Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 38. (Székesfehérvár, 2009)
Tanulmányok - Régészet - K. Palágyi Sylvia: A grosiumi Villa Amasia, azaz késő császárkori palota és a balácai villagazdaság főépületének összevetése
Alba Regia 38. (2009) terrazzopadlójának minőségét. Voltak vakolt falak is52, és a porticusban vörös, bár gyenge minőségű falfestmény is.53 Hogy a XXV. épületnél talált falfestmények54 (egésze vagy egy része) pontosan hova is tartozhatott, nehéz állást foglalni. Baláca tükrében az I. épületben talált tárgyegyüttesek alapján feltételezett ú.n. gazdasági funkciót, lakóépület esetén is, megengedhetőnek tartjuk, különösen akkor, ha azokat periódusokhoz lehet kötni. Balácán az első ásató, Rhé Gyula az egyik mozaikpadló alatt futó fűtőcsatomában elrejtett, vegyes összetételű vaseszköz leletre akadt.55 A balácai főépület D-i traktusának K-i vége felé eső 6. helyiségében II. századi pince maradványait tártuk fel.56 A XXV. épület terrazzopadlójába mélyített cölöpszerkezetú házak, gödrök57 - minden valószínűség szerint - a gorsiumi peristyliumos épület területén létesített későbbi objektumhoz/objektumokhoz tartoztak. A téglával bélelt kádak telepítésének megítéléséhez viszont nagyon jó lenne, ha egy ill. néhány, a kádat is keresztülszelő metszet állna rendelkezésünkre. Fitz Jenő ezeket a kádakat a villaépület legkésőbbi, még római kori periódusára keltezte,58 s valószínűleg gaza van ebben. Ezek a kádak a belső udvarban és az azt körülvevő folyosókon ill. a K-i folyosóhoz közeli helyiségekben kerültek elő. Telepítésükre akkor kerülhetett sor, amikor már a peristyliumot nem használták többé eredeti funkciójának megfelelően. A gödrök, fabélésű kutak viszont több periódushoz is tartozhattak Kád került elő egyébként az ugod-dióspusztai ókeresztény bazilikának tartott római kori villa épületében a Veszprém megyei topográfiai kutatások szondázó feltárása nyomán.59 Balácán az I. épület kutatása során (a XX. század 1. felében és 1976-tól kezdődően) összesen két meszes kád azonosítására került sor.60 Mindkettő egy-egy mozaikos helyiség mellett feküdt, deszkákkal volt kibélelve. Eredeti szerepe szerint a mozaikok készítéséhez szükséges mész tárolására szolgált. A mozaik elkészülte után a kádakat visszatöltötték, ill. a nagy mozaik melletti helyiségben ekkor kerülhetett sor a kád beszűkítésére. Valószínűleg ezt a kisebb kádat találta meg Rhé Gyula, aki így írt erről: „Érdekes a keleti sarokba helyezett alkotmány, amely tiszta mészből vakolt medence volt. A mészben deszkák lenyomata maradt meg annak jeléül, hogy egykor deszkával volt kibélelve. A padlódeszkának ily módon való mészalapba történő illesztését már a pogánytelki telepen is láttuk. A mélyedés elszenesedett búzával és kölessel volt tele. Hogy eredetileg is magtartó volt-e, vagy a népvándorlás idején idehúzódott barbárok használták-e annak, nehéz lenne eldönteni.”61 A gabonamagvakra ill. a helyiség, valószínűleg deszkapadlózatát tartó, csekély magasságú falaira tekintettel a nagy mozaik melletti helyiségben konyhát (?), ill. az épülethez tartozó, a mozaik elkészülte után berendezett élelmiszerraktárt kell látnunk. A fentiek - e szerint - egyáltalában nem mondanak ellent a peristyliumos épület lakás céljaira való építésének és használatának.62 Tóth Endre már az 1980-as évek végén úgy gondolta, hogy a gorsiumi I. épület nem lehetett palatium, hanem inkább egy belső pannoniai erőd gazdasági főépülete, hasonlóan a sárvárihoz és a fenékpusztaihoz.63 Az épület legszorosabb analógiáit ugyancsak a belső erődök ú.n. villatípusú gazdasági épületeiben látta és párhuzamba állította az alsóhetényi és a sárvári belső udvaros épületekkel.64 A fő lakóépületeknek, ill. a villa típusú gazdasági épületeknek, akár peristyliumos, akár rizalitos elrendezésűek, a villákon belül ill. a belső erődökben nincs kötött helye. ABC sorrendben néhány példa, amelyeknél a körítőfalat is ismerjük: a./ villáknál: Balácán kb. középtájon, Bruckneudorfban az ÉK-i negyedben, Donnerskirchenben az É-i sarokban, b./ belső erődökben: Alsóhetényben a DK-i negyedben, Fenékpusztán a DK-i negyedben, Ságváron az ÉK- i negyedben. Gorsiumban az I. épület az ÉNy-i sarokban kapott helyett.65 A ságvári apszisos épület valóban hasonlítható a gorsiumi apszisokkal lezárt I. épülethez, míg az alsóhetényi VIII. épület a balácai I. épület helyett, egészében vagy részleteiben, inkább az eisenstadti, a gyulafirátóti, a fenékpusztai legnagyobb épülethez.66 Több-kevesebb hasonlóság azonban mindegyiknél felfedezhető. Tóth Endre a villatelepülések típusa és a belső erődök szerkezete közötti hasonlóságban elsősorban funkcionális hasonlóságot lát. Az egyezéseket a következőképpen fogalmazza meg: mindkét esetben utca nélküli településekről van szó, területüket szórtan, lazán, egymáshoz alig tájolt épületek töltik be. Van bennük lakóház, műhely, istálló, horreum, 52 Thomas 1955. T. XXIV. 2. 53 Fiz 1976.22. 5< Fitz 1976.26. 55 Rhé 1912,76-77. 56 Palágyi et al. 1992,7-217 57 Fitz 1961-1962, 142. 1. ábra 58 Fitz 2003. 33. 59 Palágyi S. ásatása, egyelőre publikálatlan. 60 Palágyi 2004. 181. 61 Rhé 1912. 45. 62 Tóth 1987-1988. 32.25.j-vel szemben 63 Tóth 1987-1988.32. 25. J„ 6^ Tóth 1991.101. 65 Lányi Vera és Mócsy András in PRK 224., 226., 227., 235.; Tóth 1987-1988. 24. 3. kép; Fitz 2003. térképmelléklet 66 Lányi Vera és Mócsy András in PRK 225., 227., 228., 235. 43
