Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. A Szent István Király Múzeum évkönyve - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 37. (Székesfehérvár, 2008)
Tanulmányok, közlemények - Történelem - helytörténet - Demeter Zsófia: A Szent Imre jubileumi év 1930-ban
Alba Regia 37 (2008) nak fel egy országos Szent Imre mintaiskolát és minden püspökség székhelyén legyen egy ilyen mintaiskola.”388 Székesfehérvárott kegyelettel megülték Szent Imre ünnepét november 5-én az összes városi iskolában. A főreáliskola ünnepségén Pohárnok Jenő A fehérvári csoda című darabját adták elő, de az összes iskolai rendezvényre az ünnepi évre ajánlott versekből és színdarabokból választottak.389 A Katolikus Legényegylet november 9-én Szent Imreünnepsége keretei között új tagokat vett föl.390 A júniusi fehérvári rendezvények után újult erővel törekedett a rendezőbizottság arra, hogy a Budapestre irányuló idegenforgalom Fehérvárig is eljöjjön. Július 11-én lelkes felhívást bocsátottak ki azért, hogy a zarándokok illesszék programjukba Székesfehérvár meglátogatását. A felhívást külföldi címekre küldték ki.391 A buzgólkodásnak csak részleges eredménye lett. Néhány esettel a hírlapok eldicsekedtek. A szász király járt itt József Ferenc főherceg alcsúti vendégeként,392 az augusztusi ünnepségek után lengyel zarándokok érkeztek.393 Budapestről hazatérőben Michael von Faulhaber müncheni bíboros-érsek látogatott el Prohászka Ottokár püspök sírjához.394 2.2.5. Ünnepségek a Székesfehérvári Egyházmegyében 1930. május végével a plébániák beszámoltak arról, hogy hogyan ünnepelték meg a községekben Szent Imre jubileumát. Az egyházmegye plébániái az ifjúság Szent Imre-ünnepségeit a székesfehérvári május 25-itől eltérően május 17-18-án rendezték. A falvakban a Hősök napi ünnepségek szokás szerint foglalták el május utolsó vasárnapját. Minderről Csúcs István, fülei plébános, az egyházmegyei Szent Imre jubileumi bizottság elnöke tett jelentést.395 Az ifjúság ezen a vasárnapon az Egyházközségi Tudósítóba.n közölt imával ajánlotta fel magát Szent Imre követésére.396 Jótékony célra rendezték az ünnepséget Vajtán május 17-én és 18-án. Az iskolások és a leventék gyónása és áldoztatása után iskolai ünnepélyen vettek részt. Az iskolában beszéd, szavalatok, illetve Gergely Ferenc Három Imre című színműve hangzott el. Azt est bevételéből ifjúsági tanulmányutat szerveztek. Több helyről beszámolnak arról, hogy milyen énekeket énekeltek. Hercegfalván mintegy négyszáz tanuló áldozott. A mise utáni ünnepséget a nagy létszám miatt két alkalommal tartották meg. Ezen előadták Gergely Három Imre című darabját. A régi magyar egyházi énekeket hegedű és harmonium kísérte. A jelentés külön is kiemeli, hogy a postamester igen szép prológgal szerepelt.397 Sárszentmiklóson a plébános jelentése szerint este „kedves előadás” volt. A szolgaegyházi plébános beszámolt az ifjúság szentáldozásáról, majd a délutáni ünnepségről, melyen a versek és énekek mellett beszéd és a Fehér liliom című színmű hangzott el. A plébános leírja azt is, hogy együtt a Tündöklő csillaga magyar nemzetnek,, és a Szent Imre herceg, Magyarország éke kezdetű éneket énekelték. Tárnokon a Szent Imre éneket zenekísérettel adták elő. Részt vettek a fehérvári zarándoklaton, délben a püspöknek szerenádot adtak.398 A torbágyi hívek szegénységük ellenére „fényesen sikerült” ünnepségen vettek részt, melyre három hétig készültek. Az ünnep előestéjét litániával, fél órai harangozással és díszes kivilágítással jelezték. A másnapi szentmise után az ünnepélyt az iskolában tartották. A nap végén a százhárom tagú Oltáregyesület szentségimádása és litániája következett. Bián az ünnepélyen a szavalatok mellett a következő énekek hangzottak el: Szent Imre, Magyarország éke, Szent Imre, fénylő gyémánt koronánkon. Üröm iskolásainak műsorában elhangzott egy Szent Imre-jubileumra írott alkalmi ének. Dunapentelén a Szent Imre ünnepi műsort június 29-én, az iskolai évzáró estjén megismételték. Pohárnok: Fehérvári csoda című művét énekszámokkal és szavalatokkal együtt adták elő, s a műsort Pohárnok-Kerényi Ének Szent Imréhez című művével zárták.399 Volt olyan község, ahol az ünnepség helyszíne jelentett újdonságot. Pusztavámon a mise utáni ünnepélyt az erdőben tartották, ahová a levente zenekar hangja mellett vonultak ki. Az ünnepségen hét vers, két színmű (A fehér liliom és a Szpz Szent Imre herceg), egy vegyeskari mű és egy beszéd hangzott el. Fehérvárcsurgón a mise után a Katolikus kör helyiségében tartották az ünnepélyt, melyen szavalatok és énekszámok mellett Pohárnok Jenő A fehérvári csoda című színdarabját adták elő. Ugyanez a színdarab szerepelt a bakonysárkányi, a tököli és a ráckeresztúri műsorban is. Felsődoboson viszont egy élőképet adtak elő. 388 Székesfehérvári Napló III. (1930. június 6.) 389 Székesfehérvári Napló III. (1930. november 7.) 390 Székesfehérvári Napló III. (1930. november 11.) 391 Székesfehérvári Friss Újság XXXII. (1930. július 12.) 392 Székesfehérvári Napló III. (1930. július 9.) 393 Fejérmegyei Napló XXXVII. (1930. augusztus 23.) 394 Székesfehérvári Napló III. (1930. augusztus 24.) 395 CSÚCS IMRE jelentése 1930. február 18-án. (SzfvPL, No 5406) 396 PINTÉR GYÖRGY plébános jelentése. Fehérvárcsurgó, 1930. május 30. (SzfvPL, No 5406) 397 Plébánosok jelentései (SzfvPL, No 5406) 398 Székesfehérvári Napló III. (1930. június 4.) 399 Egyházközségi Tudósító II. 7. sz.. (1930. szeptember. 23.) 32
