Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. A Szent István Király Múzeum évkönyve - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 37. (Székesfehérvár, 2008)
Tanulmányok, közlemények - Néprajz - Csőregh Éva: Takácsmesterség Pázmándon
Alba Regia 37 (2008) A nyüstbe fűzött fonal mértékegységei: Ágica = 24 szál, azaz fölvetéses egy forduló, és a kötet — 5 gica. Ezeket külön sodrással határolják el egymástól a könnyebb számítás érdekében. Erre azért is kell mindig nagyon vigyázni, mert a hosszadalmas nyüstbefűzés és bordabehúzás munkáját nem ismétlik meg minden alkalommal, hanem a kész vászonról levágva elteszik, s következőleg hozzásodrással és kötözéssel takarítják meg a fáradságos műveletet. A nyüstbe fűzött szálak esetenkénti kiszámítása olyan bonyolult matematika, hogy - bár pontosan feljegyeztem, felfogni nem tudom — meg sem kísérlem itt levezetni. A szövés szerszáma a szövőszék. Két működő és három részeire szedett szövőszéket — mind apai örökség és 80-100 évesnek mondják — tanulmányozhattam Pázmándon. Mindet külön mesterrel csináltatták, a Glóczok nem tartoztak a faragó takácsok közé, legfeljebb egyes, elkopott szerszámot faragtak, egészítettek ki házilag. A fonal szövőszékbe beszerelésének menete a következő: a vetőfáról a fölvető fonalat miután a kompostoron elosztották, a tekerőfa segítségével föltekerik a fonalas durungra. Ehhez a munkához 3 ember kellett, s innen a mondás: „három takács egy rakás”. A következő műveletek Glócz Gábor szavaival: ,A szálakat svfttrencérolom kézyel, hesodrom a sgers^ámba, kenjem ossf megfeszítem, hogy stájfen álljon. Akkor fólrakom a sodróra a sorszámokat, a sámlira a kisafákat. ” A kenés azt jelenti, hogy rozslisztből főzött keményítővel átitatják a fonalat. Gyökérkefével viszik fel a keményítőt a fonalra, és puhább szőrkefével alaposan beledörzsölik. A művelet célja, hogy a fonal merev tartást kapjon, jobban kezelhetővé váljon. A szövőszéket — ami azért szék, mert ülnek benne — négy láb, 188 cm magas faoszlop tartja össze. Ez a régi mértékegységben való számolást őrzi, mely szerint 188 cm = 1 öl. A lábakat négy rúd fogja össze keretté, melyek hossza ugyancsak 1-1 öl. A lábak a szoba földjébe leásott fatuskók segítségével szilárdan rögzítettek, fent pedig a mennyezetbe vert kampóhoz erősítik a szövőszéket. Elhelyezése: hátsó végével szorosan a fal mellett áll, világosságot a bal oldali ablaktól kap. A hátsó falnál ül a szövő egy keskeny deszkán, a ácpadon. Feje felett a gombolyagtartó rúdon sorakoznak a fonalgombolyagok, egy kis zsíros bögre és egy darabka szalonna külön e célra vésett vályúban. A jobb oldali hátsó lábba vert szegeken lóg kívülről a tekerőfa, belülről a dörgölő. A láb és a cicpad közötti tenyérnyi területen a két csévetartó fadoboz Közvetlenül a cicpad előtt, a szövő mellénél a mejjdurung. Hossza 156 cm, mely egyben a szék szélessége. Fölötte a fölső reggőkhó'z erősített két lengő deszka tartja a bordaládát, amelynek részei: a csúszó (ezen fut a vetélő), a bordatető, ami beszorítja a bordát a csúszón lévő horonyba. A csúszó mindkét oldalán fiókot helyeztek el a vetélő befogadására. A bordaláda felső összekötő rúdja melletti rúd tartja a sodrót, amin átvetett csigás szíjakon lógnak a nyüstök. Két szélén, a nyüsttartókban egy-egy maroknyi fonal függ, az elszakadó fonalak pótlására, megkötésére. A fonalak hossza pontosan megszabott, az összeszorított ökölre feltekert fonal elvágva épp akkora darabokat ad, amekkora a nyüstszál. A vászna durungot a jobb oldali kerék forgatja, amelynek nyolc kiálló karja közül a kellentyű akasztja meg a kívánt feszülési ponton. (Átmérője 50 cm.) Ezután jön a fonalas dorong, a szék befejezője. Továbbítása egy fogaskerékkel, a fonalas durung kerékkel és egy ennek fogaiba akaszkodó, szépen megfaragott csikóval történik. A csikóhoz fűződő tréfa: a bámészkodó gyereknek azt mondják, „száguld csak meg, milyen jó szagú”, és amikor odahajol, a madzagot meghúzva felrántják a csikót, s az orron vágja a kíváncsiskodót, ami „nagy nevetség aztán”. A fonalas dorongról lógnak a fonalirányító pálcák-, az első vezérpálca, egy hasító, a közép vagy beszedő pálca, a második vezérpálca és a margitos, amelyek a felvető fonalak minta megkívánta elkülönítéséhez, elrendezéséhez és az elszakadt fonalvégek megtaláláshoz szükségesek. A jancsinak nevezett kampós vasbottal a leesett vetélőt, hajót, ezt a cseresznye vagy barackfából faragott, kb. 25 cm hosszú, csónakformájú, helyi nevén fapinát emelik fel a földről. Pázmándon ma már inkább csak zsákot és rongyszőnyeget szövetnek, de hogy régebbi tartalékfonaljaikat felhasználják, készíttetnek néha még lepedőt és törülközőt is, a legegyszerűbb vászonkötéssel, legfeljebb a törülköző egyik végére szövetnek egyszerű, egy-két csíkból álló mintát; egérfogasat, H csíkosat, barackmagosat vagy ablakosat. Van külön zsáknak való minta is, egy színes csík beszövése. Rózsás, madaras és más bonyolultabb mintát — úgy mondják - csak a sávolyos takács tudott csinálni, de olyan Pázmándon nem volt, csak Seregélyesen és Bicskén. A tények ellentmondanak szavaiknak. Glócz Gáborné kapott nászajándékul az apósától, G. Andrástól egy nagyon szép, mintás karácsonyi abroszt, ami szemmel láthatóan sávolyszövésű, és G. Gábor pontosan le is tudta vezetni a mintáját. Másik adat, a csínvat szó használata is bizonyítja, hogy Pázmándon ismerték a mintás sávolyszövést. Ma is mondják: „a zsákot csinvat szövéssel csináltuk, akkor erősebb vót. ” Pázmándon a takácsmesterség háziipari jellegű, a földműveléssel együtt gyakorolják, s főleg a tél a szövés ideje. A takácsmesterség mindeddig apáról fiúra szállt. Otthon tanulják ki, a hajlam és a készség öröklődik, a munkafolyamatokba belenőnek. Gondolhatunk-e ebből a céhek átörökítő mesterségkultúrájára? Egyedül Glócz Gábor emlékszik halványan arra, hogy a nagyapja idejében még voltak céhek, Seregélyesen kellett mestervizsgát tennie nagyapjának is, ott lehetett a céhközpont. Hallotta emlegetni az öregtől, hogy a céhmesternél vizsgázónak remekelni kellett, és utána nagy mulatságot tartottak. Tudnak arról, hogy a céhbe, vagy később az ipartestületbe tartozó takácsokon kívül voltak vásározó, vándortakácsok is, akik messziről, még Zalából is jöttek. 82
