Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 38. (Székesfehérvár, 2009)
Tanulmányok - Történelem - Helytörténet - Mutussné Lendvai Márta: Kiegészítések Berán Lajos szobrászművész életrajzához a Intenisa Múzeum történeti gyűjteményének dokumentumai alapján
Matussné bendvai Márta: Kiegészítések Berán bajos szobrászművész életrajzához az Intercisa Múzeum történeti gyűjteményének dokumentumai alapján A múzeum gyűjteményében lévő következő iskolai bizonyítványa 1893. június 29-én kelt a budapesti V. kerületi állami főreáliskolában.10 11 Berán Lajos az 1892/93. tanévben az intézmény I.f osztályának tandíjat fizető növendéke volt. Vallástanból, földrajzból, rajzoló és ábrázoló geometriából, szépírásból és tomázásból elégséges (hármas), magyar nyelv és irodalomból, német nyelv és irodalomból, mennyiségtanból valamint természetrajzból elégtelen (négyes) osztályzatot kapott. írásbeli dolgozatainak külalakját rendesnek, magaviseletét jónak minősítették. A tanévben 226 órát mulasztott igazoltan. Fentiek alapján a tantestület határozata „osztályismétlésre utasíttatik”11 volt. Bizonyítványai dátumainak összevetése alapján megállítható, hogy az osztályismétlés megtörtént, de - úgy tűnik - egy másik intézményben. Ugyanis a magyar királyi fővésnöki beosztásával kapcsolatos, dátum nélküli szolgálati és minősítési táblázata12 szerint öt osztályt végzett a Budapest, IV. kerületi (belvárosi) községi főreáliskolában. Az erről szóló, 876. sorszámú bizonyítványa 1899. június 29-én kelt. Szobrászati tanulmányait Teles Ede műtermében kezdte. 1899-ben, mestere ajánlásával, a bécsi Képzőművészeti Csász.(ári) Kir.(ályi) Akadémia növendékeként Edmund Helmer szobrász tanítványa lett.13 Az intézmény 1902. július 10-én, a Katonai Előírások 64. §. I. részének értelmében igazolta, hogy Bénán az Akadémiát az 1899/1900-1901/1902. tanévekben, tehát hat szemeszteren keresztül látogatta/látogatja, ezáltal ugyanott egy trienniumot (háromévi időszakot) abszolvált megfelelő eredménnyel. Erkölcsi magaviseleté mindenkor tökéletesen megfelelt az akadémiai törvényeknek.14 A már idézett szolgálati és minősítési okirata alapján15 érem- és szobrászművészként 1903-tól működött önállóan. Három évet10 16 töltött külföldön állami ösztöndíjasként, többek között járt Bécsben, Münchenben, Párizsban, Rómában. Tökéletesítette német nyelvtudását, beszéd szintjén kissé elsajátította az olasz nyelvet. 1906-1907-ben17 eleget tett az egyéves önkéntes katonai szolgálatnak, amely időszak alatt baleset miatt két hónapot betegállományban töltött, s ahonnan „egyévi önkéntes c. őrvezető” rendfokozattal szerelt le.18 Az első világháború alatt az I. honvéd gyalogezred kötelékébe tartozott. 1914. október 14 - 1916. október 10. között sérülése miatt az I. sz. Klinikán feküdt, majd a háború végéig hadiművészként szabadságon volt.19 A fennmaradt dokumentumok e tekintetben a dátumokat illetően ellentmondásosak, mert az 1920. május 8-án kiállított „igazolványi lap”-ja szerint 1918. május 24-től szabadságolták egy évre a tényleges katonai szolgálatból.20 Berán Lajos 1907. december 7-én vette nőül a dunapentelei lakóhelyű Dékány Mária Ilonát.21 A menyasszony 1885. január 19-én22 jött a világra Budapesten23 a szalkszentmártoni születésű Dékány Károly, ágostai evangélikus vallású molnár és a római katolikus Brunzula Mária törvényes leánygyermekeként. Budapest-Kőbányán keresztelték meg édesanyja vallása szerint 1885. január 21-én.24 A polgári házasság az ara lakóhelyén köttetett, az ezt igazoló „tanúsítványon” (ma házassági anyakönyvi kivonat) a „polgári tisztviselő” (ma anyakönyvvezető) olvashatatlan aláírása mellett a Dunapentelei Anyakönyvi Kerület pecsétje látható.25 Dunapenteléhez (a mai Dunaújvároshoz) tehát felesége révén kapcsolódott a művész. A Rácdombon álló, Mohácsi út 702. szám alatti, háromszobás házukban26 - a homlokzatát díszítő dombormű Madonnáját a feleségéről mintázta Berán - főleg nyaranta tartózkodtak Feleségével boldog házasságban élt, amelyből sajnos nem született gyermek „... figyelmes, gondos, gyöngéd és hűséges férje volt annak az asszonynak akinek szívébe zárt arcát újra meg újra életre hívta és akinek igazán ő volt mindene. Ideális házaséletüknek egyetlen hiánya volt az üres gyerekszoba... Három és fél évtizeden át járták együtt, egymás kezét fogva, mindig a másik gondolatát lesve, a másiknak szerzett öröm édes boldogságában az élet olykor nehéz, fárasztó, göröngyös, de nem ritkán napsütötte, virágos, végül is diadalmas és dicsőséges útját.”27 E szép kapcsolat bizonyítékai Berán Lajosnak a múzeum gyűjteményében található, feleségéhez írt gyengéd hangú levelei. Ezek közül az 1938. augusztus 24-én keltezett színes ceruzarajzzal kezdődik 10 gyűjt, ltsz.: 2008.49.1. 11 uo. 12 gyújt, ltsz.: 2008.41.1. Az adatlapot Berán Lajos egyes szám első személyben fogalmazva saját kezűleg töltötte ki. 11 BERTÓK 2008,3. 14 gyűjt, ltsz.: 2008.50.1. 15 gyűjt, ltsz.: 2008.41.1. 16 BERTÓK 2008,3. szerint 1904 és 1907 között. 17 gyűjt, ltsz.: 2008.41.1. Az évszámok itt ellentmondásosak a Bertók által említettekkel. 18 uo. 19 uo. 20 gyűjt, ltsz.: 2008.46.1. A dokumentum tartalmazza Berán Lajos személyleírását, mely szerint a haja szőke, szeme kék, szemöldöke szőke, az orra, szája, álla rendes, testmagassága 181 cm, különleges ismertetőjegye vagy fogyatékossága nincsen. 21 gyűjt, ltsz.: 2009.8.1. 22 gyűjt- ltsz.: 2009.20.1. 23 gyűjt, ltsz.: 2009.22.1. 24 gyűjt, ltsz.: 2009.20.1. 25 gyűjt, ltsz.: 2009.8.1. 26 gyűjt, ltsz.: 2009.28.5. 27 SOLTÉSZ 1944,15-16.; gyűjt, ltsz.: 2008.25.1. 48
