Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. A Szent István Király Múzeum évkönyve - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 37. (Székesfehérvár, 2008)
Tanulmányok, közlemények - Régészet - Szalai Tamás: Az óegyiptomi Szepdet (Sothis) csillag azonosításának kérdéséről
Alba Regia 37 (2008) idején a Szíriusz heliákus kelése július 19-én történt,10 az áradás kezdetét is erre a napra tehetjük abban az évben. Mivel a Censorinos által hivatkozott évben, i. sz. 139-ben11 a tavaszi napéjegyenlőség március 22-én volt, ez azt jelenti, hogy a Nílus áradása 119 nappal követte ezt. Nem teljesen bizonyos, hogy az egyiptomi történelem folyamán az áradás lefolyása mindig a római korban tapasztaltakhoz hasonlóan játszódott le, mivel a Nílus medrének esetleges változásai bizonnyal hatással voltak rá, de a következőkben — pontosabb adat híján — ezzel fogunk számolni. Amikor a Nílus áradásának napját különböző történelmi időpontokban meg akarjuk határozni, szembe kell néznünk azzal a problémával, hogy a tavaszi napéjegyenlőség időpontja nem állandó a naptárban, hanem a Föld preceszsziója következtében folyamatosan vándorol. Ez a bizonyos precesszió (vagyis a forgástengely kúpfelület mentén történő vándorlás az eldőlni készülő pörgettyűhöz hasonlatosan) igen lassú, periódusideje 25 803 év, de történelmi távlatokban már jelentős eltérést eredményezhet. A fentiekben már említett csillagászati számítógépes programmal nyomon követve a tavaszi napéjegyenlőség, valamint a Nílus áradása kezdetének naptárbéli vándorlását, a következő eredményre jutunk: Naptári év A tavasz kezdete A Nílus áradásának kezdete (tavasz kezdete +119 nap) i. e. 9000. Május 29. Szeptember 25. i. e. 8000. Május 22. Szeptember 18. i. e. 7000. Május 15. Szeptember 11. i. e. 6000. Május 8. Szeptember 4. i. e. 5000. Május 1. Augusztus 28. i. e. 4000. Április 23. Augusztus 20. i. e. 3500. Április 19. Augusztus 16. i. e. 3000. Április 15. Augusztus 12. i. e. 2500. Április 11. Augusztus 8. i. e. 2000. Április 7. Augusztus 4. i. e. 1500. Április 4. Augusztus 1. i. e. 1000. Március 31. Július 28. i. e. 500. Március 27. Julius 24. i. sz. 1. Március 23. Július 20. i. sz. 139. Március 22. Július 19. Az így kapott áradási időpontokhoz kell viszonyítanunk a csillagok (azaz jelen esetben a Szíriusz) heliákus kelésének időpontjait. Ezt azért kell minden évre külön-külön megnéznünk, mert a csillagok kelési időpontjai az itt használt Julián-naptárban csak minimálisan változnak (tulajdonképpen csak annyiban, amennyiben a naptár nem képezi le pontosan a sziderikus évet), viszont az évszakok, és az azokhoz köthető időjárási események (pl. monszun, áradás) — mint láttuk — folyamatosan elmozdulnak. Ez a kettősség abból ered, hogy a precesszió miatt a tavaszpont vándorol az ekliptikán, és így megváltozik a csillagoknak a tavaszponthoz képest számított helyzete. Egy tavaszponthoz viszonyított („tropikus”) naptárban természetesen pont fordított lenne a helyzet: a csillagok kelési időpontjai vándorolnának, és az évszakos időjárási események időpontjai maradnának változatlanok. A Szíriusz pozícióját meghatározva az áradás kezdetének a napján, az alábbi adatokhoz jutunk: Naptári év A Nílus áradásának kezdete (tavasz kezdete + 119 nap) A Szíriusz helyzete a horizont felett a nap felkelte pillanatában i. e. 9000 Szeptember 25. 0,1° lenyugvóban i. e. 8000 Szeptember 18. 9,8° lenyugvóban i. e. 7000 Szeptember 11. 17,8° lenyugvóban i. e. 6000 Szeptember 4. 24,4° lenyugvóban i. e. 5000 Augusztus 28. 28,3° i. e. 4000 Augusztus 20. 29,6° 10 Többféle, a Föld precessziójából eredő koordinátaváltozásokat is figyelembe vevő, történelmi használatra is alkalmas csillagászati számítógépes program létezik, én az ezen cikkben említett összes számításomhoz a StarCalc 5.7-es verzióját használtam (készítője: Alexander E. Zavalishin), amely ingyenesen letölthető a www.origo.hu/szoftverbazis portálról. 11 Censorinos i. sz. 239-ben írta ugyan művét, de a száz évvel korábbi állapotról beszél. 202
