Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 40. (Székesfehérvár, 2011)
Borsos Balázs: A Palócföld mint kulturális régió
Borsos Balázs: A Palócfóld mint kulturális régió tartozik ide, illetve 1-1 járásban református vagy evangélikus relatív többség, 1910-ben a Putnoki járásban református abszolút többség jelenik meg. Itt érdemes megjegyezni, hogy a Miskolctól északra eső, Sajó-jobb parti, vidék (az atlaszban Parasznya képviseli) szintén református abszolút többségű, és a számítógépes elemzés a Keleti középrégióhoz is sorolja. A település-lélekszámot három kategóriára osztva bemutató lapokon a Déli és Északi középrégió közti határ rajzolódik ki: az Alföld felé nyitott délen nagyobb méretűek a falvak. A 7 kategóriaosztású lapon csak annyiban jelenik meg a Sajó—Rima határ, hogy a Keleti középrégió északi felén több járásban is 500 fő alatt van az átlagos település-lélekszám. Az alig 10 év alatt bekövetkező népességszám-növekedést mutatja az 1910-es kép, a déli határ már nem rajzolódik ki, a Sajó—Rima vonal azonban igen: itt (és Parasznya környékén) továbbra is az apróbb falvak az uralkodóak. A népsűrűségi lapokon határokat nem lehet megállapítani, bár a fent említett településsorok ittott kirajzolódnak. Az agrárstatisztikai lapok közül a szántó arányát bemutatón nem igazán mutatkozik meg a különbség még az Északi és az alföldi jellegű Déli középrégió közt sem. A kert arányát illetően azonban a nyugati és keleti rész közt egyértelmű különbség van: keleten jóval nagyobb, általában 1,5 % fölötti ez a szám. Az eloszlás az 1910-es térképen a néprajzi felosztást (a Rima határt) támasztja alá. A rét és (a filoxéravészt követően) 1895-ben a szőlő arányát tekintve nincs határ az egyes régiók közt, 1910-ben azonban a déli hegylábon elterülő Déli középrégió szembeszökően elválik az Északitól és a Keletitől. A legelő és nádas aránya ismét nem mutat területi elkülönülést, ám az erdő esetében megint csak a Déli középrégió válik el markánsan kisebb arányszámokkal a másik kettőtől. A szántó (és kisebb mértékben az erdő és a teljes terület) jövedelmét illetően is kimutatható ugyanez a határ. Már kevésbé jelentős ez az eltérés a birtoknagyságot illetően, néha (különösen a szántóterületre vetített adatokat ábrázoló lapokon) szinte csak sejthető. A Déli középrégió kissé elválik az agrárrégiós beosztás esetén is, mert Heves és Pest a Duna—Tisza közi agrárrégióba került. A természeti nagytájak határának a 200 méteres szintvonalhoz kötése miatt a Déli középrégiót ez a kelet-nyugat irányú vonal szinte pontosan kettéosztja. A Keleti középrégió földrajzi szempontból csak a középtájak szintjén válik el a másik kettőtől, s határa a néprajzi felosztásé, ugyanis Abaúj jó része mellett Gömör is a Sajó-Hemád medence területén fekszik. A nyelvjárási határ részben a számítógépes felosztást erősíti meg: a középső és déli palóc tömb közti vonal az Északi és Déli középrégió határa mentén fut. Ugyanakkor a Keleti középrégió nyugati határa a keleti palóc csoport területét kettéosztja: a néprajzi határ a keleti és a középpalóc nyelvjárási csoportok elválasztó vonalához közelebb esik (csak a Bükk északi előtere tartozik a keleti palóc csoporthoz). Ha csak a terminológiai (egyes kulturális jelenségek elnevezéseit mutató) lapokat klaszterezzük, az összes lap klaszterezése által kapott eredménytől teljesen eltérő struktúra tárul elénk, a keleti mellett nem egy északi és déli, hanem egy középső és egy nyugati régió válik ki. Ez szerkezetét tekintve bizonyos fokig emlékeztet a nyelvi kisrégiók rendszerére (nyugati, középső, keleti tömb), de a határok teljesen máshol húzódnak, és a nyelvjárási felosztásban létezik egy déli tömb is. Az egyes kulturális aspektusok közül a település-építkezés lapjainak elemzése ismét az összes lap analízise adta struktúrára hasonlít, ám az Északi középrégió egészen kis területre szorul vissza. Ez a felosztás szinte teljesen megegyezik Barabás Jenő rendszerével, ha a Keleti középrégiót megfeleltetjük az északi házterületnek, az Északi középrégiót az északi és alföldi házterületek közti átmeneti övnek, s a délit az alföldi házterület északi peremének. A csak a lakóházakkal foglalkozó lapok klaszterezése során az Északi és Keleti középrégió szétesik, egyedül a déli mutatkozik meg. A gazdálkodással foglalkozó lapok elemzésének eredménye a nyelvi tényező kiszűrése utáni analízis alkotta képpel egyezik meg, a Sajó mindkét partja tehát a Keleti középrégió területe. A földművelési lapok klaszterezése megismétli ezt a képet, csak a Bükk nyugati lábánál levő Felsőtárkány kerül át az Északi középrégióba. Az állattartás lapjainak elemzése már ismét csak területileg széteső klasztereket határoz meg. A közlekedés-szállítás témakörébe tartozó lapok analízise a hármas felosztást megtartja ugyan, de a Keleti középrégió délnyugat felé terjeszkedik, és Nyugat-Gömör falvai (Berzéte környéke kivételével) az Északi középrégióhoz csatolódnak. A vásárhely-sűrűségi lapok, mivel a megyerendszerhez kötődnek, a megyehatárokat metsző hármas felosztást nem ismételhetik meg, de a közlekedésszállítás klaszterezés eredménye (a keleti középrégió terjeszkedése délnyugat felé) Borsod határait követi. A kenderrost megmunkálása alapján egy hármas tagolódás rajzolódik ki (kelet, közép, nyugat), amelyek közül az utóbbi kettő az Északi és Déli középrégiót átvágja ugyan, ám a keleti zóna szinte megegyezik a Keleti középrégióval, mert (ismét csak Berzéte kivételével) a Sajó völgye Gömörben a középső zóna része. Az életmóddal foglalkozó lapegyüttes elemzése megismétli az összes lap klaszteranalízise alkotta felosztást (csak a gömöri Nagybalog „kakukktojás”, mert a keleti félhez tartozik. Az összes táplálkozási lap elemzése is ezt a képet adja, csak a kivételek száma nő meg: Fót is a Keleti középrégióhoz sorolódik.15 A táplálékkészítés aspektusának elemzése viszont a kivételek nélkül az eredeti felosztást mutatja, csak a mátrai falvak (Maconka, Erdőkövesd, Bodony) kerültek a Déli középrégióba. Az étkezés, de különösen a viselet témakörébe tartozó térképek klaszteranalízise már diszperz csoportokat állapít meg. Ugyanez érvényes az összes nem anyagi kultúrát bemutató lap elemzésére is, bár egy keleti és egy' nyugati csoport kirajzolódik, melyek közt a Sajó völgye képez átmeneti zónát. A szokás-hiedelem aspektus analízise egy zárt, ám a Sajó völgyére is kiterjedő Keleti középrégiót, egy széles átmeneti zónát és egy aránylag egységes nyugati régiót állapít meg. Az Északi és Déli 15 Ennek oka lehet, hogy Fót az északi nagyrégió többi településéhez képest kevesebb (390) lapon szerepel adattal. Ebből a nagyrégióból nála kevesebb lapon (389) csak a másik kivétel, Nagybalog adatai szerepebek. 106
