Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 38. (Székesfehérvár, 2009)
Tanulmányok - Történelem - Helytörténet - Berta Annamária: A Kőrössy Flóra-hagyaték
Berta Annamária: A Kőrössy Flóra-badaték jutalmak, alapítványok mind az alapítványt tevő, mind a jutalmazott nevével minden évben részletes leírást kaptak. A segélyt elnyert tanulókról és a kifizetések összegéről a kifizetési bizonylatokból (1941-ig), az alapítványi támogatások nagyságrendjéről a kollégium évkönyvéből tájékozódhatunk. Ezen utóbbiakban azonban csak a kiutalt segélyek összegét és a segélyek célját tüntették fel (köztartási segély, tandíjmentesség, egyéb segélyek). Az 1939-40-es tanévben pl. a gimnázium tanulói tandíjmentesség címén 10800 P., köztartási segély címen 10200 P segélyben részesültek.42 A tandíjsegély közel egyharmadát ebben az esetben a Kőrösy Flóra-alapítvány adta. Az alapítvány teljesen változó mértékben és arányban járult hozzá a négy intézmény különféle címen kiutalt segélyeihez. Az alapítólevél szerint a segélyt a főiskola fizeti ki a segélyezetteknek és utána a készpénzek ellenértékét térítette meg az alapítvány a főiskola pénztárának.43 Miután tételes elszámolás hiányában a bérletből befolyt jövedelem pontos értékét sem ismerjük, a bérleti szerződés alapján próbáltam egy hozzávetőleges összeget kiszámolni. A Dunántúli Református Egyházkerület számára a bérletbe adott 212 holdból (a bérleti szerződés szerint holdanként 1,6 q búza aktuális tőzsdei árfolyama alapján) 1939-ig átlagban 6 800 P, utána pedig (a háborús konjunktúra miatt megnőtt gabona-ár következtében) 10 000 P-nél is több jövedelme lehetett évente az alapítványnak.44 (Az persze nem biztos, hogy ekkora összeg be is érkezett.45) A hozzávetőleges számítás szerint 1937-40 közötti négy évben a bérletből kb. 30 400 P folyhatott be az alapítvány számlájára. Ebből levonva a 10% épület-fenntartási tartalékot, marad bő 27 000 P. Ebből a ránk maradt kimutatások alapján 24 038 P-t biztosan a tanulók segélyezésére fordítottak. A „laza bizonylati fegyelem” ellenére nincs okunk kételkedni abban, hogy a következő évek bevételeit is teljes egészében segélyezésre fordították. Az alapítványi jövedelem azon részéről, amelyet nem osztottak ki, kevés az információnk. Azt a jövedelmet ugyanis, amely a tulajdonjog megszerzése és az alapítvány létrehozása között keletkezett, nem segélyezésre fordították. Tudjuk, hogy a László pusztai birtok interkaláris (időközi, azaz az öröklés és az alapítvány tényleges létrejötte közötti időszak) jövedelmére az Egyházkerületnek nagy szüksége volt.46 A hagyatéki eljárásnak az egyházkerületre eső költségeit (5 250 P) valamint az ügyvédi költségeket is valószínűleg ebből tudták fedezni.47 Pontos adataink vannak azonban a mezőszentgyörgyi ház és a sírkert építési-állagmegóvási munkálatairól. (A Kőrössy-sírkert körülkerítését és Kőrössy Flóra házának karbantartását a végrendelet tette az alapítvány kötelességévé.) Az egyházkerület Eötvös Sándor lelkészt bízta meg a munka irányításával és felügyeletével, ő pedig részletes elszámolást készített a felhasznált anyagokról és az egyéb építési költségekről.48 A ház alapos felújításra szorult. Csak verőnádból kellett 180 kéve, szegőnádból 100 kéve, cementből pedig 37q. A legnagyobb tétel azonban a sírkert kerítése és vaskapuja volt, majdnem 1 200 P. Az 1940 végére befejeződő munkálatok 2 345,53 P-vel terhelték meg az alapítvány költségvetését. 1942. október 1-jén lejárt a korábbi bérlővel kötött szerződés. A Dunántúli Református Egyházkerület új bérlőkkel kötött szerződést: Keresztes János és Kalló János mezőszentgyörgyi birtokosokkal. A bérleti szerződés nem maradt ránk, de található egy leltár a Dunántúli Református Egyházkerület Levéltárában, amelyet Eötvös Sándor egyházkerületi számvevő, valamint Kuli Lajos, a régi bérlő, és a fent nevezett új bérlők vettek fel az átadott László pusztai épületekről, készletekről és fákról.49 Keresztes János 1924-től a Mezőföldi Egyházmegye világi tanácsbírája volt, aki Eötvös Sándorral 24 kát. hold földdel létrehozta a helyi egyházközség támogatására az ún. Keresztes-Eötvös-alapítványt. Az új bérlők személye is hozzájárulhatott az alapítvány számára kedvezőbb bérleti díjhoz: a korábbi 339,2 q búza ára helyett 466 q ára lett a bérleti díj.5C Ez 30 P/q-val számolva közel 14 000 P évente! Ebből azonban majd csak a következő évben oszthattak segélyeket. Összességében elmondhatjuk tehát, hogy annak ellenére, hogy az Egyházkerület részletes éves elszámolásokat nem készített és az alapítvány működése alatt nem teljesen az örökhagyó akarata szerint működött, ti. nem négy teológus hallgatónak nyújtott teljes körű ellátást, hanem megosztva a főiskola egyes intézményei között, különböző címeken járult hozzá több meat pápai diák költségeihez és könnyítette meg, tette lehetővé tanulmányaik folytatását, így 42 43 * * * * 48 49 42 Értesítő 1939-40. 75. p. 4? DRELI. 5. a A gazdasági tanács iratai. Az alapítványok iratai, a Kőrössy Flóra alapítvány alapítólevele. 44 Mivel a banki, ill. az egyházkerületi bizonylatok nem álltak rendelkezésemre, számításaimat az Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja alapján végeztem. Eszerint 1939-ben a búza ára 19,50-21,25 P/q; 1940-ben 20,05-23,7 P/q; 1941 októberétől 30 P/q. Ezt szoroztam föl a 212 hold után járó 339, 2 q-val. A jövedelem 1942 októberétől még magasabb lehetett, mert az új bérlő már 466 q búza árát fizette. Ez 30 P/q-val számolva már közel 14 000 P! Azt viszont nem tudjuk, hogy ebből jöttek-e le adók, illetékek, stb. 43 A bérlő többször is panaszkodik és kifogásai vannak a fizetést illetően. 46DREL I. 5. a A gazdasági tanács iratai. Az alapítványok iratai. Medgyaszay püspök levele az egyházkerület ügyészéhez, valamint Értesítő 1937. 52- P-47A Relormátus Egyházkerületet képviselő ügyvéd (dr. Molnár Imre), aki az egyházkerület ügyésze is volt, a hivatalos összegnek csak a felét számította föl és megtette azokat a lépéseket, hogy az alperesek a részére járó költséget az örökségükre ráterheljék, így az egyházkerületet ne érje anyagi veszteség. DREL I. 5. a A gazdasági tanács iratai. Az alapítványok iratai. 48 DREL I. 1. r. Alapítványokiratai. 49 Uo. » Uo. 136
