Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. A Szent István Király Múzeum évkönyve - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 37. (Székesfehérvár, 2008)
Tanulmányok, közlemények - Régészet - Visy Zsolt: A pannóniai Seuso-kincs
8.) A 14 ezüst tárgyat egy nagy bronz üstbe rejtették. A M. Mango által tévesen meghatározott és keltezett edényről Nagy M.9 és S. Bender10 mutatták ki, hogy a Westland típusú üstök körébe tartozik, amely éppen Pannóniában a leggyakoribb a 4. században. Összességében tehát 248-ra tehető a Seuso-kincs valamilyen módon igazolt vagy igazolható tárgya, de a kincs bizonyára meghaladta ezt a mennyiséget is. A felsorolt tárgyak összetartozása ugyanakkor csupán feltevés, igaz, meglehetősen biztosnak tűnő feltevés, napvilágra kerülésükig és eredetük pontos felderítéséig azonban nem tekinthető bizonyítottnak. A Seuso-kincs pannoniai összefüggéseire több magyar kutató mutatott rá. A Pelso szó alapján, amely a Balaton ókori neve,11 Szilágyi J. Gy. számolt először a pannoniai eredettel.12 Tóth E. hangsúlyozta, hogy a Seuso-tál középső mezőjében semmilyen idealizált ábrázolás sincs, minden növény és állat előfordul a Duna-vidéken.13 Megfigyelése teljesen egybevág L. Schneider érvelésével, amelyben a császári világ mint birtok jelenik meg.14 R. Reece hozzátette, hogy az ábrázolás módját közvedenül befolyásolta maga a tulajdonos.15 A Seuso-tál peremén vadászati jelenetek vannak.16 Egyebek mellett egy befogott állatokat szállító ketreces szekér is látható, amelyik afrikai és a szicíliai Piazza Armerinabeli ábrázolásokkal mutat rokonságot.17 A Meleagrosz-tál részben rendellenes ábrázolásait elemezve Nagy M. arra a következtetésre jutott, hogy itt a Meleagrosz mítoszt egyrészt az Achillesnek könyörgő Priamosz motívuma alapján ábrázolták, másrészt pedig olyan mellékalakokkal, amelyekben a germán Dioskuroszokat, illetve talán Thort és Thjalfit lehet felismerni.18 Talán erre, és az ennek alapján a 4. század végére való keltezésre utal az is, hogy a peremen ábrázolt maszkok egyike feltűnően hasonlít az osztrópatakai (Ostrovany) kincs ezüst szkyphosának női maszkjára19 (1. ábra). A köztük lévő erős hasonlóság alapján készítési idejük sem lehet távol egymástól, ami az osztrópatakai kincs alapján a 4. század végéig vihető föl, de semmiképpen sem az 5. század végére, amint az M. Mango tanulmányában olvasható. Az Achilles-tál legjobb analógiája Gorsiumban került elő egy domborműves kőemléken.20 Nagy M. mindkét esetben kiemeli a hosszú hajjal való ábrázolást, ami germán jellegükre utalna. M. Guggisberg megállapítja, hogy a tál peremén nem Achilles, hanem Dionysos születését ábrázolták.21 Ez megfelel W. Raeck és Nagy M. azon megfigyelésének, hogy legkésőbb a 4. század második felétől kezdve a mitológiai jeleneteket egyre gyakrabban szakították ki eredeti összefüggésükből.22 Nagy M. hívta föl a figyelmet a situlák germán formájára,23 Tóth E. pedig a sokszögű korsókat vizsgálta, és kimutatta, hogy azok egyáltalán nem egyediek Pannonia 4. századi anyagában,24 mivel hasonló korsók kerültek elő Sirmiumban és Aquincumban is.25 Megemlíthető még a Grossbodungenben (Thüringia) talált kincslelet poligonális korsójának két töredéke, amelyet Honorius solidusai kelteznek.26 A csillag alakú talp és száj mintája sem ismeretien a római iparművészeiben. Jó példa erre a Bresciában talált 3. századi csat.27 Nagy M. rámutatott arra, hogy a quadripusz és a vödrök28 lábain lévő griffek felettébb hasonlók29 (2. ábra). A griffek egyetlen, talán tripuszról vagy quadripuszról származó analógiája Vámoséban (Dánia) került elő, bár ha így volt, akkor az állvány fölső végén volt elhelyezve. Pauli Jensen egy 2. századi díszsisak részeként, esetleg csapatjelvény részeként értékelte a töredéket,30 de a kidolgozásbeli Alba Regia 37 (2008) 9 NAGY-TÓTH 1990b, 22-23; NAGY 1994, 296; NAGY 2009. 10 Bender 1992,119-124. 11 Plinius, nat hist. Ill 147, Aurelius Victor, Caes. 40, 9-10; MÔCSY 1968, 1049-1051; NAGY-TÓTH 1990a, 8. 12 In the Getty Museum in 1984. « Tóth 2009. 14 PAINTER 1997, 147 hangsúlyozza, hogy a birtokos nyilvánvalóan a saját birtokán vadászik. 15 SCHNEIDER 1983,113-115; REECE 1997,146. 16 M. Guggusberg in KAISERAUGST II 2003, 267 feltételezi, hogy a venatio ábrázolása fokozza a díszítés propaganda jellegét. 17DRAG0TTA 1982. 18 NAGY 1994, 294-295. — A Meleager és Atalanta-jelenet mitológiai hátterének különböző elképzeléseiről ld. R\ECK 1992, 71-98. 19 Arneth 1850, SHIa, cit. PROHÁSZKA 2004, 8. 20 NAGY 1994, 295. 21 M. Guggisberg in: KAISEíRAUGST II 2003, 265, note 1064 — contra MANGO—BENNETT 1994, 163, scene B-I 4. 22 RAECK 1992; NAGY 294-295; REECE 1997, 148 23 NAGY 1994, 293. 24 TÓTH 2009. 25 THOMAS 1988, PI. 11:4 = KAISERAUGST II 2003, 271, Abb. 251; RADNÓTI 1938, plate XLV. Az aquincumi korsó szája négyszögletes. 26 GRÜNHAGEN 1954; idézi: M. Guggisberg in: KAISERAUGST II 2003, 337. 27 Rossi, F. et al., Una signora di rango a Brescia in età tardoantica. II Settimana della cultura, Brescia 2000 pp.6, fîg. 1-11 — idézi: A. Kaufmann- Heinimann in: KAISERAUGST II 2003,138, Abb. 136, note 310. 28 MANGO 1997, 91-92, fig 2 úgy gondolja, hogy a griff lábai „can be compared with the peacock and dolphin feet of the restored Sion censer of ca. 565” - Kis- Ázsia, de ez gyenge és igen kései párhuzam. 29 NAGY-TÓTH 1990c, 93. 30 Pauli Jensen, in: THE SPOILS OF VICTORY 2003, 237. 214 P^nwiiii ^iiuw iiiiwi » mm
