Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. A Szent István Király Múzeum évkönyve - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 37. (Székesfehérvár, 2008)
Tanulmányok, közlemények - Történelem - helytörténet - Demeter Zsófia: A Szent Imre jubileumi év 1930-ban
Alba Regia 37 (2008) Sincero bíbornok úr Őeminenciájának, továbbá a többi kardinális uraknak, akik főünnepségünkön megjelenni szívesek voltak. A Szentatya és a bíbornok urak meleg hangú levélben válaszoltak köszönő soraimra. Őszentsége levelét már voltam bátor a nmélt. püspöki kar tagjaival és a lapok útján a hívekkel közölni. Mióta az ország fönnáll, nem volt rá példa, hogy egyszerre 7 bíboros, annyi érsek, püspök, apát, minden rangú prelátus, államférfiú, tudós stb. vendégünk lett volna. Iparkodjunk a jubileum sikerét jól felhasználni a kát. hitélet mélyítésére és a kát. öntudat emelésére. Hogy a sikert állandósítsuk: a kultuszkormánnyal érintkezésbe léptem és kértem, hogy Szent Imre ünnepét (nov. 5.) az állami iskolákban is megünnepeljék, mint a kát. iskolákban a megyés püspök urakkal együtt én is elrendeltem. A budapesti Szt. Imre-szobornál pedig minden év nov. 5-én Szt. Imre-ünnepet tart a budapesti tanuló ifjúság: délelőtt a fiúk, délután a leányok. Budapesten és sok városban fényesen sikerült népmissziókat tartottunk. Arra kérem a megyés püspök urakat, hogy most, a mezei munkák végeztével kegyeskedjenek a falvakon is ilyen népmissziókat tartani, amint én már el is rendeltem, hogy Szt. Imre szelleme az egész országot átjárja és állandósuljon közöttünk. — A nmélt. püspöki kar minden tagjának, a papságnak és híveinknek mélységes hálával mondok köszönetét minden munkáért, melyet a Szt. Imre-jubileum érdekében kifejtettek. Tudom jól, hogy Szent Imre áldása nem marad el, ha mi magunk híven követjük példáját.”478 A Szent Imre-év saját jelentőségén túl mintegy a Szent István-év főpróbájaként is szolgált. 1930-ban minden megtörtént, ami a kor technikai lehetőségei között megoldható egy egyházi és lelki ünnep kapcsán, csakhogy sokkal szerényebb keretek között. Az eseményt körülvevő közhangulat, még a hivatalos megnyilvánulások is egyre csak a szegénységről, munkanélküliségről, pénzhiányról szóltak. Mindez nem csoda: a nagy világgazdasági válság elején játszódtak le ezek az események. Az is érthető azonban, hogy miért gazdagabbak, látványosabbak az 1938-as Szent István-év ünnepei: ekkor már a világháborút megelőző háborús konjunktúra időszaka köszöntött be. A felívelést a fehérvári közvélemény szerint is mélypont előzte meg. A Zavaros-botrány jól belevésődött a fehérváriak leikébe ennek jelzésére. A Szent Imre-évhez dr. Zavaros Aladár polgármester pénzügyi botránya,479 azaz a Zavaros-ügy természetesen nem tartozik. Kétségtelen azonban, hogy a legsürgetőbb felkészülés közben, május 28-án hívták össze azt a rendkívüli városi kisgyűlést, amelyen betegségére való tekintettel szabadságolását kérte.480 A fehérvári ünnepségeket még levezényelte, megható szónoklatokat mondott. Szabadsága alatt külföldi tanulmányi terveket szőtt, hiszen Klebelsberg Kunó kultuszminiszter neki ítélte az egyik ösztöndíjat az arra érdemes városvezetők közül.481 Állásából a belügyminiszter távirata nyomán függesztették fel, 1930. július 17-én indították meg ellene a fegyelmi eljárást, a büntetőeljárás megindítására is sort került még ebben az évben. Az 1930-as Zavaros-botrány következtében lezajlott változások eredményei csak az évtized végére látszódtak. Új városi vezetőréteg és fiatal, dinamikus polgármester, dr. Csitáry Emil került a város élére, aki el tudta érni nagyívű tervei kormányzati támogatását.482 A polgármester éppen a Szent Imre-év tanulságaiból indult ki, amikor városvezetési elveit a dicső történelmi hagyományok megbecsülésére építette, és ugyanakkor a nemzeti ügyek szolgálatába állította. Méltó keretét adják ezeknek a Szent Imre-jubileum és a Szent István-év alkotásai és ünnepei.483 A Szent Imre-templom falán a jubileum kapcsán helyezték el a Szent Imre-emléktáblát, mellyel feltételezett szülőháza helyét jelölték meg. Az emléktáblát Philipp István rajza alapján Holló Barnabás készítette.484 Ugyancsak Philipp tervezte a királyi bazilika helyét jelző bronztáblát, amelyet a püspökség kerítésén a Bank utca tengelyében helyeztek el.485 Székesfehérváron Szent Imre szobrát, Lux Elek alkotását (16. kép) 1935-ben állították fel a Géza nagyfejedelem téren. Ünnepélyes avatójára az 1938-as összevont szoboravató alkalmával került sor május 19-én. A szobor a második világháború alatt megsérült, Székely János Jenő restaurálta, majd 1991. november 5-én avatták fel újra mai helyén, a Szent Imre-templom oldalában.486 Most, hogy a Szent Imre nevét viselő, és rá emlékeztető alkotások ezen a helyen találkoztak, valóban elmondhatjuk 478 A Magyar Katolikus Püspökkari tanácskozások története és jegyzőkönyve 1992.1. Püspökkari értekezlet 1930. november 6-án fölvett jegyzőkönyve. 479 KAZAI VIKTOR: A „Zavaros"panama. Dr. Zavaros Aladár, Székesfehérvár polgármesterének büntetőpere. Acta Tanulmányok I. Székesfehérvár, 2004,123-158. 480 Fejérmegyei Napló XXXVII. (1930. május 28., május 31.) 481 Székesfehérvári Napló III. (1930. július 9.); Székesfehérvári Friss Újság XXXII. (1930. július 9., július 11); Fejérmegyei Napló XXXVII. (1930. július 9.) 482 DEMETER-GELENCSÉR 2002,142-151. 483 DEMETER-GELENCSÉR 2002; DEMETER ZSÓFIA: ,Alba Regia él és ünnepel.” Az 1938-as Szent István-év Székesfehérváron. Honismeret, XXVIII. (2000. 4. sz.) 9-44; DEMETER ZSÓFIA: A S^ent István Emlékév Székesfehérváron. Magyar Múzeumok 7. (2001. 1. sz.) 30-32; DEMETER ZSÓFIA: Hóman Bálint és a székesfehérváriak. In: Laudatio et salutatio. Tanulmányok FARKAS GÁBOR születésnapjára. Szerk. Csurgai Horváth József - Demeter Zsófia - Vizi László Tamás. Székesfehérvár, 2004, 62-88. 484 MAGONY 1995, 203; 9494/1931. ZAVAROS ALADÁR polgármester rendelete, 1930. április 24. (SzVL. IV-B. 1406.) 485 Fejérmegyei Napló XXXVII. (1930. május 7.) 486 MAGONY 1995, 65. 38
