Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. A Szent István Király Múzeum évkönyve - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 37. (Székesfehérvár, 2008)
Tanulmányok, közlemények - Régészet - Petkes Zsolt: 12. századi temetőrészlet Alap-Tavaszmajorból
Alba Regia 37 (2008) Nr.Sír szám Eltemetett neme Kora Karika átm. (cm) Huzal átm. (cm) Anyag További melléklet 1 7 n.a. n.a. 2,3 0,17x0,15 bronz sima huzalkarika 2 38 Férfi Senilis 2,1 n.a.ezüst S-végü karika 3 45 Nő Juvenis 1,9 0,12 bronz sima huzalkarika, S- végü karika 4 46 Férfi Maturus 2,3 0,17 ezüst S-végű karika 5 52 0 Infans I.1,9 0,1 bronz S-végű karika, gyöngyök, kaurikagylók, gyűrű, vaskés(?) 6 133 0 Infans IL 2,96□0,22x0,14 bronz pántgyűrű 7 145 Nő Adultus 2,87 0,28 ezüst — 7. táblázat Bordázott S-végű karika az alapi temetőből „Hajkarika”: A 69. sír teljes leletanyaga a beleltározás előtt elveszett, így az előkerült tárgyakról csak a sírlapon található feljegyzések nyújtanak támpontot, itt azonban az alapanyag megnevezése nélkül csak a „hajkarika” kifejezés található, melyből beazonosítható az ékszercsoport, azonban a pontos típusba soroláshoz nem nyújt elegendő információt. Nr.Sír szám Eltemetett neme Kora Karika átm. (cm) Huzal átm. (cm) Anyag További melléklet 1 69 Férfi (?)Adultus elveszett elveszett n.a. _ 2 elveszett elveszett n.a. 8. táblázat „Hajkarikák” az alapi temetőből Huzalkarikához kapcsolható zöld oxidlenvomat: Gémes Balázs a 23. és a 56. sír koponyáján kerek zöld elszíneződést figyelt meg, mely véleménye szerint korábban elpusztult huzalkarikára utalhat. Nr.Sír szám Eltemetett neme Kora Anyag További melléklet 1 23 0.Infans II. bronz. S-végű karikák, gyöngyök, sarló, bronzlemez 2 56 0 Infans I.bronz sima huzalkarika, gyöngyök, állatcsont 9. táblázat Huzalkarikához kapcsolható zöld oxidlenyomat A 10-11. századi úgynevezett soros, köznépi temetők „vezérleletei” a különböző típusú huzalkarikák, közülük is kiemelkednek a magyarországi és a nemzetközi kutatás által fokozott figyelemmel vizsgált S-végű karikák.5 A „vezérlelet” megnevezés Alap-tavasz-majori temető esetében is elfogadható, hiszen a leletanyag többségét ezek az ékszerek teszik ki, azonban az ásatás és az azt követő feldolgozás során történt anomáliák miatt az alapi sírmezőről származó tárgyi anyag vizsgálata csak kis mértékben tud újabb, használható adatokat szolgáltatni a további kutatáshoz.6 Az egyszerű, sima huzalkarikák lényegében a teljes honfoglalás és Árpád-kor alatt használatban voltak,7 sőt a korszakot megelőző és az azt követő időszakban is kimutatható a jelenlétük, míg az S-végű karikák már egy szűkebb időintervallumot határoznak meg. Megjelenésük időpontjáról illetve származásukról és kialakulásukról még napjainkban is kisebb-nagyobb szakmai viták folynak, azonban a kutatók többsége elfogadja Szőke Béla megfigyeléseit, aki az S-végű karikák megjelenését 960-970-es évekre helyezi,8 azonban a tárgytípus elterjedésével kapcsolatban többen felhívták arra a figyelmet, hogy ez az időpont elsősorban a Felvidék nyugati részére illetve a Dunántúlra érvényes,9 kelet felé, az Alföld és Erdély irányába fokozatosan néhány évtized eltolódással később jelent meg.10 Az S-végű karikák egy 5 A témáról alapos áttekintést nyújt: SZŐKE-VÁNDOR 1987, 54-59. 6 A bolygatottság magas aránya, a teljes feltárás és a temetőtérkép hiányában nem bontható külön csoportokra, esetleges időhorizontokra ez az ékszertípus, így a temetőrészlet pontosabb keltezéséhez nem tud további adatokat szolgáltatni. 7 KOVÁCS 1994,112.; KISS 2000, 71.; MESTERHÁZY 2002, 332.; RÉVÉSZ 2008,402. 8 SZŐKE 1962, 87. 9 TÖRÖK 1962,43.; MESTERHÁZY 1965,104.; MESTERHÁZY 2002, 332. 10 MESTERHÁZY 1965,104.; GÁLL 2008, 245. 175
