Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 39. (Székesfehérvár, 2010)
Tanulmányok - Történelem - Helytörténet - Bányai Balázs: Momentumok egy sokoldalú urasági lak történetéből - A lepsényi Nádasdy-kúria évszázadai
Alba Regia 39. (2010) A rózsakert mellett a historizáló kastély árkokban szintén jellemző építmény volt a teniszpálya. Ennek megépítése a sportrajongó — teniszező, lovagló, lóversenyre járó, futballozó, futball- és bokszmérkőzésre járó - gróf, felesége és a vendégek számára is a kikapcsolódást biztosította. A hölgyek részére külön napozót tartottak fenn a kúriától távolabb. A 19. századi karámok eltűntek ugyan a parkból, egy lovagló gyakorlópályát mégis fenntartottak a gyermekek részére.172 173 A historizáló kertekre jellemző építményekről — parter, terasz, látványos lépcsők, balusztrádok, szökőkutak, stb. — 173 nincs tudomásunk, néhány fehér fapadot az épület közelében helyeztek el. Ez arra utal, hogy a tulajdonosok nagy vonalakban igyekeztek megőrizni a park korábbi, talán klasszikusnak nevezhető angolpark jellegét. A park egykor legjelentősebb épületét, a kápolnát az 1930-as évekre lebontották. A tájképi kert környezetében meghatározó fasorok a II. világháború időszakára is jellemzőek maradtak. A családi és a társasági életnek a kúria és a park mellett a belső udvar is gyakori színtere volt (28. kép). A hatalmas tölgyfa árnyékában asztal állt székekkel, és mivel a patakban nem lehetett fürdeni, a gyermekek részére nyáron használható kis medencét létesítettek a közepén.174 A bemutatott épület és park alkalmas volt kisebb-nagyobb társaságok fogadására, azok otthonos elhelyezésére. Az 1930-as évek során nem is volt hiány a vidám összejövetelekben. Gyakran megfordultak itt családjaikkal a háziúr testvérei, Nádasdy Ferenc és a Lókúton gazdálkodó, Baracskán élő László, alkalmanként távolabb lakó nővérei és azok családjai, Somssichok, Széchényiek, Károlyiak. Nádasdy Tamásné, illetve a Fehérváron élő és tanító Augner Erzsébet gyakori vendégeskedését már említettük (29. kép). A közelből gyakran volt vendég a seregélyesi Hadik Béla gróf, a polgárdi Batthyány Lajos és felesége, Székesfehérvárról pedig Kari Tibor italgyáros és kereskedő. A gróf Lepsénybe járó barátai között tudhatta Vásárhelyi Dezső alföldi birtokost és országgyűlési képviselőt, katonatársát Rieger Aladárt, gróf Béldi Ferencet, Somogyi Nusi színésznő férjét, majd a családba beházasodó Jankovich Miklós Fejér vármegyei főispánt. Az arisztokrata, nemesi és polgári származású családtagok és barátok mellett a korszak kiemelkedő művészei közül is többen otthon érezték magukat a Nádasdyak vendégeként. A Lepsényben gyakran időző gróf Battyhány Gyula a dicső Nádasdy ősöket illetve a gyermek Erzsébetet és Borbálát, Feszty Masa utóbbiakat örökítette meg festményen és rajzon. Nádasdy Pál gróf és családja mindössze egy évtizedet tölthetett együtt a lepsényi kúriában, 1938-tól gyakran az önkéntesként katonáskodó, többször a fronton tartózkodó gróf nélkül. Nádasdy Pálné gyermekeivel és a személyzet tagjaival a könyvtárat és a legértékesebbnek vélt tulajdonaikat magukhoz véve 1944 végén a front elől bakonyi vadászházukba menekült. A bútorokat már a család távozása után megkezdték széthordani a helyiek. A hátrahagyott épület a harcok során bombatalálatot kapott, két szárnya elpusztult, utóbb a megmaradt épületrészek berendezési tárgyait is elvitték az épületből. Nádasdy Pál orosz fogságba esett 1945-ben. Felesége és gyermekei nem tértek vissza Lepsénybe, a perepusztai vadászházban telepedtek le.175 A II. világháború után Az ország többi kastélyához és kúriájához, illetve az uradalom földjeihez hasonlóan a nagybirtokrendszer 1945-ös megszüntetésével a lepsényi Nádasdy-kúria is az állam tulajdonává vált. Az épület megmaradt, és részben átépített szárnyai a politikai változásokat követően előbb gazdasági iskolának, utóbb óvodának adtak otthont. A parkban sportpályák épültek, a körülöttük található területek elvadultak, a patak medre elmocsarasodott. Az óvoda 1981-es kiköltözését követően az épület is pusztulásnak indult.176 Megmentésére a rendszerváltozást követően történt kísérlet. Az egykori főúri lak és környezete magánkézbe került, felújítása és átépítése megkezdődött, ám az új évezred elején leállt. Bár négy szárnya tető alatt van, állaga ismét romlik. A Nádasdyak uradalmára és az épületre vonatkozó eddigi kutatások eredményei az utóbbi két évtizedben váltak kézzelfoghatóvá. Az uradalom történetéről Kállay István közölt adatokat Lepsény történetét röviden összefoglaló 1989-es munkájában, a kúria építéstörténetét 1996-ban a felújítások előkészítéseként kutatta Keresztessy Csaba és Simon Zoltán.177 172 Nádasdy Pálné, Nádady Borbála és Nádasdy Erzsébet közlése. 173 ALFÖLDY 2007,150M65. 174 NÁDASDY 2008, 28. >75 NÁDASDY 2008, 94-115. 176 KERESZTESSY-SIMON 1996, 17.; Mátyás László közlése. Szerző ezúton kíván köszönetét mondani Mátyás Lászlónak a tanulmány megírásához nyújtott segítségéért. 177 A szerző ezúton is köszöni Keresztessy Csabának és Simon Zoltánnak a publikálatlan munkájuk felhasználására adott engedélyt. 125
