Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 39. (Székesfehérvár, 2010)
Tanulmányok - Régészet - Merczi Mónika: Valeria tartomány északi felének embertani képe a késő római korban (Tác-Margittelep és az északi határvidék összevetése)
részlegesen már közlésre kerültek.12 A vizsgálat során a halandósági viszonyokat, 10 koponyaméretet, a koponya legnagyobb hosszából és szélességéből számított koponyajelzőt, a termetet és a feltételezhetően erőszakos cselekményekből származó sérüléseket elemeztük. A limes menti lelőhelyek összevonását, majd a tác-margittelepi temetővel való összehasonlítását lehetővé tette az, hogy a temetők elemzése azonos módszerek felhasználásával történt. Ezek a vizsgálati módszerek a következők voltak: A halandósági viszonyok elemzéséhez szükséges életkor becslése gyermekkornak (0-14 év) esetében a végtagcsontok legnagyobb hosszán,13 valamint a tej- és maradó fogazat fejlődésén;14 fiatalkorúak (15—22 év) esetében az ízületi végződések elcsontosodásának mértékén15 alapult. A felnőttek (23—x év) életkorának becslése 4 korjelző (a koponyavarratok elcsontosodása a koponya külső felszínén, a szeméremcsont felszíni változásai, a karcsont és a combcsont fejének belső szerkezeti változásai) figyelembe vételével történt.16 A 15—x évesek nemét a koponyán és a vázcsontokon található 22 jelleg és a sulcus praeauricularis alapján17 lehetett méghatározni. A koponya metrikus jellemzésére kiválasztott 10, agy- és arckoponyát egyaránt leíró koponyaméret (Martin No. 1, 8, 9, 17, 40, 45, 48, 51, 52, 54)18 19 felvételénél Martin-Saller17 előírásai, osztályeloszlásuk elemzésénél Alekszejev— Debec20 munkája volt irányadó. A testmagasság számítása a kar-, orsó-, comb- és sípcsont legnagyobb hosszából Sjovold21 mindkét nemre, összes rasszra kidolgozott képleteivel történt. A minták közötti távolságot Penrose22 módszerével határoztuk meg, melynél a számítás a megadott tíz koponyaméret Thoma23 átlagszórásaival standardizált átlagértékein alapult. Az egyes minták közötti hasonlóságot akkor lehetett szignifikánsnak tekinteni, ha az összehasonlított minták közötti távolság nem volt nagyobb 1 %-nál (Cp2 = 0,197). A szignifikanciaszint meghatározása Rahman24 szerint történt. Ahhoz, hogy a férfiak és a nők egymással összevethetők legyenek, a nők átlagos koponyaméreteit Alekszejev-Debec dimorfikus koefficienseivel férfi értékké keUett alakítani. Az összehasonlítást azonban nemcsak nők és férfiak között, hanem nők-nők között is a „férfiasított” méretek felhasználásával végeztük. Meredi Mónika: Valeria tartomány északi felének embertani képe a késő római korban (Tác-Margittelep és as? északi határvidék összevetése) -Die Bevölkerung von Nord-Valeria in der spätrömischen Periode Vergleich von Tác-Margittelep mit dem nördlichen Grenzgebiet) Eredmények 1. Halandósági viszonyok Gorsium/Herculia késő római népességének halandósági viszonyairól 420 egyén, ezen belül 141 gyermek (0-14 év) és 279 fiatalkorú (15-22 év) ill. felnőtt (23-x év) adatai alapján lehetett képet alkotni (1-2. táblázat). A számadatok tanúsága szerint a népesség harmadrésze volt gyermekkorú (33,57 %). Az északi határvidéken eltemetett 265 gyermek és 673 felnőtt közül a demográfiai számításokba 251 gyermeket és 634 felnőttet, összesen tehát 885 egyént vontunk be.25 A gyermekkornak aránya a határvidéken alacsonyabbnak bizonyult: 28,36 %-os részarányukkal alig több, mint a népesség negyed részét tették ki. Coale és Demény tényleges halandósági viszonyokon alapuló modelljei26 közül „Nyugat 5. szinttel” összevetve látható, hogy a gyermekkornak aránya mind az északi határvidéken, mind a belsőbb területeket képviselő Tác-Margittelepen elmarad az elméletileg várható értéktől (45,38 %), mely szerint a népesség csaknem fele meghalt 15 éves kora előtt. A gyermekkornak halandóságát tekintve (3. táblázat) mind Tác-Margittelepen, mind az északi határvidéki összevont mintában azonos mértékű (6,38 — 6,38 %) újszülött- és csecsemőhalandóság (0-1 év) adódott. Az északi határvidéken a gyermekkornak, de egyken az össznépesség halandósága is 1-4 éves kor között bizonyaik a legkedvezőtlenebbnek: a gyermekek csaknem fele (46,89 %), azaz az össznépesség 13,30 %-a halt meg ebben az életkorban. Tác-Margittelepen az 1-4 éves korúak halandósága alacsonyabb volt (21,35 %). Ezen a lelőhelyen a legtöbb 12 MERCZI 2006, 37-52; MERCZI 2007a, 129-143. 13 KOSA 1989, 21-54; STLOUKAL-HANÁKOVÁ 1978, 53-69. « SCHOUR-MASSLER 1941,1153-1160. 15 SCHINZ-BAENSCH-FRIEDL-UEHL1NGER 1952; FEREMBACH-SCHWIDETZKY-STLOUKAL 1979,1-32. 16 NEMESKÉRI-HARSÁNYI-ACSÁDI 1960,103-115. 17 ÉRY-KRALOVÁNSZKY-NEMESKÉRI 1963, 41-90. 18 Martin No. 1 = legnagyobb koponyahossz, 8 = legnagyobb koponyaszélesség, 9= legkisebb homlokszélesség, 17 = koponyamagasság, 40 = archossz, 45 = járomív legnagyobb szélessége, 48 = felsőarcmagasság, 51 = szemüregszélesség, 52 = szemüregmagasság, 54 = orrszélesség. 19 MARTIN-SALLER 1957. 20 ALEKSZEJEV-DEBEC 1964. 21 SJOVOLD 1990, 431-447. 22 PENROSE 1954, 337-343. 23 THOMA 1978,15-22. 29 RAHMAN 1962, 97-106. 25 Nem használtuk fel a Pilismarót-Oregekdülő lelőhelyen eltemetettek adatait, mert itt az életkort csak tág határok között adták meg, és kihagytuk az Esztergom-Kossuth utcában 2005-2007 között feltárt, részlegesen feldolgozott sírokat is. 2<> COALE-DEMÉNY 1966. 70