Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 38. (Székesfehérvár, 2009)
Tanulmányok - Történelem - Helytörténet - Frigyik Katalin: Etyek egykori és jelenleg látható szakrális kisemlékei
Æba Regia 38. (2009) 1820: Út menti heres-^t. Boti tit (10. kép) A Boti úton, Botpuszta irányában, a 4250/2 hrsz. ház melletti üres telken, az út bal oldalán mészkőből készült kő korpuszos kereszt található. Két oldalt kiszélesedő, magas párkánnyal díszített talapzaton áll, melyet a homlokoldalon egykor füzérdísz ékesített, ennek ma már csak helye látható. A füzérdísz fölött és alatt a többszöri festés következtében kibetűzhetetlen felirat (megtisztítás után még olvasható), alul az évszám viszont jól látszik; KR[... ]DEM GEKREUZIGTEN MEI [...] [...] [...] 1820 A keresztet a III. katonai felmérés térképe jelzi, és az 1829. évi canonica visitatio az 1818. évi öt kőkereszttel szemben már hét kőkeresztet említ: „Kőkereszt hét van a plébánia területén [... ] fakereszt egy a temetőben bádog korpusszal, valamennyi megáldott, részint a község, részint egyesek tartják fenn azokat.”61 A 1818-1829 között felállított két kőkereszt egyike ez lehetett. 1825: Kálvária, Kálvária domb (11. kép.) Műemléki törzsszám: 9710 A falu délnyugati részén, az Alcsútdoboz felé vezető és az abból délnyugat felé leágazó út által közrezárt Kálvária dombon látható a három keresztből és 14 stációoszlopból álló klasszicista kálvária. Mészkőből készült a 19. század első felében, Rákos Péter véleménye szerint 1825-ben.62 A kálváriadomb aljáról két durván faragott kövekből rakott L alakú támfal között vezet a feljárat a Golgotához. A dombtetőn négyszögletes lábazatos és párkányfejezetes kőtalapzaton Krisztus a keresztfán és a két lator alakos kőkeresztje áll. Krisztus keresztje alatt tábla az alábbi felirattal: JÉZUS KRISZTUS SZÜLETÉSE KÉTEZREDIK ÉVÉBEN A MILLENIUM JEGYÉBEN FELÚJÍTVA AZ ETYEKIEK ÁHÍTATOSSÁGÁNAK TÁPLÁLÁSÁRA A stációk tölcsérszerűen kiszélesedő alaprajzi elrendezésűek. A domb jobb alsó részéből kiindulva a dombra fölérve szabályosan körbeveszik a Golgota-szoborcsoportot, majd a bal oldalon visszatérnek. Nem párban, hanem egymáshoz képest kissé eltolva követik a domb kiszélesedő formáját. A stációoszlopok hasáb alakúak és háromszög lefedésűek, a feljárati útra merőlegesen helyezkednek el: az első hat stáció a jobb és bal oldalon váltakozó rendben, a VII-XIV. stáció a Golgota körül. A lefedés alatt kissé tagolt párkány, alatta a fülkébe helyezett stációkép. A stáció törzse párkányozott, az alsó rész kiszélesedik. A hátsó oldal nincs megfaragva, az oldalakra csupán a párkányok fordulnak át. A baloldali támfal sarkán és a bejárat melletti részen egy-egy barokk oszlop áll, az utóbbin 1771-es évszám olvasható. A jobb oldali támfal előtt nincsenek oszlopok. A támfalak előtt valaha más szobor is lehetett, de csak Szent Vendel szobra látható a jobb oldalon.63 Az etyekiek még az 1940-es években is végigjárták a keresztutat feketevasámap és nagypénteken, virágvasámap pedig a nagykereszt tövében imádkoztak. A stációkat évenként újrameszelték. E jelentős műemléket 1950-ben brutálisan szétverték. A ledöntött stációkat, a szanaszét heverő kőtöredékeket később benőtték az orgonabokrok A terület 1984-ben műemléki védettséget kapott, de a restaurálásra akkor anyagi okok miatt nem kerülhetett sor,64 s 1993-ra a faragott kövek száma jelentősen lecsökkent. Az etyeki önkormányzat 1999-ben elhatározta a helyreállítást. Műemléki kutatást, restaurátori szakvéleményt65 kért, gyűjtést kezdeményezett, és 2000 februárjában megkezdődött a « KLTHY 1829. 62 ZSOHÁR 1999. 8.; Etyeki Polgár, 1999. 9. Érdekes módon a kálváriát a canonica visitatiók nem említik meg. Elkerített területét a II. katonai felmérés térképe jelzi, és a III. katonai felmérés térképén is megtalálható a Szent Vendel-szobor és a Segítő Szűz Mária-szobor között. 63 Etyeki Polgár, 1999. 8.; FMME 1998. 73.; Műemlékjegyzék. 2008. 42. 64 Etyeki Polgár, 1999. 8. A faragott emlékekről Bérei László művészettörténész, Sütő József kőszobrász-restaurátor, valamint Borza Tibor geológus ín szakvéleményt. Bérei László 1993-ban újabb leírást is készített, melyben megállapította, hogy a kövek száma 1984 óta jelentősen lecsökkent. 65 Uo. A restaurálási munkákról Rákos Péter adott szakvéleményt. 65
