Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 40. (Székesfehérvár, 2011)
S. Lackovits Emőke: Köszöntő sorok Lukács László születésnapjára
Alba Regia 40. (2011) munkakedwel viseltük el, amelyben oroszlánrésze volt mindig Lukács Lászlónak. A magam részéről elmondhatom, és ezzel nem vagyok egyedül, hogy hálával és szeretettel gondolok, gondolunk vissza ezekre a közös kutatóutakra, konferenciákra, közös kiállításainkra, a közösen szerkesztett munkáinkra, amelyeknek során Lukács Lászlóban kiváló kollégát, nagyszerű barátot ismerhettem, ismerhettünk meg, akiben szolidaritás, őszinteség, határozott elkötelezettség, becsületesség, a szakma szeretete, valamint a honismeret önzetlen „napszámosának” kitartása párosult kiemelkedő kutatói adottságokkal, nagy tudással, tájékozottsággal, továbbá olyan műveltséggel, amely nem ragadt meg a szakmai ismereteknél. Őszintén örvendezhetünk annak, hogy a felnövekvő nemzedéket taníthatja, akik a szakmai ismereteken túl remek életvezetési tanácsokat, bölcsességet, hazafiságot, a jó iránti elkötelezettséget, szilárd erkölcsi értékrendet kaphatnak Tőle, amely nem csupán szavakban való megnyilatkozást, hanem életével, munkásságával adott példát jelent. Méltán kapta meg 2010-ben a Magyar Néprajzi Társaság egyik legkiemelkedőbb elismerését, a Győrffy István Emlékérmet. Mit kívánhatunk az érett kor határához érkezett kutatónak, tanárnak, nagyszerű kollégának? Mindenekelőtt Isten további gazdag áldását munkájára, életére, szeretett Családjára! Kívánjuk, hogy legyen része nagypapai örömökben! Kívánjuk, hogy vágyai, elképzelései megvalósulhassanak, ehhez legyen elegendő ereje, kitartása, egészsége és ideje! Mint a Káli-medencében, valamint a Somló környékén, közös kutatásaink helyszínem, a kiváló borok hazájában szokás, egy-egy aranyló színű, tüzes borral teletöltött poharat emelünk egészségére, sok-sok munkás évtizedet kívánva, további megjelenő publikációkat, nagyszerű tanítványokat, megbecsülést, emberséget, őszinte, tiszta környezetet, sok önzeden szívű munkatársat! Szerényen hozzátehetjük, hogy itt lenne az ideje az anyagi megbecsülésnek is, bár tudjuk, sokakkal együtt Lukács László sem ezért dolgozik, és hivatásának gyakorlásában nem ez volt indító erejű, befolyásoló tényező számára. Kívánjuk, hogy őrizze meg humorát, optimista életszemléletét, igaz emberségét, mert örök érvényű a Zsoltárok Könyve 37. részének 39. sora: „Az igazak segítséget kapnak az Úrtól, Erőt a szükség idején.” A képzeletbeli tele pohár mellé egy Somló vidékéről való köszöntő sorait adom át szeretettel, őszinte barátsággal, megbecsüléssel: „Kedves jó Barátom, Születésnapjára, Az ég csillagait raknám homlokára! De ezt nem tehetem! Azt kívánom tehát, Sok jó egészségben Éljen sokáig hát!” S. LACKOVITS EMŐKE 11
