Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 39. (Székesfehérvár, 2010)
Tanulmányok - Történelem - Helytörténet - Bányai Balázs: Momentumok egy sokoldalú urasági lak történetéből - A lepsényi Nádasdy-kúria évszázadai
bányai Balázs: Momentumok eg sokoldalú urasági lak történetéből. A lepsényi ídádasdy-kúria évs%á%adai felkeltette.4 A családfő és a vagyon elvesztése ellenére már az országbíró gyermekei jelentős sikereket értek el a család tekintélyének és vagyonának visszaszerzése terén. Az ismételt felemelkedésben nagy szerepet játszott az országbíró lányát feleségül választó gróf Draskovich Miklós királyi tanácsos és főajtónálló mester. Draskovich és felesége, az országbíró legidősebb lánya, Nádasdy Erzsébet vásárolta meg a kincstártól a Nádasdyak sárvári uradalmát 1677-ben, emellett a főúr gyámként gondoskodott a kiskorú Nádasdyak neveltetéséről.5 A körülményekhez képest biztonságosnak tűnő háttér mellett is szükség volt azonban a Nádasdy fiúgyermekek tehetségére is ahhoz, hogy a társadalmi ranglétra magasabb fokaira léphessenek. László (fi 730) Csanádi püspökként a török alól felszabadult egyházmegye újjászervezésén dolgozott, Miklós pécsi püspök volt. Tamás (fi 734), a legkisebb fiú, királyi tanácsos, Zala, utóbb Somogy vármegye főispánja lett, ő szerezte meg Vátot. A Rákóczi-szabadságharc idején is a bécsi udvar oldalán állt, így lehetett később koronaőr, titkos tanácsos és helytartótanácsos. Az országbíró legidősebb fia, (IV.) Ferenc (fi 723) ugyancsak a Habsburgok szolgálatában, a katonai pályán emelkedett magasra. 1686-ban részt vett Buda visszavívásában, a Rákóczi-szabadságharc idején mindvégig Habsburg oldalon harcolt. 1708-ban generálissá, majd a spanyol örökösödési háborúban tett szolgálatai eredményeként 1714-ben lovassági tábornokká nevezték ki. 1714—21 között a Kollomch Huszárezred tulajdonosa volt.6 A katonai pálya mellett más területen is szolgálta a királyt és császárt. Az 1699 októberében I. Lipót rendeletére létrejött, a Rába folyó és mellékvizei kiöntésének vizsgálatával foglalkozó bizottság Nádasdy elnöklete alatt működött és fogadott el jelentést.7 Katonai hivatása mellett a birtokszerzésben is sikerrel járt. Első felesége, Széchy Katalin öröksége révén megszerezte a Széchyek felsőlendvai uradalmát Vas megyében, katonai szolgálatai jutalmául pedig az udvar által magvaszakadtnak tekintett Botka család Tolna, Vas és Fejér, de főként Veszprém megyében elterülő jószágait, köztük Dudart, Nánát, Perét, Kiskovácsit, Kiskeszit, Dákát és Lepsényt.8 Nádasdy két majorátust alapított 1722-ben: az első jelentős része a felsőlendvai birtokhoz tartozott, a másodikba főként az uralkodó által Nádasdynak adományozott területek tartoztak, közöttük a határában már ekkor több pusztával rendelkező Lepsény is.9 A Botka család 1711-ben elvesztett területeit hamarosan átvette Nádasdy, hiszen 1713-ban már számba vett javai között szerepelnek,10 11 és ugyanebben az évben már vele kötött úrbéri szerződést Lepsény falu.11 Az új lepsényi földesúr a településen majorságot hozott létre, ahol egy magtárként és lakóhelyként is funkcionáló épületet emelt, a magtárban ugyanis két hálószobát alakított ki.12 Forrásaink nem teszik világossá, hogy a hálószobákban az uradalom vezetője lakott, vagy' a földbirtokosnak tartották-e fenn alkalmi lepsényi tartózkodásai idejére? Arról, hogy utóbbi feltételezésünk helytálló lehet, meggyőződhetünk, ha párhuzamként felidézzük a Fejér megyei Pátkán az 1700-as években kiépülő Lamberg-birtokon folyó 1756-os építkezéseket. Ebben az évben húzták fel a csűrt, amelyben ugyanakkor „építették a földszinti szobákat az uraság elszállásolására.. .”.13 További kérdés is felmerül az említett építménnyel kapcsolatban, mégpedig az, hogy tekinthetjük-e azt a későbbi U-alakú kúria előzményének? A kúria maradványán végzett falkutatás során a 18. század legelejéről származó épületrészletek nem kerültek elő, így nem valószínű az sem, hogy az egy ütemben épített úri lak előzményének tekinthető a hálószobákkal is bíró magtár.14 Sokkal inkább gondolhatjuk, hogy a gazdaság egyik legfontosabb épülete a század végén készült térképeken beazonosítható major és szérűskert területén kapott helyet. U-alakú kúria A birtokszerző 1723-ban bekövetkezett halála után legidősebb fia, Lipót (1700—1758) örökölte az első számú majorátust, a felsőlendvait.15 Lipót, egyes forrásokban Lipót Flórián16 apjához és testvéreihez hasonlóan szintén a Habsburgok szolgálatában szerzett érdemeket, ám ő a közhivatalnoki pályán. 1730-ban helytartósági tanácsos, később 4 BESSENYEI 2005, 69-101. 5 BESSENYEI 2005, 102-103. 6 BESSENYEI 2005,103-105. 7 Képviselőházi irományok 1884. IV. 375. 8 BOROSS-VOROS 2000, 45. A Botka család 1711-es vagyonvesztésének legfőbb oka az volt, hogy Botka Ferenc birtokos fia, Adám Rákóczi híve volt. Őt és sógorát, Bezerédi Imrét mégis éppen a kurucok végezték ki árulás vádjával 1708-ban Sárospatakon. A család birtokait magvaszakadás címén elkobozták, így került Nádasdyhoz adományként annak ellenére, hogy Botka János, a család oldalági leszármazottja megcáfolta a m^gvaszakadást. Erről lásd: BOROSS—VÖRÖS 2000, 45. 5 MOL P 507 Nádasdy család levéltára (továbbiakban MOL P 507) Okiratok III. 157. 1279. 115.; KÁLI, A Y 1989, 178. 10 BOROSS-VÖRÖS 2000, 45. 11 KALLA Y 1989, 178. A további birtokok átvétele elhúzódhatott, hiszen például Perét csak 1714 áprilisában vették át. Lásd: Mol P 507 Okiratok II. 116. 296. 6. 12 KÁLI, A Y 1989,178. 13 SEIDEL 2005, 63. 14 KERESZTESSY-SIMON 1996,19. >5 MOL P 507 Okiratok III. 157. 1279. 115. “ MOL P 507 213. 81. 24. 106
