Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. A Szent István Király Múzeum évkönyve - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 37. (Székesfehérvár, 2008)
Tanulmányok, közlemények - Történelem - helytörténet - Demeter Zsófia: A Szent Imre jubileumi év 1930-ban
Alba Regia 37 (2008) ekkor szárazon és nedvesen is a Királyi Magyar Automobil Klub tagjai kipróbálták.466 A vasútállomás átalakítása is ekkor folyt. A régi faszerkezetes csarnoktetőt lebontották, s elkezdődött a szigetperonok kialakítása, amelyeket alagutakon közelítenek meg.467 A Kereskedelmi Társulat azt is felvetette, hogy a város vegye meg a tetőt, s azt állítsa fel a piac fölött, így képezve ki a fedett piacot.468 A Hadiárva Intézet megújításának első periódusa erre az évre fejeződött be (17. kép). Célként jelölték meg, hogy a dr. Vass József Hadiárva Intézet az ország legmodernebb ipariskolájává fejlődjön. Ekkor tűntek el a világháború óta a Budai úton éktelenkedő barakkok, s helyükön három épület állt.469 Ekkor az intézet igazgatója Jancsó Sándor volt (Jancsó Miklós édesapja), aki sikeresen szervezte meg az intézet bővítésének lehetőségét, s így három iparág (fa-, fém- és kerámiaipar) tanítását már az intézetben tudták megoldani. Az épületek között gyülekező teret alakítottak ki. Egy hangulatos újságcikk arról számol be, hogy az asztalos műhelyben Vass János vezetésével éppen a Szent Imretemplom restaurálásához megrendelt új oltárdíszeket készítik, Márky Béla vezetésével a kerámiaműhelyben folynak az első porcelán-kísérletek.470 3.1. Utcaelnevezések és rendezések A jubileumi ünnepségek előkészítő bizottsága, s ugyanakkor a kisgyűlésben a polgármester is Szent Imre utca elnevezését javasolta.471 Az új utcaelnevezéseket a Múzeumegyesület foglalta rendszerbe, majd ennek alapján bekerült az előkészítő bizottság anyagába, melyről a Székesfehérvári Napló részletesen beszámolt: „még a jubileumi év kezdete előtt a Szent István által emelt Nagyboldogasszony-bazilika és az egykori királyi palota helyét, ahol Szent Imre született, s ahol később évszázadokon keresztül a nevéről elnevezett kápolna állt, díszes emléktáblákkal jelöltesse meg”, a várfal környékét rendeztesse, s alatta az Ottokár parkot alakítsa ki. Kérte továbbá az „Ybl Miklós utcának Szent Imréről, a Szent Imre utcának Boldog Gizelláról, való elnevezését, a Rákóczi utca elejének a Várkörútig Bazilika-térré, a Bank utcának Szent Korona utcává, a Virág utcának Kancellár utcává, a méntelep mögött húzódó új utcának Szent Gellért utcává, a Gáztelep utcának Szent Margit utcává, az Erzsébet útnak pedig Szent Erzsébet úttá való változtatását s a jubileumi év tartamára egy idegenforgalmi iroda felállítását.”472 Mindezt a törvényhatósági bizottság kisgyűlése március 11-én elfogadta.473 Az ünnepségek útvonalába eső közterületek rendezésére került sor. Elhatározzák a Prohászka püspök sírjához vezető út és a Gőbel János tér rendezését.474 A Gőbel tér egyik felén játszóteret, a másik felén parkot alakítottak ki. A Palotai út Hal tér felőli szakaszát is rendezték: a Fellmayer-gyár előtt két sor fát ültettek.475 Sürgősen be kellett fejezni a Ügetek kialakítását. Ilyenek készültek az említetteken kívül a Palotai út végén és az Ősz utca elején is.476 Rendezték a Kálvária sort, s a rendezett utcák mentét murvával szórták fel, illetve gyepesítették. Minderre a belügyminiszter engedélyezte a költségeket.477 4. Epilógus Az ünnepségek legfőbb egyházi vezetője Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás évértékelése igen tanulságos, hiszen az ünnepeket egyszerre helyezi nemzetközi látószögbe, és ugyanakkor a benső hitélet megújítása alapjának tartj^Ennek az esztendőnek egyházi és nemzeti szempontból legfontosabb eseménye a Szent Imre-jubileum volt, melyet a nmélt. püspöki kar irányítása mellett az egész országban minden községben és plébánián megtartottunk, s amelynek fénypontja a budapesti főünnepségek voltak. Célunk a hitélet mélyítése és a kát. öntudat fölébresztése volt befelé; a kát. szolidaritás gondolata kifelé. Mivel az ünnep politikamentes volt, sikerült az egész világot megmozgatnunk és Budapestre hoznunk, aminek nemzeti szempontból eléggé nem is értékelhető következményei lehetnek. Ünnepségeink sikerét az a körülmény biztosította, hogy a Szentséges Atya bíboros legátust kegyeskedett küldeni. Ezért előbb írásban, majd szóval a nmélt. püspöki kar és az egész ország nevében köszönetét mondottam Őszentségének és 466 Székesfehérvári Friss Újság XXXII. (1930. május 20.) 467 Székesfehérvári Napló III. (1930. május 21.) 468 Székesfehérvári Napló III. (1930. április 13.) 469 Székesfehérvári Napló III. (1930. március 30.); Székesfehérvári kalauz 1930, 83. 470 Székesfehérvári Napló III. (1930. március 30); Fejérmegyei Napló XXXVIL (1930. április 20.) 471 1455/1930. számú; 3441/1930. számú kisgyűlési határozat. SzVL. IV-B. 1406. 472 Székes fehérvári Napló III. (1930. március 1.) 473 Székesfehérvári Napló III. (1930. március 12.); ZAVAROS ALADÁR polgármester 1930. április 24-ei rendelete. SzVL. IV-B. 1406. 474 Székesfehérvári Napló III. (1930. március 12.) 475 Székesfehérvári Napló III. (1930. március 29.) 476 3441/1930. számú kisgyűlési határozat. SzVL. IV-B. 1406. 477 Fejérmegyei Napló XXXVIL (1930. április 20.) 37
