Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. A Szent István Király Múzeum évkönyve - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 37. (Székesfehérvár, 2008)
Tanulmányok, közlemények - Történelem - helytörténet - Demeter Zsófia: A Szent Imre jubileumi év 1930-ban
Alba Regia 37 (2008) TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - ABHANDLUNGEN, MITTEILUNGEN DEMETER ZSÓFIA A SZENT IMRE JUBILEUMI ÉV 1930-BAN 1 1. 1. A S2ent Imre ünnepség tervei . .alszik itt kilencszáz éve már: királyi sarj — ki mégsem volt király”2 A XX. század történetének nagy ünnepei sorában méltán foglalkozunk az 1930-as Szent Imre jubileummal. Az I. világháború és az azt lezáró békék nagy traumája után ez volt az első kedvezőnek mondható, vagy kedvezővé tehető alkalom arra, hogy Magyarország kilépjen a nagy nemzetközi elszigeteltségből.3 Ezt az 1920-as évek végének olaszmagyar kapcsolataira építve nagy lelkesedéssel és méltósággal tette meg az ország. Tegyük hozzá azonban gyorsan, a némileg javuló nemzetközi fogadtatás sajnos nem járt együtt gazdasági föllendüléssel: éppen ellenkezőleg. Ez a nagy gazdasági világválság időszaka, Magyarországon már javában tanulják ekkor a válság fogalmait: pénztelenség, munkanélküliség, szegénység. Nagy tehát az ellentét az általános szegénység és a lélekemelő ünneplés között. A szervezők és az ideológusok azonban jól értenek ahhoz, hogy a hátrányokból erényt kovácsoljanak, s abból a tömegek erőt merítsenek. Mindezt a S%ent Imre-Albumban a következőképpen fogalmazták meg: „A béke és a keresztény szolidaritás ünnepét ültük, amelyen a világháború óta először találkoztak földünkön a volt ellenséges nemzetek katolikus bíbornokai, érsekei, püspökei s a laikus katolikus világ ragyogó elméi, hogy megpihenjenek s testvéri közösségben új erőt szerezzenek a Kereszt árnyékában. [...] Összefonódás volt ez az ünnepség: a múlt és a jelen, a hit és a technika, pompa és az áhítat, a keresztény és a nemzeti erők összefonódása.”4 A Szent Imre jubileumi év 1929-ben kialakított előzetes programja5 már hosszú múltra tekintett vissza, amikor a Szent Imre-év előkészítéséről szólott. Az I. világháború kitörése előttre datálták azt a kezdeményezést, amelyet gróf Zichy János és Glattfelder Gyula püspök tettek, amikor Szent Imre-körök és -kollégiumok szervezését határozták el. Ugyancsak még a háború előtt elhatározták egy Szent Imre-szobor felállítását. A felállított szoborbizottság pénze éppen a világháború alatt értéktelenedett el, így hiúsult meg akkor a szobor felállítása. A szervezés 1926-ban vetődött fel ismét a Ciszterci Rend Szent Imre Gimnáziumának ünnepélyén, ahol az a javaslat is elhangzott, hogy Lágymányos viselje Szent Imre herceg nevét.6 A tervet még ugyanebben az évben az Emericana is felkarolta. Saját körében a Foederatio Emericana nagykáptalanja 1928. április 5-i ülésén határozta el, hogy nagy nemzeti ünnep rendezését kezdeményezi 1930-ban. A tervhez Habsburg Albrecht főherceg vezetésével egy bizottság hamarosan Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás támogatását nyerte el, s amikor őt az Emericana főprotectorává avatta, a jubiláris évet is bejelentették.7 A hercegprímás 1928. április 22-ei beszédében (1. kép) körvonalazódott tehát először az immár főhatalom támogatását is elnyert elképzelés a Szent Imre-év országos ünneppé nyilvánításáról,8 melyre az összes katolikus népeket ünnepélyesen meghívták. A szervezés elvégzésére alakította meg a hercegprímás a főbizottságot, melynek ügyvezető elnök-1 Az írás bővebb apparátussal jelent meg a Szent Imre 1000 éve című kötethez kapcsolódó DVD-n (szerkesztette: Smohay András, Kerny Teréz, Székesfehérvár, 2007). 2 Szent Imre Emlékkönyv 1930, 63; Gyula diák: Szent Imre királyfi sírja előtt. 3 Gergely Jenő - Izsák Lajos 2000,66-67. 4 Szent Imre Album 1930. 5 A jubiláns év főbizottságának 1929. évi jelentése az előzetes programról és a tervekről. (SzfvPL, No 5406) 6 Uo. 7 Uo. 8 Uo. 7 t
