Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 39. (Székesfehérvár, 2010)
Tanulmányok - Történelem - Helytörténet - Bányai Balázs: Momentumok egy sokoldalú urasági lak történetéből - A lepsényi Nádasdy-kúria évszázadai
Alba Regia 39. (2010) BÁNYAI BALÁZS MOMENTUMOK EGY SOKOLDALÚ URASÁGI LAK TÖRTÉNETÉBŐL A LEPSÉNYI NÁDASDY-KÚRIA ÉVSZÁZADAI1 A családfájukat a 13. század első feléig visszavezető Nádasdyak a kora újkori Magyarország történetének egyik legjelentősebb főúri családja voltak. Vagyonukat és hatalmukat Nádasdy Tamás (1498—1562) alapozta meg, aki Kanizsai Orsolya feleségül vételével óriási birtokokat szerzett a Dunántúlon. Sárváron alakította ki uradalmai központját, és ugyanott várat épített, Sárvár-Újszigeten iskolát és nyomdát alapított. A neves humanista, Sylvester János által vezetett nyomdában jelent meg 1541-ben az első Magyarországon nyomtatott magyar nyelvű könyv, a Sylvester által fordított Újtestamentum. Nádasdy Tamás Vas vármegye főispánja, horvát bán, később országbíró és országos főkapitány is volt. I. Ferdinánd 1553-ban bárói rangot adományozott neki, 1554-ben a nádori méltóságig emelkedett. Fia, (II.) Ferenc (1555—1604), a török elleni harcokban kitűnt „Fekete Bég” a 15 éves háborúban a királyt látta el hadügyi tanácsaival. Dolgozott a haderő korszerűsítésén, és elnyerte a dunántúli főkapitányi tisztet. A „Fekete Bég” fia, Pál (1598—1650) szerezte meg a grófi, rangot. A család a törökverő unokája, (III.) Ferenc (1623—1671) országbíró időszakában érte el tekintélyének csúcspontját. Igaz, a Habsburgok ellem Wesselényi-féle összeesküvésben szerepet vállaló Ferenc gróf volt az is, aki a szervezkedés 1670-es leleplezését követően életével együtt a család vagyonát is elvesztette.1 2 A Mezőföld északnyugati részén fekvő Lepsény neve elsőként 1226-ban bukkant fel „Vespin” alakban. „Lepsen”ként 1498-ból ismert, ekkor a Botka család rendelkezett a falu földjeinek legnagyobb részével. A település a török kor kezdetétől Palota várához tartozott, lakói a töröknek és Palota urának is adóztak. A Nádasdyak először 1592-ben kerültek kapcsolatba Lepsénnyel, amikor Botka Ferenc részükre zálogosította el ottani birtokát. Ezt követően több mint egy évszázad telt el a Nádasdyak jelenléte nélkül. A település a 15 éves háború idején elnéptelenedett. A lassú újranépesedés időszakában, 1650-ben Zichy István Palotával együtt megkapta Lepsény egy részét, a 17. század végén mégis ismét a Botka család, illetve Babocsay Ferenc voltak a földesurak. Ekkoriban negyven házban negyvennégy jobbágy és hat zsellér lakott, két nyomásban művelték a földet, és szép számmal tartottak állatokat is.3 Lepsény és a Nádasdyak története a 18. század elején fonódott ismét egybe — immár évszázadokra. Habár jelen tanulmány elsődleges célja a birtok legjelentősebb épületének, a Nádasdy-kúriának a bemutatása, első lépésként tisztázásra szorul a birtokosok kiléte. A kutatások során előkerült iratok ezt lehetővé is teszik, ahogy azt is, hogy a birtok formálódásának, fejlődésének fontosabb mozzanatait is megemlítsük, hiszen ezek — a mindenkori birtokos személye mellett - természetesen döntő hatással voltak a kúria sorsának alakulására. Magát az épületet illetően lehetőségünk nyílik végigkísérni építéstörténetének jelentős állomásait, funkciójának, térrendszerének, berendezésének és lakóinak változását. Az épület története persze nem lenne teljes a hozzá kapcsolódó kert, park története nélkül, és forrásaink szerencsés módon több időszakra vonatkozóan bepillantást engednek a kúria közveden környezetének évszázadaiba is. A vizsgált, csaknem kétszázötven év meglepő fordulatokat tartogatott a kutató számára. Az iratok, a térképek és a fotók egy sokoldalúan hasznosítható urasági lak évszázadait mesélik el. A kezdetek A Wesselényi-féle összeesküvésben való részvétele miatt a Habsburg udvar vezetői fej- és jószágvesztésre ítélték gróf Nádasdy (III.) Ferenc (1623-1671) országbírót, a Nádasdy család fejét, a hazai kulturális élet egyik vezéralakját, akinek könyvtára, képző- és iparművészeti gyűjteménye a művelt nyugati-európai közvélemény érdeklődését is 1 A szerző ezúton mond köszönetét a Lánczos Kornél — Szekfű Gyula Ösztöndíj Alapítvány 2008—2009-es támogatásáért, mely nagyban elősegítette a 20. századra vonatkozó szóbeli és képi források gyűjtését. A címben szereplő Nádasdy-kúria az épület napjainkban elfogadott jelölése. A tanulmányban annak ellenére használjuk a kúria kifejezést, hogy a forrásokban a 19. századig kastélyként említik az épületet. 2 BESSENYEI 2005,17-101. 3 KÁLLAI 1989, 175-178. 105
