Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 39. (Székesfehérvár, 2010)
Tanulmányok - Történelem - Helytörténet - Bányai Balázs: Momentumok egy sokoldalú urasági lak történetéből - A lepsényi Nádasdy-kúria évszázadai
Bányai Balázs: Momentumok egy sokoldalú urasági lak történetéből. A. lepsényi Nádasdy-kúria évs%á%adai A család utolsó országosan ismert tagját fia, Nádasdy Tamás (1870—1915) követte lepsényi birtokosként. Tamás gróf idejéből nem rendelkezünk az épületre vonatkozó adatokkal, amely a családi emlékezet szerint ezekben az években tiszttartói házként funkcionált.157 Ismét családi otthonná alakítva A Nádasdy Lipót, Ferenc és Tamás idején egy kézben tartott hitbizományt az 1920-as években ismét két részre osztották.158 Az első számú, Nádasdladány központú hitbizományt Nádasdy Tamás legidősebb fia, Ferenc (1907-1944) örökölte, a másodikat Lepsényből irányították, ez Pálnak (1910—1973) jutott. Nádasdy Pál (14. kép) bátyja házasságkötését követően, még nagykorúvá válása előtt, 1932-ben költözött a lepsényi kúriába, a hitbizomány egyeden olyan épületébe, amelyet némi átalakítással főúri igényeket kielégítő otthonná változtathattak.159 1934-ben vette feleségül a művelt, jó ízléssel bíró, polgári származású Augner Antóniát (1914—2006) (15. kép), akivel közösen kezdték otthonukká formálni a régi tiszttartói házat. Két gyermekük született, Erzsébet 1935- ben, Borbála 1939-ben (16. kép). A család 1944-ig élt Lepsényben.160 A családi levéltár jelentős része elpusztult a II. világháború alatt, a kúria, és részben a park bemutatása így főként a Nádasdy Pálnéval készített interjúk alapján, a család tulajdonában fennmaradt fényképek segítségével lehetséges.161 Az épület 18. század végén kialakított zárt udvaros formája megmaradt a két világháború közötti időszakra is, sőt a keleti szárny folytatásaként toldalékok épültek hozzá. A kúriát és a toldalék magasabb szakaszát ekkorra cserép fedte, az alacsonyabb toldalékot palával borították (17-18. kép). A főhomlokzati portikuszon kívül semmilyen díszítőelem nem maradt a homlokzatokon (19. kép). Ekkorra — hogy már a klasszicista átépítéskor vagy utána, az kérdéses — teljesen eltűntek az ablakokat egykor keretező festett sávok, a sárga falakra több helyen vadszőlőt futtattak. A főépület vasráccsal mindenütt védett ablakai többnyire kétosztatúak voltak. A portikusz két oldalán és a keled szárny bejárata mellett délre elhelyezkedők három szárnnyal rendelkeztek, a toldalék nyugati oldalán négy ablakot építettek egybe. A bemutatott forma kialakításának időpontjáról hallgatnak forrásaink. A munkálatok talán az 1920-as évekre datálhatok, amikor Nádasdy Tamásné birtoklása idején világossá vált, hogy a hitbizományt két részre osztják, és az egyik közponjta, így várományosának lakhelye Lepsény lesz. Az épület négy, egymástól elkülönülő egységből állt (20. kép). Az északi főbejárattól baka, illetve az épület keleti szárnyában kaptak helyet a társasági terek és a tulajdonosi lakosztály, a főbejárattól jobbra a gyermekek két szobája lett kialakítva. A nyugati szárnyban a vendégszobák, a déliben a személyzeti szobák sorakoztak. Az épület déli toldaléka szintén a személyzeté volt, ehhez közel, az udvaron állt a mosóház. A klasszicista portikusz alatti bejárati ajtó az előszobába (1.) vezetett, ahol a falon jobbra tükör lógott, a szenvedélyes vadász Nádasdy Pál alatta fegyverszekrényben tartotta puskáit. Egy hosszú asztalon a névjegykártyatartó és a vendégkönyv kapott helyet, a másik falon nyitott akasztós szekrényben a kabátokat tartották. A kővel burkolt előszobában tárolták a kocsizáshoz szükséges takarókat is. Az előszoba belső udvar felé eső falszakaszait a grófné által tervezett virágtartókban elhelyezett növények tették otthonosabbá, az udvarra vezető üvegkazettás kovácsoltvas ajtót szintén Nádasdy Pálné tervezte.162 Az előszoba balra eső ajtaja a családi birtokon — természetesen intéző alkalmazásával - gazdálkodó Nádasdy Pál irodájába (2.) nyüt. A szobát fűtő kályha a folyosó felőli falhoz közel állt, mellette dolgozott a gróf az ablak irányába néző íróasztalánál. Az ajtó melletti barokk írószekrény főként tárolásra, az ablak alatti pamlag és két fotel a megbeszélések színteréül szolgált. A szabad falfelületeket metszetekkel díszítették. Mivel említésre került a kályha, itt szükséges tisztázni, hogy az egész épület fűtését cserépkályhákkal biztosították, sem légfűtést, sem radiátoros központi fűtést nem vezettek be az épületbe. A grófi irodához hasonlóan a többi szobába is bevezették a világítást, a telefon - Lepsény 1. - szintén e helyiségben működött. Az irodát és a szalont (3.) fából készült fal választotta el egymástól, mindkét oldalán könyvespolcokkal. A helyiség berendezése a társasági funkcióhoz igazodott. Az irodából a szalonba lépő vendég jobbra biedermeier kártyaasztalt és négy széket talált a sarokban. A szalon közepén az irodához hasonlóan perzsaszőnyeg terült el, azon szintén biedermeier stílusú kanapé, székek és asztal álltak. A szabad falak mellett szekrények sorakoztak, itt tárolták a rádiót és a gramofont is, hiszen a táncos összejövetelek színhelye is a szalon volt. Az érdeklődése mellett édesanyja nevelésének 157 Nádasdy Borbála közlése. 's» MOL P 507 1210. 8. 159 Lásd a családi vendégkönyvet, magántulajdon. NÁDASDY 2008,12-25. 161 Az épület leírását a Nádasdy Pálnéval folytatott interjúk alapján közöljük. Csak az egyéb helyről származó információkat jelöljük külön jegyzetben. A szerző ezúton is köszöni gróf Nádasdy Erzsébetnek és Borbálának, hogy fotóik tanulmányozását és közlését lehetővé tették, i« NÁDASDY 2008, 27. 122
