Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 39. (Székesfehérvár, 2010)
Tanulmányok - Néprajz - Lukács László: A karácsonyfa elterjedését előmozdító intézmények, szervezetek
Alba Regia 39. (2010) LUKÁCS LÁSZLÓ A KARÁCSONYFA ELTERJEDÉSÉT ELŐMOZDÍTÓ INTÉZMÉNYEK, SZERVEZETEK Magyarországon a XIX. század közepétől elsősorban a polgári otthonokban és egyházi körökben hódított a karácsonyfa, a falusi közösségekben csak késéssel. Terjedésének előmozdítói az óvodák, iskolák, árvaházak, kórházak, amelyek a XX. század közepéig javarészt egyházi tulajdonú és jellegű intézmények. Az itt dolgozó tanárok, tanítók, óvónők, ápolónők is főként egyházi személyek, szerzetesek, apácák. 1. Óvoda A karácsonyfa-állítás divatját a martonvásári grófnő, Brunszvik Teréz hozta Bécsből Budára: 1828-ban már karácsonyfát áhított az általa alapított krisztinavárosi első kisdedóvó intézetben.1 A nagyszombati óvodában Brunszvik Teréz korábbi budai munkatársa, Rehlingen Antal (1808-1834), az első „óvóbácsi” állított karácsonyfát, akinek német nyelvű naplóját a Nagyszombati Állami Levéltár őrzi. E szerint az 1832 őszén alapított nagyszombati óvodában már az első karácsonykor állítottak karácsonyfát: „1832. dec. 24. [...] Apponyi és Zamoyska grófnék [...] a fenyőfát feldíszítették, és ajándékokkal úgy teleaggatták, hogy az ágak alig bírták el, ehhez járult a plébános úrtól ajándékozott gyertyákkal való felékesítése, majd a fát az asztalra helyezték. A többi ajándékot, amelyet nem lehet a fára rakni, [...] három asztalra- halmozták fel.”* 2 Három év múlva, a nagyszombati óvoda karácsonyestjéről (1835) egy névtelen szemtanú a Preßburger Aebrenlese című lapban számolt be: „Két hosszú asztalt, amelyeken száz tarka ruhadarab volt, egy aranydiókkal, mézeskaláccsal és kis viaszégőkkel gazdagon díszített, színes szalagokkal ékesített karácsonyfa választott el egymástól. Kétoldalt, nemek szerint elkülönítve, a terem hosszában egy-egy gyermeksor állt; egy harmadik asztal, a háttérben roskadozott a süteményektől és az édes nyalánkságoktól. A fiúsor élén állt a tanár, a lányokén a nevelőnő, készen arra, hogy az intézet vezetőnőjét és támogatóját, Apponyi-Serbelloni Teréz grófnőt fogadják.”3 A szabadkai óvodában Völgyi Lajos - mint újonc kisdedóvó — 1859-ben rendezett először karácsonyfa-ünnepélyt. Több évtizedes tapasztalatait, évről-évre nagy gonddal és szeretettel gyűjtött anyagát 1898-ban megjelentetett Karácsonfa-ünnepély. YLlemi iskolai, óvodai és családi használatra című füzetében foglalta össze, különösen kezdő pályatársai használatára. „Völgyi bácsi” a kezdeti nehézségekre így emlékezett: „Jól emlékszem, mily zavarban voltam; mert még ilyent soha sem láttam, és csakis egy kedves szerzetes tanáromnak, a b. emlékezetű Remes Kázmérnak buzdítására fogtam hozzá. Maga a Karácsonfa fölállítása és földiszitése ugyan elég könnyen ment... Ámde, hogy milyen legyen annak a Karácsonfa-ünnepélynek bevezetése, lefolyása, szóval: az egész eljárás; milyenek legyenek az ott szükséges karácsoni-versek és dalok, és honnan vegyem azokat: mindezekről, miután részletes utasítást erre nézve senkitől sem nyertem, nem is olvastam: fogalmam sem volt.”4 Hetvenkilenc oldalas füzete a karácsonyfa-ünnepély részletes forgatókönyve: a hittani alapozástól, a pásztorjátékokon keresztül, a karácsonyi dalokig, versekig. Szabadkai óvodájában nem csupán karácsonyfát, hanem betlehemi jászolt is állított. Költségeikről írta: „A Karácsonfakiállitás költségvetése. Minden kis faluban akad nem csak egy, de több ügyeskezü szegény férfi vagy nő, aki a díszleteket — egy kis útbaigazítás után — elkészíti, s évről-évre még tökéletesíti is. A mi díszleteink ezek: 1. Nemzeti szinü papirlánc, 4-5 cm széles papirszeletekből. A fehér karikák valamivel hosszabbak lehetnek a mindkét oldalon szines piros és zöld karikáknál. Egy méter 2 Vá kr., 20 méter — frt 50 kr. 2. Négy nagy papirzászló (fölirással) à 10 kr. (lehet több ilyen zászló is) — ft, 40 kr. ' HORNYÁK 1994, 569. 2 REHLINGEN 2005, 4. 3 A nagyszombati kisdedóvó intézet 1835. évi karácsonyi ünnepsége. Preßburger Aehrenlese X. 4. 1836. január 15., 13-14. 4 VÖLGYI 1898, 5. 143
