Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 39. (Székesfehérvár, 2010)
Tanulmányok - Művészettörténet - A Bory Jenő Emlékkoferencia előadásai - Sajátos életút - Smohay András: Adalékok Bory Jenő egyházi megrendeléseihez
Smohay András: Adalékok Bory Jenő egyházi megrendeléseihez Munkássága elismerésének tekinthető, hogy 1911-ben a vallás és közoktatási minisztériumban az egyházi művészetek referensévé nevezik ki. Szintén a minisztérium megbízására ebben az évben kezdi el szervezni az Országos Katholikus Egyházművészeti Tanácsot, mely végül nem jön létre, de törekvéseinek intézményesülési lehetőségét jelentős előrelépésként kell értékelni.6 Fieber munkásságának alapját esztétikai központú nézetei adták, olyan új stílusú egyházi művekben gondolkodott, melyek megfelelnek a modern művészet elvárásainak, összhangban vannak követelményeivel, eredményeivel. Szinte sorsszerű, hogy 1920 elején Körösfői-Kriesch Aladár a Magyar Iparművészet hasábjain Fieber Henriket búcsúztató nekrológjával egy számban jelent meg Gerevich Tibor (1882-1954) Égyházművészetünk jövője című programalkotó írása.7 A stafétabotot átvevő Gerevich új utat jelölt ki a magyar egyházi művészet számára, melyen a II. világháború végéig el is kísérte azt. Gerevich a nemzeti karakter erősödését szorgalmazta művészetünkben, melynek megjelenését a klasszikus művészeti értékeket felhasználó, műhelyszellemben dolgozó hívő keresztény művészek munkáin képzelt el. Bory Jenő egyházi megrendelései A XIX. század elejére társadalmi, politikai változásai nyomán az egyház Európában elvesztette egyeduralkodó művészeti megrendelő szerepét. Élesen elkülönült egymástól az egyházi és a világi művészet. Funkciójuk és tematikájuk alapján meg kell különböztetnünk a tágabb értelemben vett vallásos és a liturgikus használatban alkalmazott szakrális művészetet. A vallásos művészet alkotásai egyaránt tartozhatnak a világi és egyházi művészet körébe.8 Bory Jenő alkotásait szinte kivétel nélkül áthatja egyfajta vallásos hangulat, pátosz, mely a szimbolista műalkotások sajátja. Életművében megkülönböztethetünk világi és egyházi megrendelésre készült vallásos tematikájú műveket; egyházi megrendelésre készült nem vallásos alkotásokat: ezek emlékművek, síremlékek, portrék, érmek; valamint szigorúan vett szakrális, vagyis liturgikus funkciójú műalkotásokat. Vizsgálódásom igazi tárgya Bory Jenő egyházi megrendelései. A fent vázolt háttér nélkül azonban nem érthetjük meg ezen műveket, még akkor sem, ha azok ettől javarészt független, de legalábbis kevés ponton kapcsolódó alkotások. Hiába Bory szoros kapcsolata a fővárossal — két felsőoktatási intézményben is tanított — mégsem csatlakozott egyeúen művészed csoportosuláshoz sem. Nem szigetelődött el tőlük, de nem is állt be közéjük. Bory újításai nem a művészet stílusát, kifejezőeszközeit, hanem technikáit érintik. Ezeket pedig egyedül végezte el. Az avantgarde-dal nem szimpatizált, Gerevich római ösztöndíjas növedékei pedig túl fiatalok voltak hozzá. A művészet forrongása, feszültségei nem érintették meg. A két pólus között mégis sok megrendelést kapott országszerte. Köpöczi Rózsa hiánypódó tanulmányában 2001-ben már kiváló összefoglalását adta Bory egyházi műveinek, ezekhez nagy számú alkotást hozzátenni nem áll módomban.9 Az alkotások több szempont szerinti rendszerezésével, illetve néhány egyedi — közöttük két talán kevésbé ismert — példa alaposabb bemutatásával, elemzésével szeretnék hozzájárulni Bory Jenő művészetének megértési folyamatához. Az építészként induló Bory első fehérvári munkája egyházi megrendelés: a Jézus Szíve templom. Az aggintézeti kápolna helyén épült templomot Prohászka Ottokár megyés püspök (1905-1927) 1911. június 17-én áldotta meg. A templom építésében Bilkei Ferenc plébános (1872—1955) a Fejérmegyei Napló főszerkesztője vállalt oroszlánrészt.10 11 Több mint másfél évtizeddel később a Fejérmegyei Hírlap hasábjain a készülő Püspök-kút munkálatairól írt tájékoztatójában volt alkalma Bory Jenőről személyes hangon szólni. „Ha asytán még be akarnám őt mutatni, agt okvetlenül el kell mondanom, hogy elsőrendű félj és családapa. Oly szerencsés házassága amilyen kevés van a világon. Két finom, magasra törő lélek, vagy: két pálma egymás melletti Két rózsa egy ágon? Két galamb egy fészekben? Talán ő maga jellemezte kettőjüket legeslegtalálóbban akkor, amikor 15 évi házasságuk fordulóján a kettőjük fejét egy mintázta. [...] Húsz éve ismerem őket. Azóta vagyunk jóbarátok, bizalmas, megértő jóbarátai egymásnak. S igazán nem tudom, mi nagyobb a lelkemben irántuk: a tisztelet? a szeretet? vagy a nagyrabecsülés? Mit szeretek és tisztelek bennük: a művészt vagy az embert? Mindkettőt. Én nem tudnám megmondani, hogy melyiket jobban.,m A személyes jó viszony a művek megrendelésében is megjelent. A templom építészeti tervei mellett Borynak lehetősége volt, hogy a belső liturgikus térbe is elhelyezhesse alkotásait. O festette a főoltár eredeti oltárképét, s 6 Terdik 2004. 107-108. 7 Magyar Iparművészet 23 (1920) 15—16; 27—30. 8 „... vallásos, de nem liturgikus műveket alkottak, amit a megérthetőség kedvéért szorosan meg kell különböztetnünk.” Terdik 2004. 98. 9 Köpöczi Rózsa: Egy elfeledett művészpálya újraidézése. Bory Jenő (1879-1959) Bor)'Jenő. Szerkesztette: Péntek Imre. Székesfehérvár, 2001. 28-29. 10 Kuthy István: Jézus Szíve templom. In: U.ő.: A Székesfehérvári Egyházmegye templomainak története. Kézirat, Székesfehérvári Székeskáptalani és Püspöki Levéltár 11 Bilkei Ferenc: Készül a püspökkút Bory Jenő szobrász műtermében. Látogatás a művész öreghegyi otthonában. Fejérmegyei Hírlap. III. évf. 203. sz. 1927. szeptember 3. 2. 234
