Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 38. (Székesfehérvár, 2009)
Tanulmányok - Néprajz - Nagy Veronika: A mohai tikverőzés fennmaradásának körülményei
Alba Regia 38. (2009) NAGY VERONIKA A MOHAI TIKVERŐZÉS FENNMARADÁSÁNAK KÖRÜLMÉNYEI A Fejér megyei Mohán a mai napig megrendezésre kerül a tikverőzésnek nevezett farsangvégi, adománygyűjtő népszokás. Ma már több száz látogató kíséri figyelemmel, hogyan járják végig a maskarába öltözött fiatalok a falu házait, miközben a tyúkokat megzavarják, a háziaktól pedig tojást gyűjtenek, és kivétel nélkül mindenkit bekormoznak Hagyományosan a szokás minden cselekvése és megnyilvánulása a következő év bőségét, az emberek és állatok termékenységét, egészségét próbálja előidézni. Az alakoskodók között két lánynak öltözött fiút, egy szalmatörököt, egy kéményseprőt, és egy tucat szalagokkal teleaggatott, rongyos ruhás ún. bohóc alakoskodót találunk A mohai tikverőzéshez hasonló farsangvégi alakoskodó népszokások a XX. század első felében még a Kárpátmedence számos területén általánosak voltak A paraszti kultúra felbomlásával ezek nagyrészt megszűntek s csak az írott források a néprajzkutatók leírásai, vagy az emlékezet segítségével rekonstruálhatók Más részük a folklorizmus jelenségeként felújított, újratanult színjátékként él, előadóik elsősorban gyerekek céljuk pedig a közösség egykori hagyományának őrzése, reprezentálása a lakosok illetve a kívülállók számára. Lényegében ezeket a szokásokat is megszűntnek tekinthetjük hiszen eltűntek már, a paraszti kultúra felbomlásának folyamatában ugyanaz a szerep jutott nekik mint a már említett, feledésbe merült szokásoknak Létjogosultságuk a történelmi-társadalmi körülmények hatására megszűnt, s ezzel életük lezárult. Felújított változatuk más körülmények között, más szükségletek kielégítésére, más tartalommal és funkcióval működik A mohai tikverőzés napjainkra ugyancsak átalakult, de az országban talán egyedülálló módon maradt fenn abban az értelemben, hogy élete a történelmi, politikai, társadalmi körülmények hatására nem zárult le, s napjainkig tartó létezése nem újrakezdésnek újratanulásnak köszönhető. Fennmaradásában számos tényező szerepet játszott, melyek együttes hatása eredményezte a kontinuitást. Elképzelések a spokás eredetéről A mohai tikverőzés eredetéről keveset tudunk Kezdetét nem tudjuk meghatározott időponthoz kötni, erre sem írásos dokumentumok sem szóbeli visszaemlékezések nem állnak a rendelkezésünkre. A szokás első írásos említésének Bartha Tibor, Pesovár Ferenc néprajzi gyűjtőmunkájáról írt újságcikke tekinthető, 1961-ből.1 A korábbi időszakokból a község hivatalos iratai között egyáltalán nem található a szokásra utaló adat.* 2 Tekintettel arra, hogy Moha soha nem volt önálló egyházközség, egyházi feljegyzések Fíistoria Domus nem áll rendelkezésre. 1992-ig a falu katolikus lakossága az iszkaszentgyörgyi plébániához tartozott, majd Magyaralmás fíliája lett.3 A református lakosság a sárkeresztesi Református Egyházközséghez tartozik az egyházközség régi feljegyzései, iratai azonban a II. világháború alatt megsemmisültek4 A szokás eredetével kapcsolatban csupán annyit állapíthatunk meg, hogy több mint száz éves múltra tekint vissza, hiszen a legidősebb lakosok már Pesovár Ferenc munkássága idején (az 1960-as évektől 1983-ig) is régi szokásként tartották számon.5 Pesovár Ferenc az 1960-as évek elejétől kezdte megfigyelni és publikálni a mohai tikverőzést, ami azt jelenti, hogy a néprajztudomány számára a szokás ekkortól vált közvetlen módon megfrgyelhető népszokássá. Az ezt megelőző időszakok tikverőzése a kutatás számára kizárólag szövegként létezik Gak annyit ismerhetünk meg belőle, amennyit a benne valamilyen módon résztvevő individuumok számunkra megfogalmaznak nyelvi formába öntenek A szokásesemények nagy része verbalizált formában, szokásszövegként értelmezhető.6 Természetesen a tikverőzés * A Bolyai János Kutatási ösztöndíj támogatásával készült. ! Bartha Tibor, 1961. 4. 2 A Fejér Megyei Levéltárban Moha község közigazgatási iratai, hivatalvizsgálati jegyzőkönyvei, egyesületeinek szabályzatai és a Bajzáth család levelezési anyaga került áttekintésre. Dr. Milcsinszky Alajos iszkaszentgyörgyi plébános szóbeli közlése. 4 Göncző Sándor sárkeresztesi lelkész szóbeli közlése. 5 Pesovár Ferenc 1983. 29. 6 Niedermüller Péter 1981. 177-178. 191
