Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 39. (Székesfehérvár, 2010)
Tanulmányok - Történelem - Helytörténet - Matussné Lendvai Márta: Kiegészítések Dunapentele 20. század eleji történetéhez - A Babanics család
Matussné hendvai Márta: Kiegészítések Dunapentele 20. század elejei történetéhez A Babanics család. 1854-ben 122 fő élt itt.4 1869-ben összes területe 3950 katasztrális holdat tett ki, a művelési ágak közül a szántó, a legelő és a rét dominált.5 1858-ban a puszták közül Mélykúton és Kokasdon népiskola működött, utóbbit 23 tanuló látogatta. Tanítóját 1870-ben Takács Jánosnak hívták.6 Az előszállási uradalmat az 1870-es években 10 gazdasági kerületre osztották fel, ezek közül az egyik a kokasdi volt. Az 1880-as évek elején kiépített, modem uradalmi szervezet funkcionált itt.7 Apparátusát az uraságiként illetve kegyúriként megkülönböztetett személyzet alkotta: utóbbihoz tartozott Babanics Mihály8 tanító és Horváth Erzsébet bába.9 A zirci apátság tulajdonában lévő, 2592 hold nagyságú Kokasdot az 1898. évi IV. te. értelmében külterületi lakott helynek nyilvánították.10 11 Babanics Mihály és Beller Franciska gyermekei Hercegfalva-Kokasdpusztán látták meg a napvilágot: Imre József 1880-ban, Mihály Antal 1882-ben, Gyula Ódon 1883-ban (ő ugyanitt elhunyt 1898-ban), Margit Franciska 1885-ben és Józsa Klára 1887-ben.11 A Fejérvári Naptár 1901.12 és 1904.13 évfolyama szerint Babanics Mihály változatlanul Kokasdpuszta tanítójaként működött, de - mint az alábbiakban látni fogjuk - ekkor már dunapentelei birtokkal is rendelkezett. Dunapentele-Úsztató-dűlő14 a 19. század végén - 20. század elején uradalmi terület volt, a Babanics-birtokhoz tartozott. Babanics Mihály gazdasági ellenőr15 tulajdonában a Rácalmás és Dunapentele határában található területen 112 katasztrális hold föld volt.16 Magyarország helységnévtárának az 1900. évben kiadott kötetében17 még nem, viszont az 1902-ben megjelentben már szerepel Dunapenteléhez tartozóan Babanicspuszta,18 hasonlóan az 1907. évben kibocsátott kötetben is.19 A birtokot 1907-ben parcellázták fel.20 Az 1913. évi helységnévtár Babanicspuszta lélekszámát 5 főben jelöli meg.21 1900 után a családra vonatkozó információk fő forrását a múzeum gyűjteményében található képes levelezőlapok jelentik, amelyek 1900 és 1943 között kelteződtek. Többségük az 1900-1920 közötti időszakból származik.22 Fennmaradásuk feltehetően Babanics Margitnak köszönhető, hiszen az ő leszármazottaitól kerültek a múzeumba. A képeslapok hátoldali információi segítségével részben - a menyek, vők és unokák vonatkozásában, a forrás természetéből adódóan csak keresztnevekkel - kiegészíthető Babanics Mihály családfája. (1. ábra) Babanics Mihályné nevére címzett lap mindössze egy található az együttesben.23 Ez a nehezen olvasható postabélyegző szerint valószínűleg 1901-ben érkezett Hercegfalva-Kokasdpusztára. A család nagy valószínűséggel a feleség/édesanya halálát követő évben, 1906-ban költözött Dunapentelére. Ezt a feltevést a képeslapok postabélyegzői bizonyítani látszanak. Lakóhelyük 1906. augusztus 9-én még Hercegfalva-Kokasdpuszta volt.24 Ugyanebben az évben „Tekintetes Babanits Mihály tanító és gazdasági ellenőr”-nek a névnapjára sógora, Tóth Károly és családja által Szőregről Hercegfalva-Kokasd címre írt üdvözlő lapján a címzést a posta Dunapentelére javította.25 4 ERDŐS 1989,65-66. 5 uo. 64. 6 uo. 101. 7 uo. 73. 8 ADATBÁZISOK 2009. 10. 01. szerint a foglalkozása mészáros volt. 9 ERDŐS 1989,79. 16 uo. 70. 11 ADATBÁZISOK 2009. 10. 01. - A forrás tévesen külön személyekként, ikrekként tünteti fel Margitot és Franciskát. A tévedést egyértelműen bizonyítja az Intercisa Múzeum történeti gyűjteményében (továbbiakban: gyűjt.) található 2009.55.1. leltári számú (továbbiakban: ltsz.) dokumentum. 12 LEVEL A naptár 158. oldalára hivatkozik. 13 uo. Hivatkozás a naptár 160. oldalára. 14 Őri Zoltán szíves közlése szerint ma körülbelül itt található a Flankook Tire Magyarország Kft. gyára. 15 ERDŐS 1989, 80. - Az uradalmi /gazdasági ellenőr az uradalom gazdasági személyzetéhez tartozott. 16 LUKÁCS 1998,64. 17 Tartalma megegyezik az 1895. és 1898. évek adataival. 18 HELYSÉGNÉVTÁR 1902,567. - Az 1900. évi népszámlálás adatait közli. 39 uo. 1907, 238. 20 LUKÁCS 1998, 64. - A 19-20. század fordulójától a II. világháborúig az elidegenítésre kerülő vagy tönkrement közép- és nagybirtokok felparcellázása, azaz vállalkozó szellemű parasztoknak való eladása következtében alakultak la a farmtanyák Császár György (1927-) 2010. március 11-én lejegyzett visszaemlékezése szerint ezen a környéken, amely a parcellázást követően is megőrizte a Babanits-tanya elnevezést, 1919-ben id. Császár István és felesége - nem közvetlenül a családtagoktól - bérbe vett 500 kh, volt Babanits-birtokot is magába foglaló területet, amelyen a család 1942-ig 16 fővel gazdálkodott. 21 Braila Mária szíves közlése szerint: A Magyar Szent Korona Országainak helységnévtára 1913, Budapest, 1913, 6. A kötet a lakott helyek népessége, lélekszáma, házak száma, nemzetiségi megoszlás szempontjából az 1910. évi népszámlálás adatait veszi figyelembe. 22 Az 1902., 1903., 1919., 1920., 1922., 1923., 1924., 1931., 1932., 1935. és az 1942. évekből egyetlen képeslap sem került be a múzeum gyűjteményébe. 23 gyűjt, ltsz.: 2009.60.1. 24 uo. ltsz.: 2009.74.1. 25 uo. ltsz.: 2009.73.1. 88
