Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 39. (Székesfehérvár, 2010)
Tanulmányok - Művészettörténet - A Bory Jenő Emlékkoferencia előadásai - Bory Jenő a vérbeli szobrász - Prohászka László: Bory Jenő éremművészeti munkássága
Prohas^ka László: Bory Jenő éremművéssyti munkássága milliméteres öntött, illetve az 54,5 milliméteres változatot a Magyar Éremgyűjtők Egyesülete 2002. május 12-én, Székesfehérváron rendezett találkozója tiszteletére rendezett tárlaton láthatta a nagyközönség. Prohászka Ottokár püspökről más ismert művészek (például Bakonyi Sándor, Szántó Gergely, Madarassy Walter, Visnyovszky Lajos, Matéka Sándor, Maugsch Gyula, Zsákodi Csiszér János, Miletics Katalin, Fritz Mihály) is készítettek érmet, illetve plakettet.30 Prohászka Ottokár éremábrázolásai közül a Bory mintázta portré a legsikerültebbek egyike. Bory Jenő éremművészeti munkái sorában külön csoportot képeznek azok az alkotások, amelyeken képzőművészeti főiskolai vagy műegyetemi kollégáit örökítette meg. A Képzőművészeti Főiskolán tanító kollégájáról, Bosynay István festőről 1931-ben készített 121 milliméter átmérőjű egyoldalas, öntött bronzérmet. Bosznay realisztikusan festett tájképeiből számosat őriz a Magyar Nemzeti Galéria. Karakteres portréját a BOSZNAY ISTVÁN FESTŐMŰVÉSZ 63 ÉVES KORÁBAN felirat veszi körbe. 1932- ben két művész barátját mintázta meg. Balló Ede 115 milliméter átmérőjű egyoldalas érmén a neves festő és főiskolai tanár jobbra néző feje látható. A körirat szövege: BALLÓ EDE FESTŐMŰVÉSZ 73 ÉVES KORÁBAN + 1932 +. Lent középen a BORY felirat. Az alkotás egyike a művész legkarakteresebb alkotásainak. A hátoldalon középen kis csavarmenet biztosítja annak a lehetőségét, hogy az érmet fa- vagy márványlapra szerelhessék. Az érem egy példánya 2002-ben került a Bory-vár gyűjteményébe. Edvi Illés Aladár arcmását ugyancsak egyoldalas érem őrzi, amely fennmaradt a Bory-hagyatékban.31 A 131 milliméteres öntött bronzérmen a művész balra tekintő, bajuszos, hosszú hajú fejportréja látható. A körirat: EDVI ILLÉS ALADÁR • A FESTŐMŰVÉSZ ■ 62 ÉVES KORÁBAN. A művész — akinek több munkáját őrzi a Magyar Nemzeti Galéria — a kor elismert és közkedvelt zsánerfestője volt. Mivel Edvi Illés 1870-ben született, a szövegből következik, hogy az érem 1932-ben készült. 1933- ban mintázta meg éremre a korszak neves szobrásza, Zala György portréját, akivel jó barátságban állt. Az érem feliratát Szigeti Istvánnak a szegedi Móra Ferenc Múzeumban őrzött kéziratos hagyatéka ismerteti: ZALA GYÖRGY 75 ÉVES SZÜLETÉSNAPJÁRA A KÉPZŐMŰVÉSZETI TÁRSULAT.32 A Műegyetemhez tanári állása mellett művészeti szálak is kötötték Boryt: ő készítette az egyetem első világháborús hősi emlékművét. (A bronzszobor 1945 után elpusztult, újraöntött változatát 2000-ben állították ismét fel az egyetem kertjében.) A főépület aulájában lévő szoborpanteon számára Szili Kálmán, Wartha Vince, Hauszmann Alajos és Ilosvay Lajos mellszobrát mintázta Bory.33 Ilosvay Lajos vegyészmérnök, egyetemi tanárról két érmet alkotott Bory. Az első, 155 milliméteres egyoldalas érmen a professzor balra tekintő portréja látható. A könrat: DR. ILOSVAY LAJOS A MŰEGYETEM REKTORA 1900—1903.34 Az érem nincs datálva, készítésének pontos ideje nem határozható meg. 1937-ben 126 milliméter átmérőjű, egyoldalas, öntött bronzérmet készített a művész Ilosvayról.35 Az érmen balra néző, kopaszodó, bajuszos férfi feje látható, a nyakvágás alatt BORY szignóval. A könrat: NAGYILOSVAI ILOSVAY LAJOS ■ 1851-1936. (A nemesi előnév kisebb betűkkel szerepel az érmen.) Szintén műegyetemi kollégája volt Cyakó Adolf professzor, hídépítő mérnök, a szilárdságtani laboratóriumi gyakorlatok mérnökképzésbe való bevezetője, akiről az 1920-as években egyoldalas érmet mintázott Bory. Az érmen az akkor középkorú egyetemi tanár cvikkert viselő, balra néző markáns portréja látható. A mellvágásban a BORY szignó olvasható. A körirat: CZAKÓ ADOLF A MŰEGYETEM REKTORA 1918—20. A művész hagyatékában fennmaradt az érem 162 x 120 milliméteres, ovális formájú alapra mintázott, magas plasztikájú változata. A fekete színű pirobazaltba öntött alkotáson az arcforma azonos, de a nyak alatti részen több látszik a professzor ruhájából, így inkább mellképnek mondható. Az ovális plakett anyagát, a pirobazaltot Bory Jenő kísérletezte ki, mangán-oxiddal vegyített többféle hazai anyag keverékéből, és a kész mű különleges módszerrel történő égetésével, füstölésével. Számos szobra készült ebből a különleges, csak általa használt anyagból. A Czakó-érmet és a Czakó-plakettet a művész hagyatékában, a Bory-várban őrzik. Stjabó Gusztáv gépészmérnök 180 x 220 milliméteres álló téglalap alakú, bronzból öntött egyoldalas plakettjén mélyített felületben a professzor balra néző, zakós, nyakkendős mellképe látható. Alul magasított mezőben, három sorban a Dr SZABÓ GUSZTÁV / A MŰEGYETEM REKTORA / 1936—1937 felirat. Az alkotáson sem évszám, sem más jelzés nincs, valószínűleg a harmincas évek végén — értelemszerűen 1937 után - készülhetett. A plakett egy példánya a Bory-vár gyűjteményében található. 30 Egervölgyi Dezső: Prohászka Ottokár alakja a* éremmüvésgetben. In: Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka Ottokár - Püspök a* emberért. Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár - Szent István 'társulat, Székesfehérvár - Bp., 2006. 281-289. o. 31 Péntek Imre (szerk.): Bory Jenő. Argus, Székesfehérvár, 2001. 212. o. 32 Dr. Török Pál közlése. 33 Medvey Lajos: Vehető Budapest sgobrai megtekintésébe* Magyar Mérnökök Nyomdája, Bp., 1939. 86. o. 34 Szigeti István kéziratos hagyatéka. 35 Péntek Imre (szerk.): Bory Jenő. i. m. 249. o. 226
