Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 39. (Székesfehérvár, 2010)
Tanulmányok - Történelem - Helytörténet - Varró Ágnes: Szent Fórián tiszteletének emlékei Fejér megyében
Alba Regia 39. (2010) Pusztavámon ugyancsak a település központjában találjuk Szent Flórián erősen pusztuló, felújításra szoruló szobrát. A katolikus templom bejárata előtt áll az ugyancsak az 1880-as években, mészkőből készült Szent Vendel társaságában. Vértesbogláron hasonlóképpen a templom előtti téren látható (itt Nepomuki Szent Jánossal és a község határából később behozott Szent Vendellel együtt) Szent Flórián 1870 körül készült klasszicista szobra, melynek talapzata 1927- ből való. Mindhárom szobrot a közelmúltban restaurálták. Kálozon a templomkertben kapott helyet az Egyházmegyei Múzeumban nyilvántartott, homokkőből készült 18. századi szobortöredék. A leírókarton szerint a torzót Szilárdffy Zoltán gyűjtötte és ő a plébánián helyezte el. A közelmúltban tették a templom elé, megpecsételve ezzel az amúgy is porló, rossz állapotú torzó sorsát. Vértesacsán Szent Flórián homokkőből, a 18. században készült szobra a Fő utcai tűzoltószertár előtt állt. Innen már torzóként, fej nélkül az iskola udvarára került, ahonnan jelenlegi helyére, a katolikus templomba vitték több darabban. Restaurálása még megvalósítható lenne, de anyagiak hiányában erre nincs kilátás. A faluban jelentős létszámú, 20 fős önkéntes tűzoltóság működik, akik a gyerekek tűzvédelmi oktatását is végzik az iskolában. Szent Flórián napján a bicskei tűzoltókkal közös ünnepségen emlékeznek meg védőszentjükről. Lovasberényben a Cziráky-kastély bejáratával szemközt nyüó Kossuth Lajos utca elején található Szent Flórián életnagyságúnál nagyobb, homokkőből készült szobra, amely párkányos, négyszögletű talapzaton áll. A barokk szobor rendkívüli mozgalmasságát elsősorban a zászló gazdag redőzöttsége és Flórián palástjának hullámai adják. A szobrot az 1720-30-as években állították. Az 1796-ból származó canonica visitatióban már említik, s később is, a 19. század során végig olvashatunk róla, mint az uradalom által gondozott, karbantartott emlékről. Keresztjáró napokon körmenettel látogatták meg a hívek a faluban lévő Nepomuki Szent János-, Szent Vendel- és Szent Flórián-szobrot is az 1950-es évekig. Fejér megyében Seregélyes templomának védőszentje Flórián. A főút mentén, kertben szabadon álló provinciális barokk templom 1801 és 1803 között épült gróf Zichy Ferenc költségén. 1803. november 24-én Puretics Ignác székesfehérvári esperes benediktálta a templomot Szent Flórián tiszteletére. A főoltár festménye is Flóriánt ábrázolja, alkotóját nem sikerült kiderítenem. 1871-ben Jhudacsek Károly fehérvári festő restaurálta az addigra repedezett képet, hogy gróf Zichy Lipótné ezüstmenyegzője alkalmából ne éktelenkedjék, de a kép a lakktól olyan penészfoltokat kapott, hogy majdnem teljesen láthataüanná vált. 1876-ban Fetter Ferenc plébános a helybeli jegyző fiának s egy fehérvári adóvégrehajtó segédletével a képet úgy-ahogy rendbe hozta, s keretét bearanyozta. Seregélyesen a templombúcsú alkalmával a prédikációban és hozzá szóló énekkel emlékeznek Szent Flóriánról, a kultusz egyéb kifejeződésére nem találtam adatot. Szent Flóriánt ábrázoló festményekről, templomi szobrokról egyébként számos településen történik említés a canonica visitatiókban a 18—19. században. Például Ercsi Nagyboldogasszony-kegytemplomának 1818 és 1845 között báró Lilienné Szapáry Julianna három szobrot, köztük egy Szent Flóriánt is ajándékozott. Guttamási templomában az orgonakarzaton Szent Flórián-képről történik említés. Perkátán Győry Teréz grófnő templomnak ajándékozott Flórián- és Szent Pelegrinus-szobráról van tudomásunk. A perkátai templom két harangja közül az egyik ugyancsak Szent Flórián tiszteletére készült akárcsak a vértesacsai másfél mázsás kisharang. Mezőfalván az 1938-ban felépült új templomban az egykori barokk templom berendezéséből Szent Vendel- és Szent Flórián-mellékoltárképek találhatók. Szent Flórián tisztelete a vizsgált területen élénk és virágzó volt a 18. század közepétől napjainkig. Népszerűsítésében, kultuszának terjesztésében a német nemzetiségű lakosság szerepe volt meghatározó. Flórián igazi közösségi szent volt, hiszen mindenki egységes, közös imaszándékkal, a tűzvész távoltartása érdekében fordult hozzá. Az 1990-es évektől az aktív kultuszhordozó réteg megváltozott, leszűkült. Mára a segítő, védő, kollektív tisztelettel körülvett szent a tűzoltók és a kéményseprők példaképévé vált. Legendája, élete olyan elévülhetetlen értékeket közvetít, mint a másokon való segítés vagy a bajtársiasság. IRODALOM BARTHA 1992 BÁLINT 1977 ERDŐS 1994 ENTZ-SISA 1998 GENTHON 1951 Bartha Elek: Vallásökológia. Debrecen, 1992. Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium 7-/7. Budapest, 1977. Erdős Ferenc: Isgtimér. In: Fejér Megyei Történeti Évkönyv, 17. Székesfehérvár, 1994. Fejér megye művészeti emlékei. Szerk. Entz Géza Antal, Sisa József. Székesfehérvár, 1998. Genthon István: Magyarorsgág műemlékei. Budapest, 1951. 101
