Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 39. (Székesfehérvár, 2010)
Tanulmányok - Művészettörténet - A Bory Jenő Emlékkoferencia előadásai - Bory Jenő a vérbeli szobrász - Prohászka László: Bory Jenő éremművészeti munkássága
Proháspka "László: Bory Jenő éremművéspeti munkássága bronz változata, ennek holléte azonban ismeretlen. A két sapkajelvény gipszmintája a gyártó budapesti Ludvig-céghez került,5 további sorsuk nem ismert. A jelvényeket ezüstből, bronzból és szürkés színű cinből (hadifémből) gyártották. Az ezüst változat nem egyedi különlegesség volt, több első világháborús alakulatjelvény készült nemesfémből, természetesen lényegesen kisebb példányszámban, elsősorban tisztek számára.6 A Hadtörténeti Múzeum Numizmatikai Gyűjteményének nyilvántartása szerint a Kárpátok védelme 1915-ben,7 a Doberdói harcok 1916-ban készült.8 A doberdói jelvényt a sapkajelvényekkel foglalkozó olasz szakirodalom is számon tartja.9 A Huszár—Procopius katalógusban a jelvények 40 x 30 milliméteres mérettel szerepelnek. Arról nincs adat, hogy a két hadijelvénynek azonos méretű plakett-változata is készült volna, amire néhány más sapkajelvény esetében volt példa az első világháború alatt. A két jelvény aranyozott színű, dombornyomásos képe megtalálható az ezred egykori parancsnoka, Sipos Gyula nyugalmazott tábornok 17-esek a világháborúban című könyvének borítójába préselve.10 11 Egy hazai műgyűjtő, Gáty Fülöp 1920 körül úgy határozott, hogy megteremti a kortárs magyar szobrászok panteonját. Több mint száz szobrászt megörökítő gyűjteményt sikerült létrehoznia az általában 100 x 100 milliméteres méretű, bronzból öntött önarckép-plakettek révén.11 Arról nincs információ, kapott-e Bory felkérést Gátytól. Csupán annyi biztos, hogy számos kollégájával ellentétben ő - sajnos — nem készített magáról önarcképet a Gáty-gyűjtemény számára. 1927-ben készült a Székesfehérvári Országos Kiállítás díjérme. A 81,5 milliméteres, ezüstözött, vert bronzérem előlapján fent a KITÜNTETÉS A KIVÁLÓ MUNKÁÉRT szöveg olvasható. Középen munkás alakja meztelen felsőtesttel, jobb kezében kalapáccsal, baljában babérkoszorúval. Balra mezőgazdasági dolgozó látható cséplőgéppel. Az ipari munkástól jobbra a kereskedelmet szimbolizáló Merkúr ül. Díjéremről lévén szó, minden valószínűség szerint készült aranyozott bronz és bronz változat is. A hátlapon a város koronás címere látható: háromtornyú bástya, nyitott kapuval. Könrata: SZÉKESFEHÉRVÁRI ORSZÁGOS IPARI MEZŐGAZDASÁGI ÉS KERESKEDELMI KIÁLLÍTÁS. Fölül, szalagon az ELISMERŐ EZÜST ÉRME felirat. Alul, szintén szalagon az 1927 évszám. Az alkotás ezüstözött bronz változata 2002-ben ajándékozás révén került a Bory-vár gyűjteményébe. Egy bronzból készült példányt a Magyar Nemzeti Galéria őriz,12 több példány magántulajdonban található. A székesfehérvári kiállítás-díjérme szignálatlan, a Huszár-Procopius katalógus Bory művei között sorolja fel.13 Ugyanakkor a szakkönyv Varga Ferenc alkotásainál is említi ugyanezt az érmet,14 anélkül, hogy utalna a szerzői együttműködésre. Az 1906-ban Székesfehérváron született Varga Ferenc Bory tanítványa és asszisztense volt a Képzőművészeti Főiskolán.15 Valószínűleg Varga készíthette a díjérem tervét, amelyet aztán tanára korrigált, vág}' átdolgozott. A meglehetősen zsúfolt előlap (munkás, földműves, Merkúr, cséplőgép) stílusát tekintve, kevéssé vall Boryra. A hádapon látható városcímer esztétikus és elegáns megjelenítése inkább valószínűsíti Bory Jenő szerzőségét. 1925-től Bory több jelentős egyházművészeti megbízást kapott a kaposvári plébániatemplomhoz kapcsolódóan. Feltehetőleg ebből az időszakból való a Kaposvár művészeti díja érem is. A 80 milliméter átmérőjű öntött bronzérmen jobbra tekintő, ülő alak, jobbjában a milói Vénusszal, baljában könyvet tartva. A könrat: KAPOSVÁR M. VÁROS MŰVÉSZETI DIJA. A hátlapon Kaposvár megyei város koronás címere látható. Szignó vagy mesterjegy ezen az érmen sincs, de a Huszár-Procopius katalógus Bory Jenő alkotásaként tartja számon.16 Az érem valószínűleg a húszas évek végén készülhetett. Érdekesség, hogy az 1931-es Dunántúli Tavaszi Tárlaton kiállított műveiért maga a művész is megkapta a díjérmet.17 Székesfehérvár 1927-ben elhunyt tizenötödik püspökéről, Prohászka Ottokárról 1932-ben mintázott érmet Bory. (A művész korábban több műalkotást készített a főpapról. A Bory-várban található a Prohászkáról 1926-ban mintázott márvány mellszobra és a jobb kezéről mintázott plasztikai ábrázolás, valamint a püspök 1927-ben készített halotti maszkja.) A Huszár-Procopius katalógus kétféle változatát említi a Prohászka-éremnek,18 valójában azonban négy változat készült. 5 Lajos Huszár — Béla v. Procopius: Medaillen- und Plakettenkunst in Ungarn. Eremkedvelők Egyesülete, Bp., 1932. 1510. és 1511. sz. 6 Sallay Gergely Pál: Első világháborús alakulatjelvények nemesfémből. (Előadás, elhangzott 2009. május 14-én a Magyar Numizmatikai Társulatban.) 7 HTM ltsz. 5798/É és 10.351/É. 8IITM ltsz. 8771/É/l és 8771/É/2. 5 Gabrio Collodel - Francesco Romanzi: 1915-1918 DalloStelvio al Piave. Edizioni Saisera, Udine, 2005. 214. sz. 10 Sipos Gyula: 17-esek a világháborúban. Székesfehérvár, 1937. 11 Gosztonyi József: Magyar szobrászok és éremművészek önarckép plakettjei. Az Erem, 1975/1. 24—32. o. 12 MNG ltsz. 55.364-P. 13 Huszár-Procopius: i. m., 1514. sz. 14 Huszár-Procopius: i. m., 6358-6359. sz. 15 Huszár-Procopius: i. m., 460. o. 16 Huszár-Procopius: i. m., 1512. sz. 17 Ágoston Béla: Boy Jenő és a Bory-vár. Regál, Székesfehérvár, é. n. 8. o. 18 Huszár-Procopius: i. m., 1515. és 1516. sz. 224
