hagyományok mellett.69 Arra, hogy egy testáló több kongregációt is hagyománnyal igyekezett segíteni, találtam jó néhány további példát is: Kremszer György kereskedő házastársa pl. 1669-ben „a német”, a „Maria de Victoria”, a ferenceseknél lévő Szent Rosarium, valamint a jezsuitáknál működő Deákok Kongregációja javára is rendelt hagyományt70 — vagyis mind a ferences, mind a jezsuita kongregációkat igyekezett támogatni. Ezen megállapítást akár általánosabb érvénnyel is tehetem, hiszen akik két társulatot részesítettek adományban, csaknem mindig egy ferences és egy jezsuita kongregációt említenek: a „Győri Újvárosban” lakozó Varga István pl. 1694-ben „ag Gjörj Jesuitáknál lévő magiar CongregationC 10 forintot, „a% Győri Szürke Barátoknál lévő Sg. Ferenc^ Congregatiojára” pedig 10 tallért, azaz 15 forintot rendel — további három, templomoknak szánt kegyes hagyomány mellett.71 Az említett példák alapján már nagyjából kirajzolódni látszik a 17. században működő győri kongregációk változatossága. A ferenceseknél „a magvar” kongregáció mellett a Szent Ferenc Kongregáció említtetik még gyakrabban; a Kremszer György házastársa által megnevezett Szent Rosarium, azaz Rózsafüzér Társulatról alig esik szó e századból fennmaradt forrásainkban. Pedig e társulatok — melyeknek „fő célja Mária tiszteletének elmélyítése és terjesztése a családban és a társasági életben”72 — fontos szerepet töltöttek be más városok korabeli vallási életében, az 1620-as évektől kezdődően.73 A jezsuitáknál ennél bizonyosan több kongregáció működött: az eddig említett Máriakongregáció, a „Maria de Victoria” Kongregáció, a Halálra Vált Krisztus Kongregációja, valamint a Deákok Kongregációja mellett továbbiak léte is elképzelhető. A szakirodalom a neves társulatalapító személyiségek között említi pl. a jezsuita Tissinger Jánost, aki 1666-ban Győrött alapított kongregációt a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére;74 ez feltehetően a „Maria de Victoria” Kongregációval lehet azonos, melyet Piszker Olivér szerint 1666- ban alapítottak és Tissinger János volt a rektora,75 és amelynek fentebb már idézett teljes nevében — „Sodalitas Immaculatae semper Virginis Deiparae Mariae de Victoria” — az „Immaculata” e kultuszra utal. De találtam szakirodalmi adatot olyan jezsuita kongregációra is, melynek nyomát eddig nem sikerült végrendeletben fellelnem: a jezsuita Belleczy Péter 1634 és 1637 között Győrött, Mária mennybemenetele tiszteletére alapított társulatáról az átnézett forrásokban még nem találtam említést.76 (Talán nem érdektelen viszont megemlítenem, hogy — amint arra Bálint Sándor is felhívta a figyelmet77 — a győri jezsuita rendházban alapított patika barokk mennyezetfreskója éppen Mária mennybemenetelét ábrázolja.) Bonyolítja a helyzetet, hogy — amint erre is láthattunk példákat — több 63 PISZKER 1933, 23. 64 GYEL, GYKHL, Liber Testamentorum, Tom. 3. p. 106.; a rendelés pontos szövege: „Germanicae Congregationj Sub Titulo Beatae MARIAE Virginis de Victoria hiejaurinj apud R[evere|ndos Patres Societatis JESV Erectae lego duodecim florenos.” 65 HORVATH 1997b, 88. (A dőlttel szedett rész betűhív közlés — az egyébként magyar nyelven fennmaradt végrendeletből.) “ PISZKER 1933, 23. 67 GYEL, GYKHL, Liber Testamentorum, Tom. 3. p. 553. 68 HORVÁTH 1996a, 179. 69 HORVÁTH 1997b, 125., 151., ül. 192. 70 GYEL, GYKHL, Liber Testamentorum, Tom. 3. p. 329-331.; közli: SÖRÖS 1899, 694—695. 71 HORVÁTH 1997b, 176. 72 TÜSKÉS-KNAPP 2001, 289. 73 TÜSKÉS-KNAPP 2001, 279. 74 TÜSKÉS-KNAPP 2001, 284. 75 PISZKER 1933, 23. 76 Az alapítást említi: TÜSKÉS-KNAPP 2001, 283. 77 BÁLINT 1981,106. 151
