Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. A Szent István Király Múzeum évkönyve - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 37. (Székesfehérvár, 2008)
Tanulmányok, közlemények - Régészet - Stibrányi Máté: A Sárvíz középkori településhálózatának vázlata, avagy a templom és a hozzá vezető út
Alba Regia 37 (2008) A SárvÍ2 völgye mintegy 100 km hosszan, a Sárrét völgyétől a Duna-medencéig húzódik, a Mezőföld nyugati határán, a Dunántúl jelentős területének vizeit gyűjti össze és levezető teraszos eróziós völggyé formálódott. A Sárvíz-völgy északi részének domborzatán jól látható annak határos jellege. Nyugati oldalán a Káloz-Igari löszhátak jellegzetes dombhátakkal határolják a területet, ennek megfelelően ezen a területrészen a vízjárta terület és a szárazul t határa jól elválik. Keleti oldalán a mély fekvésű Mezőföld területén azonban szabálytalanul szétterül a vizenyős terület, Aba, Sárkeresztúr, Rétszilas területén egyaránt széles öblöket képez a mocsár. Az 1810-es években ennek a területnek is végérvényesen megváltozott az arculata, a völgy keled oldalán kiépített Nádor-csatorna, nyugati oldalán pedig a Malom-csatorna vezeti el vizét. Az általánosságokon túlmenően azonban a középkori településhálózat vizsgálatához arra van szükségünk, hogy a lehető legnagyobb pontossággal tudjuk rekonstruálni a vízjárta terület és a szárazulat határát. Ebben a 18. századi, a szabályozást megelőző állapot pontos rekonstrukciója lehet segítségünkre, egyszerűen azért, mert legkorábban innen ismerünk pontos felméréseken alapuló ábrázolásokat, felméréseket. Ehhez a Sárrét és a Sárvíz első lecsapolási terveihez készített térképet vesszük segítségül, amit 1765-ben Böhm Ferenc vízmérnök készített.11 További jól használható térkép még Szabó István térképe 1791-ből.12 Jól felhasználhatóvá teszi ezeket a térképeket, hogy a vetület hiánya ellenére meglepően pontosak, mivel a lecsapolási munkálatok tervezésére használták azokat. Ha a vetület hiánya miatti torzítást belekalkulálva rávetítjük a térképet a mai topográfiai térképekre, kirajzolódik a 18. századi, szabályozás előtti vízvonal határa. Egyfajta visszaellenőrzésként megfigyeltük, hogy az eredeti térkép valóban követi a mai térképen lévő szintvonalakat, tehát végül is „csak” a vízszabályozás előtti vízállást jelzi. Ezek alapján fel tudunk állítani egy hozzávetőleges digitális terepmodellt a völgyről és környezetéről.13 A rekonstruálás persze nagyrészt olyan eredményeket hoz, amiket a domborzat alapján sejthettünk. A Sárvíz vízvonala az északi területrészeken 109 mBf., míg a kutatott terület déli oldalán 101-102 mBf. magasságon van. A Malomcsatorna a nyugati oldalon gyakorlatilag a vízvonal határán lett kiépítve az 1800-as évek első felében, míg a keleti oldalon jóval a vízjárta terület jelenlegi határán túl húzódott a vízvonal. Ez persze nem jelenti automatikusan azt, hogy a középkori vízvonal ugyanitt húzódott volna. Logikusan feltételezhető, hogy az nem volt állandó a történeti korokban, hiszen főleg a keleti oldal, alacsony domborzati adottságai miatt rendkívül érzékeny az éghajlati változásokra. Az éghajlat változásait természetesen már sokan kutatták, Kelet-Dunántúlra vonatkozóan az adatokat Hatházi Gábor foglalta össze legutóbb.14 Az adatok alapján azt látjuk, hogy a klimatológiai jelen korban a 4. századtól a 13. század első negyedéig tartó időszakot az ún. „hosszú felmelegedés korszaka” jellemezte. Ennek részeként már a 10-11. század fordulójától fokozatos változás állt be csapadéknövekedéssel, a lehűlés azonban folytatódott, és beköszöntött az ún. európai kisjégkor, amit az 1440-es évektől aló. század elejéig egy újabb kiegyenlítettebb időszak követett. Ezután egészen a 18. század elejéig újabb általános lehűlés következett. Tehát a klimatológia eredményei alapján nem túl nagy merészség kijelenteni, hogy ez a 18. században felmért vízvonal az Árpád-kor elején valószínűleg lejjebb helyezkedett el, a 13. század közepétől azonban elkezdett emelkedni, és körülbelül a felvázolt vonalra, vagy talán még magasabbra is vándorolt. A vízvonal ismerete a régészeti topográfia és a településhálózati kutatások számára kulcsfontosságú. A Mezőföld és a Sárvíz-völgye ugyanis földrajzilag száraz, vagy mérsékelten száraz, gyenge lefolyású terület.15 Ez első hallásra különösnek tűnhet, hiszen a Sárrét és a Sárvíz-völgy kapcsán azonnal a mocsár szó ugrik be mindenki számára, de a széles, löszös dombhátak tetején nem ered patak, a mély fekvésű terület éghajlata is szárazabb, tehát a vizet összegyűjtő és elvezető patakvölgyek jelentősége felértékelődik. Ez azt jelenti topográfiai szempontból, hogy a patakvölgyek mellett koncentrálódik a megtelepedés, egészen egyszerűen a víz miatt. Mivel azonban a víz is itt koncentrálódik, a telepeknek meg kell találniuk azt az ideális távolságot, amit leegyszerűsítve úgy fogalmazhatunk meg, hogy „a vizeskorsóval se kelljen messzire menni, de árvíz idején költözni se legyen szükséges.” Ezt az ideális távolságot a telepek általában függőleges irányban találják meg, tehát a vízfolyásokhoz közeli kiemelkedő, a középkorban pedig a nem túlságosan kiemelkedő domborzati pontok formájában. Tehát ha ismerjük a középkori vízvonal helyzetét, akkor ismerjük azt a határvonalat is, ahol a megtelepedés gerince húzódott. A rekonstrukció felvázolása két kérdést vet fel. Az egyik rögtön akkor megjelenik, ha az ismert lelőhelyeket felvezetjük a vízvonal mellé. Több olyan középkori települést is azonosítottak itt, főleg a Fövenytől délre eső mocsaras területen, amelyek az említett vízvonalon belül helyezkednek el. A terepbejárások jelentései alapján a vízvonalon belül 11 Böhm Ferenc: Mappa stagnum sic dictum Sárvíz: ex inclyto comitatu Veszprimiensis ordiens, ac per totum inclytum comitatum Albensem protensum diffusumque repraesentans 1765 (OSZK Térképtár TK 1918, 1:59300). 12 Szabó István: Plan von denen in Weszprimer und Stuhlweissenburger comitat liegenden Sárvíz moraesten und derselben Abzapfung 1791 (OSZK Térképtár TK 1841, 1:72000). 13 A terepmodell kialakításában nyújtott szakszerű segítségért ezúton mondok köszönetét Padányi-Gulyás Gergelynek. 14 Hatházi 200411. o. 15 Kistáj kataszter 1123. 191
