Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 38. (Székesfehérvár, 2009)
Tanulmányok - Történelem - Helytörténet - Mutussné Lendvai Márta: Kiegészítések Berán Lajos szobrászművész életrajzához a Intenisa Múzeum történeti gyűjteményének dokumentumai alapján
Matussné Lendvai Márta: Kiegészítések Berán Lajos szobrászművész életrajzához az Intercisa Múzeum történeti gyűjteményének dokumentumai alapján férje haláláig házastársakként együtt éltek. A lakásba hivatalosan 1943. január 20-án jelentkezett be.46 A Magyar Királyi Központi Illetményhivatal 1943. május 28-án részére havi 171 pengő 50 fillér özvegyi nyugdíjat és 64 pengő 20 fillér lakáspénzt állapított meg.47 Beránné férje halála után főleg Dunapentelén/Sztálinvárosban/Dunaújvárosban élt, feltehetőleg visszavonultan. Az általuk annyira szeretett pentelei házban őrizte féltő gonddal a Berán Lajosról készült írásokat tartalmazó korabeli újságokat,48 személyes irataikat. Ezt a sógornőitől - Berán Irén, Berán Gizella - és Rosier Endrétől49 a címére érkezett levelek50 és a helyben készült orvosi leletei51 bizonyítják. 1944. október 10-én kelt levelében Rosier beszámolt Beránné budapesti lakásának a helyreállítási munkáiról, és azt javasolta, hogy költözzön be a lakásba, nehogy elrekvirálják a menekülteknek.52 A múzeumba került dokumentumok segítségével Berán Lajos életrajzi adatain túl művészi pályaképe is gazdagítható, a források természetéből fakadóan elsősorban történeti vonatkozású kiegészítésekkel. A művész gyakran kapott, hivatalos állami megrendelései53 sorába tartozott az I. világháborúban hősi halált halt postások emlékműve is. Az őt és Reviczky Hugó szobrászművészt a mű elkészítésére felkérő levél54 1926. március 6- án kelt a M.(agyar) Kir.(ályi) Kereskedelemügyi Minisztériumban. Részlet az indoklásból: Berán Lajos „... kiforrott művészete, a hasonló thémájú műemlékek iránti művészi inspirátiója garantia arra, hogy ez az emlékmű méltó lesz a világháborúban hősi halált halt 535 magyar postás dicső és szent emlékéhez.”55 A kivitelezés összköltségét legfeljebb 150 millió koronában határozták meg. Közölték továbbá, hogy az avatást folyó év november 2-án, halottak napján kívánják megtartani. A főposta épületének Párizsi utcai falában elhelyezett emléktábla leleplezéséről megjelent újságcikk56 szerint az ünnepségen a kormányzót Herrmann Miksa kereskedelemügyi miniszter képviselte, s avatta fel az emlékművet. Jelen volt József Ferenc királyi herceg, képviseltette magát a honvédség főparancsnoka és a honvédelmi miniszter. A posta részéről Demény Károly államtitkár vezérigazgató és két helyettes államtitkár mellett a vezérkar majdnem teljes létszámban megjelent. Az eseményen részt vettek a vidéki postaigazgatóságok, a kerületi műszaki felügyelőségek és a főváros társadalmi egyesületeinek küldöttei valamint a posta vitézei. Berán 1927-ben a berlini Collegium Hungaricum belső díszítését végző bizottság javaslatára kapott állami megrendelést. A M Kir. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium őt bízta meg 1400 pengő tiszteletdíj fejében Horthy Miklós kormányzó színezett, viaszdombormű, fél életnagyságú arcképének elkészítésével.57 Egy 1929. július 22-én kelt levélben a szegedi Templom tér árkádjai alá tervezett szobrászati panteon kapcsán Berán Lajos megbízást kapott Mikes Kelemen keretes bronz domborművének 1.20x1.50 méteres méretben való elkészítésére. A művészi munka, kivitelezés és helyszínre szállítás együttes költségét 2000 pengőben határozták meg. A mű tervét a minisztérium művészeti ügyosztályának előzetesen be kellett mutatnia.58 Az ügy sürgősségére való tekintettel Beránt szeptember 24-én felszólították, hogy ennek legkésőbb október 20-ig tegyen eleget illetve nyilatkozzon a mű elkészültének várható dátumáról.59 A minisztérium a főváros és az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat egyetértésével 1935-ben március 17. és április 22. között kívánta megrendezni a Műcsarnokban a Nemzeti Képzőművészeti Kiállítást. A tárlat létrehozását végző bizottság elnöke Hóman Bálint miniszter volt, aki a műtárgyak bírálatára Ugrón Gábor elnök és Balló Ede helyettes elnök vezetésével zsűrit hozott létre, melybe tagként Berán Lajost is felkérte.60 Az 1935. január 17-én kelt, Dr. Kenyeres Balázsnak, a Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem rektorának címzett levelében Berán, hivatkozva a Dr. Martin Aurél tanácsjegyzővel folytatott szóbeli megállapodására, elvállalta a Pázmány-plakett elkészítését. Tiszteletdíjként 1000 pengőt szabott meg. Egyúttal tudomásul vette, hogy a plakett kivitelezését Ludvig József éremverő cége fogja végezni illetve, hogy az emlékérem 46 gyűjt, ltsz.: 2009.22.1. 47 gyűjt, ltsz.: 2009.23.2. Nyugdíjából a következő összegek kerültek levonásra: alkalmazottak ker.(?) adója: 1 pengő 20 fillér, különadó: 1 pengő 20 fillér, rokkantellátási adó: 20 fillér, O.T.B.A járulék: 2 pengő 60 fillér, hadfelszerelési adó: 26 fillér. A lakáspénzből ugyanezeken a jogcímeken 1 pengő 24 fillért vontak le. 48 gyűjt, ltsz.: 2009.30.1-13. 49 Rosier Endre operaénekes, aki Berán Lajos unokaöccse volt. 50 gyűjt, ltsz.: 2009.17.2. és 2009.19.1-3. 51 gyűjt, ltsz.: 2009.29.2-3. 52 gyújt, ltsz.: 2009.17.1. 53 BERTÓK 2008, 6. 54 gyűjt, ltsz.: 2008.38.1. 55 uo. 56 gyűjt, ltsz.: 2008.38.2. Az újságcikk olyan formában történt kivágásra, hogy megjelenési helye azonosíthatatlan. 57 gyűjt, ltsz.: 2008.28.1. 58 gyűjt, ltsz.: 2008.35.1. 59 gyújt, ltsz.: 2008.35.2. 60 gyújt- ltsz.: 2008.36.1. 50
