Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. A Szent István Király Múzeum évkönyve - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 37. (Székesfehérvár, 2008)
Tanulmányok, közlemények - Történelem - helytörténet - Demeter Zsófia: A Szent Imre jubileumi év 1930-ban
Alba Regia 37 (2008) arra buzdították az intézeteket, hogy nyári vagy őszi tanulmányi kirándulásukat Fehérvárra vezessék. A felhívásban már beszámolnak az Idegenforgalmi Iroda felállításáról, amely szervezni képes majd ezeket a programokat, illetve a Fehérvári Kalau^ megjelentetéséről, amelyből információkat meríthetnek az előkészítéshez.183 A hivatalos szervezőbizottság mellett április elején nagy rendezőbizottságot is összehívtak. Megalakították az Idegenforgalmi Irodát, mely a Városháza Tanácstermében helyezkedett el.184 Az irodai munkára fél évre napidíjast vettek fel. Az iroda foglalkozott az érkező zarándokokkal, nyilvántartotta a kiadható szálláshelyeket, fogadta az önkéntes segítőket, nyilvántartotta a rendezvényekre jelentkezőket, beszerezte a kedvezményes jegyeket.185 Az iroda az előzetes tervek ellenére lényegében csak a júniusi fehérvári események alatt maradt fenn. Valószínűleg a Zavaros-botrány kapcsán szüntették meg július végével.186 A székesfehérvári eseményekre az országos rendező főbizottságnál is lehetett jelentkezni: ezek a jelentkezések április elején indultak meg.187 Csúcs István, fülei plébános, mint a püspök által kinevezett Szent Imre Bizottság elnöke felhívást intézett a Székesfehérvári Napló hasábjain a katolikus hívekhez: minél nagyobb számban jelentkezzenek a rendezvényekre, illetve vegyenek részt a szervezésben.188 Marschall Rafael, a bizottság titkára pedig az ünnep méltóságának megtartására s a város népének áldozatvállalására intett.189 Zavaros Aladár elsősorban a szálláshelyek és az étkezési lehetőségek felmérése miatt sürgette a város lakóit, hogy jelentkezzenek az Idegenforgalmi Irodában, a vendéglősöket pedig arra kérte, hogy tegyék meg ajánlataikat.190 A megyés püspök természetesen elsősorban a plébánosokon keresztül buzdította a híveket az ünnepségeken való részvételre. A plébánosoknak a zarándoklatok és a helyi ifjúsági ünnepségek szervezését, illetve május 31-éig az azokról való beszámolást kötelezővé teszi. Ha azokon személyesen nem jelenhetnek meg, akkor megfelelő vezetőről kell gondoskodniuk, s ezt be is kell jelenteni.191 Május elején felmérik az idegen nyelvet beszélő fehérváriakat: már csak olasz és angol nyelvű tolmácsokra van szükség.192 Olyan hangok is hallatszottak azonban, amelyek elégededenek voltak a szervezéssel. Különösen abban a vonatkozásban, hogy az országos rendezvények között nem sok szó esett a fehérváriakról. Fájlalták, hogy a külföldi zarándokokat nem irányították Fehérvárra, az országos ünnepségekre. Szabó Margit meg is jegyzi: „Külön külföldi propagandát talán ne csináljunk. Nincs nekünk arra elég pénzünk. Fontos lenne megnyernünk a központi vezetőséget, be kellene láttatni vele, hogy Fehérvárra el kell hoznia minden külföldi csoportot.” A helyiek is tehetnének azonban sok mindent: a Szent Imrét ábrázoló vagy róla szóló müvek bemutatóját, kis, többnyelvű kiadványt, szentképek kiadását, vagy a Szent Imre-templom rövid leírását idegen nyelveken. Legfőbb javaslata valamiféle ünnepi játékok keretében Szent Imre életének élőképszerű bemutatása.193 Az ünnepségek helyi rendező bizottságai május 15-én alakultak meg: a két nagy zarándoklat, a június 1-jei és az augusztusi Szent István-hét bizottságán kívül alakult kalauzolásra, élelmezésre, elszállásolásra egy-egy bizottság. A bizottságokat fél évre választották, hiszen feladataik már májusban elkezdődtek, s mindkét kiemelkedő ünnepen, június 1- jén, az augusztusi Szent István-héten, majd az októberi ünnepeken is szolgálatban voltak.194 A fő rendezvények bizottsági elnökei Fülöp József, Viniczay Imre és Tid Rezső, egyházi elnökei Kisteleki István, Bilkei Ferenc és Kéri Nándor. A bizottság tagjainak feladata volt a zarándokok megfelelő elhelyezése azért, hogy helyükről jól lássanak és halljanak. Ennek érdekében emelvényeket készítettek, s hangosítást is rendeltek.195 Igen körültekintőnek látszik a Közélelmezési bizottság munkálkodása. Elére Farkas Sándor árvaszéki elnököt választották, a bizottságba pedig különböző városrészekben lakó harminc fehérvári személyt, közöttük 18 asszonyt. Feladatuk volt, hogy felmérjék a körzetükben a különböző rangú vendéglőket, azok tisztaságát, árait, javaslatot tegyenek a zarándokcsoportok irányítására, s felügyeljék a kiszolgálást, eljárjanak a kívánságok teljesítésében.196 A fogadóbizottság élén Csitáry Emil, akkori főjegyző állt. A zarándokokat a vasútállomáson várták, anyanyelvükön köszöntötték, elszállításukról és a helyszínekre való eljutásukról gondoskodtak. Ebben a bizottságban több vasúti al-183 MÁTRAI RUDOLF körlevele a középiskolák igazgatóihoz. 1930. március 15. (Székesfehérvár Megyei Jogú Város Levéltára. Szent Imre ünnepségek ...) 184 Székesfehérvári Napló III. (1930. március 27, április 4, április 6.) 185 Fejérmegyei Napló XXXVII. (1930. április 6.) 186 Fejérmegyei Napló XXXVII. (1930. július 30.) 187 Fejérmegyei Napló XXXVII. (1930. április 6.) 188 Székesfehérvári Napló III. (1930. március 30.) 189 Székesfehérvári Napló III. (1930. április 1.) 19° Fejérmegyei Napló XXXVII. (1930. április 20.) 191 SHVOY LAJOS püspök felhívása a plébánosokhoz. 1930. április 5. SzVL. IV-B. 1406.) 192 Fejérmegyei Napló XXXVII. (1930. május 6.) 193 Székesfehérvári Napló III. (1930. április 13.) 194 Székesfehérvári Napló III. (1930. április 4.) 195 Fejérmegyei Napló XXXVII. (1930. május 16.) 196 A Közélelmezési bizottság feladatai. Csitáry Nyomda. (Székesfehérvár, Szent István Király Múzeum Helytörténeti Gyűjteménye 75.143.1.). 20
