Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 38. (Székesfehérvár, 2009)
Tanulmányok - Történelem - Helytörténet - Berta Annamária: A Kőrössy Flóra-hagyaték
Berta Annamária: A Kőrössy Flóra-bagyaték. Több forrás is azt tanúsítja, hogy azért nem ment férjhez, mert szülei nem adták hozzá ahhoz, akit szeretett.88 A visszaemlékezések megegyeznek abban, hogy kérője a szomszédos Lepsényhez tartozó Kőkút-puszta birtokosbérlőjének Purgly Sándornak a fia volt. Kőrössy Flóra apja azonban vagy nem tartotta elég gazdagnak, vagy elég előkelőnek, ezért kikosarazta a kérőt. Több szóbeli forrás utal arra, hogy Purgly László emiatt öngyilkos lett, és ez okozta Kőrössy Flórának azt a traumát, ami későbbi életére döntő befolyással lehetett. Hiába volt állítólag több kérője is, elutasította őket.89 A Purgly-családról, amit lehetett, összegyűjtöttem, de az öngyilkosságnak nem találtam nyomát, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem történt meg. Az evangélikus vallású jószási Purgly család címeres levelét csak 1820-ban kapta.90 Egyik ága a Győr melletti Sövényházán, a másik Arad megyében, Battonyán telepedett le. A sövényházi ágból származik Purgly Sándor, a lepsényi református templom melletti kúria névadó birtokosa. A házat a hozzá tartozó 4 hold fundussal a református egyház 1855-ben vásárolta meg iskolának. A szerződés úgy szólt, hogy a 3100 ezüstforint vételár mellett 90 ezer darab téglát is ad az egyház, amelyet az egyháztagok lehordanak Kőkútra.91 Ez lett gazdálkodásuk központja és csak később került át a súlypont Papkeszire, majd Nagyesztergárra. 1893-ban már majdnem 850 holdjuk van Lepsényben, míg Kőrössy Lajos és Fodor Ilka együttesen is csak 230 holddal rendelkeznek Mezőszentgyörgyön.92 A Purgly-család tagjai az evangélikus egyházmegyében magas világi tisztségeket töltöttek be, de legtöbbjüket Lepsényben a református temetőben, a családi sírkertben helyezték örök nyugalomra. A legidősebb fiú, Sándor jogi doktorátust szerzett, majd a megyei közigazgatásban futott be karriert. Már fiatalon a megye aljegyzője, majd főjegyzője. 1897-ben az enyingi választókerület képviselőjévé választják a szabadelvű párt színeiben.93 Bács-Bodrog megye főispánjaként vonul majd nyugalomba. Purgly Pál Bécsben végezte a felső kereskedelmi akadémiát és ő folytatta a gazdálkodást apjuk halála (1893) után. Az 1900-as években válnak meg a kőkúti birtoktól. Találtam egy Purgly Lászlót is, aki a lepsényi síremlék tanúsága szerint 1858 és 1946 között élt. A XX. század elején az egyházmegye egyik világi tisztviselője, és papkeszi birtokosként tagja a megye több bizottságának. Ebből az következik, hogy vagy nem ő volt Kőrössy Flóra tragikus sorsú kérője, vagy túlélte a dolgot. Mindenesetre 1897-ben a Veszprém vármegyei Törvényhatósági Bizottságnak egyszerre volt tagja Mezőszentgyörgyről Kőrössy Lajos, és sógora Fodor Kálmán, valamint a három Purgly-fiú: Purgly László Kőkútról, Purgly Pál Papkesziről, Purgly Sándor pedig Veszpémből.94 Kőrössy Flórának és családjának látnia kellett a Purglyak felemelkedését. A szülők már nem érték meg (édesapja 1908-ban, édesanyja 1911-ben hunyt el), hogy a Purgly család battonyai ágából származó Magdolna, Horthy Miklós felesége, kormányzóné, az ország első asszonya lett. Szülei halála után Kőrössy Flóra viszont teljesen egyedül maradt és egyre inkább embergyűlölővé vált. A falusi népességgel nem érintkezett, a közelben lakó középosztálybeliekkel is ritkán. Istentiszteletre sem járt, de a fontiekből is kiderült, hogy a helybéli református lelkésszel elfogadható kapcsolatban állt, két lányának is keresztszülője lett. A világ dolgairól azonban tájékozott lehetett, mert lapokat járatott.95 Fokozatos magába fordulása, az emberek iránt esetenként megnyilvánuló gyűlölete néha megdöbbenést keltett. Állítólag bérlőivel is kegyetlenül bánt, így azok gyakran cserélődtek. Mindaz az együttérzést, gondoskodást, szeretetet, amely másoknál családjuk, emberbarátaik irányában nyilvánul meg, ő az állatok irányában gyakorolta. Kedves háziállataival: kutyáival, macskáival, tyúkjaival együtt lakott,96 elhalmozta őket mindennel, sőt ha elpusztultak, külön erre a célra kialakított sírboltban, koporsóban kellett eltemetni őket. (Ezért a kertben több évtized múlva is jöttek elő téglák akár 40-60 cm mélységből is). Az állatokat az ember fölé helyezte, ezért a házban állatot nem volt szabad elpusztítani. Az állatokkal való együttlakás és a saját maga, ill. lakókörnyezete iránti igénytelenség borzasztó állapotokat eredményezett. A 20-as évek végén, amikor elkezdett betegeskedni, két rokona (akiket magához engedett) Fodor Béláné és Szalay Károlyné testi tisztaságát valamelyest helyreállították és a lakószobát is rendbe tették, de az öt lezárt szobától és az abban talált leírhatatlan állapotoktól nemcsak a Kőrössy Flóra halála után odaérkező „nagyasszonyok”: Brandt Sándomé, Kovács Lászlóné és a többiek, 88 Dr. Kiss Gábomé, Eötvös Ella (Budapest, Rákóczi út 8sz.) és dr. Lőrincz Sándomé, Fodor Lívia (Budapest, Margit körút 58.) tudtak felvilágosítást adni a kérdésben. Fodor Lívia szerint Purgly László gazdatiszt volt, és azzal utasította el Kőrössy Flóra apja, hogy „gazdatisztet én is tarthatok.”. Ugyanezt támasztja alá az oldalági örökösöknek az Akadémiához intézett beadványa is. MTA Kézirattár. RAL 140/1935. 89 Fodor Lívia szerint egyikből később református püspök lett. 90 Kempelen: Magyar nemesi családok. VIII. 448. p. 91 Vargha Kálmán: Mozaikok Lepsény történetéből. Kézirat. 92 bellusi Baross Károly: Magyarország földbirtokosai. Bp. 1893. 818. p. 93 Magyar országgyűlési almanach. 94 Veszprém megyei naptár. 1896. 71. p. 95 Dr. Lőrincz Sándomé Fodor Lívia visszaemlékezése. 96 Fodor Lívia az öt kutyának és a két nagytestű macskának a nevére is emlékezett, de tyúkokról nem tudott. 142
